Az Európai Bizottság ZERP tanulmánya az ingatlan-átruházások piacáról
Az Európai Unió Közjegyzőinek Tanácsa tudomást szerzett a brémai egyetem Európai Jogpolitikai Központja által az Európai Bizottság számára készített tanulmányról, mely az EU-n belüli ingatlan-átruházások költségeit és módozatait tárgyalja. Úgy véli, hogy a tanulmányból hiányzik a szükséges szakmai hitelesség és a tudományos komolyság. A CNUE sajnálatát fejezi ki, hogy nem került sor egy valóságos vitára az ingatlanpiacokat illetően. Mindez arra a következtetésre kényszeríti a CNUE-t, hogy megerősítse, ez a munka nem szolgáltathat megfelelő alapot a politikai vitákhoz.
A ZERP tanulmány az ingatlanpiacon részt vevő szakmák által nyújtott szolgáltatások javítását irányozza elő, az árak csökkentésével anélkül, hogy a szolgáltatások minőségét mindez befolyásolná. A közjegyzői szolgáltatások különösen érintettek a tanulmány által, mely azokat megszüntetni, illetve liberalizálni javasolja. Érdekes módon, a legkevésbé szabályozott szakmához tartozó és a tanulmány szerint az ingatlan-átruházások költségeinek 70%-át kitevő ingatlanközvetítőknek és azok díjainak, nem szentel különösebben nagy figyelmet a tanulmány.
A tanulmánynak nem sikerül sehol sem rámutatnia a szabályozottság szintje és az ingatlan-átruházások költségei közötti összefüggésre. Ami még rosszabb, Németország példájánál, a szerzők elismerik, hogy bár a szabályozottság magas szintű, a fogyasztónál felmerülő költségek alacsonyak összehasonlítva a liberalizált angol és holland rendszerekhez képest, ahogy a tanulmány nevezi a példákat.
A CNUE emlékeztetni kíván arra a tényre, hogy a közjegyzőknek hivatásából adódóan olyan kötelezettségeknek kell eleget tenniük, mint a pártatlan tanácsadás, a tulajdonjogi viszonyok ellenőrzése, a környezetvédelmi és a területrendezési szabályok figyelembevétele, a pénzmosás elleni küzdelem, és egyéb. Az amerikai jelzáloghitel piaci válság idején, a CNUE elutasítja azt az elképzelést, hogy a túlságosan nagy piaci költségeket a fogyasztókon mérjék, ezzel standardizálva a bonyolult és összetett lépéseket. A CNUE úgy véli, hogy a Bizottság hozzáállása lehetőséget nyithat a visszaélések és csalások számára. A közjegyzőség rendszerét ismerő jogrendszerek kiállták az idő próbáját. A szabályozás egy valódi hatóságát képviselik a közjegyzők. A közjegyzői okiratoknak köszönhetően a közjegyzők vitathatatlan jogcímet biztosítanak és így jogbiztonságot, mely a bizalom és így a konfliktusmentes gazdasági kapcsolatok lényege.
A tanulmányban alkalmazott módszer megkérdőjelezhetősége ad választ arra, hogy a szerzők hibás végkövetkeztetéseket kaptak. A ZERP tanulmány nem valós adatokon, hanem egy nem reprezentatív kérdőíves felmérés eredményein alapul. A munka a 21 vizsgált államra vonatkozóan összesen 681 válaszra támaszkodik, ami nem elegendő. Valamint a válaszok többsége olyan személyektől érkezett, akik ismerik a területre jellemző érdekellentéteket. Legalább egy államban megállapítható, hogy a válaszok több mint 2/3-a maguktól az ingatlanközvetítőktől ered. A jogi oldalt tekintve, a tanulmány egy megalapozatlan feltevésen alapul. Valójában, a közjegyzői szakma képviselői hatóságként járnak el, az EKSZ 45. cikk értelmében nem érvényesülnek rájuk a közösségi elvek.
Végül jogos lehet a kérdés, hogy a ZERP szerzői nem tanúskodnak-e bizonyos szintű dogmatizmusról, ismerve a tanulmány hangvételét? A közjegyzők szorosan együttműködnek az állami szervekkel, de ugyanúgy a Bizottsággal is, a jog és a polgároknak nyújtott szolgáltatások minőségének tökéletesítése érdekében. Az e-igazságszolgáltatási kezdeményezés azt mutatja, hogy a közjegyzők nagy lendülettel vesznek részt az új technológiák témájában, ami a növekedés és foglalkoztatás fontos tényezője, ahogy ezt a lisszaboni stratégia is kiemeli. Az is bebizonyosodott, hogy egy "tradicionális" rendszer szintén alkalmazkodni tudni a kor igényeihez. ■
Visszaugrás
