A válságok okozta rendkívüli gazdasági helyzetek sajátos politikai, jogi válaszintézkedéseket eredményeztek, a válságkezelés komplex, olykor újszerű eszközeit alkalmazták az Európai Unióban, illetve tagállamaiban is. A tanulmány apropóját is az adja, hogy a Tanács 2022 őszén elfogadta a 2022/1854/EU rendeletet, amely többek között minden tagállam számára kötelezővé tette ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kivetését az energiaszektorban tevékenységet folytató uniós vállalatok többletnyereségére. Ezáltal uniós kormányzati szinten a különadó bekerült az uniós adópolitika eszköztárába. A kutatás célja: esettanulmány jelleggel vizsgálni, hogy az elmúlt másfél évtizedben a válságok és az aktuális kormány adópolitikai törekvéseire tekintettel a magyar adórendszerben milyen reformokat hajtottak végre, milyen különadókat állítottak a gazdaság helyreállításának szolgálatába, ezen különadók pedig az uniós átmeneti szolidaritási hozzájárulással összhangban lévő fizetési kötelezettségek-e. A különadók rendszerezése és sajátosságainak bemutatása, értékelése mellett az azokhoz kapcsolódó állami intervenciókra, államosítási törekvésekre, valamint az uniós jog keretében indított különböző eljárásokra is kiterjed a vizsgálat. Jelen tanulmány a különadóztatás első két hullámát, a 2006-2020 közötti időszakot vizsgálja.
Today we live in an era of crises. Extraordinary economic situations have led to extraordinary political and legal responses, and complex and sometimes innovative crisis management tools have been used in the European Union and its Member States. In the autumn of 2022, the Council adopted Regulation (EU) No 2022/1854, which, among other things, made it compulsory for all Member States to levy a temporary solidarity contribution on the excess profits of EU companies operating in the energy sector. This introduced the sectoral extraordinary tax into the EU tax policy tools at EU governmental level. The aim of our research is to examine, as a case study, what reforms have been implemented in the Hungarian tax system in the last decade and a half in the light of the crises and the current government's tax policy, what kind of crisis taxes have been introduced to help the economy recover, and whether the Hungarian extraordinary sectoral taxes are in line with the EU temporary solidarity contribution. In addition to the systematisation and evaluation of the Hungarian extra taxes, the analysis will also cover the related state interventions, nationalisation efforts and the various procedures under EU law. The present study focuses on the first two waves of special taxes, from 2006 to 2020.
Napjainkban a válságok korát éljük. Az elmúlt másfél évtizedben számos krízishelyzetet kellett kezelnie az európai kormányoknak. A rendkívüli gazdasági helyzetek rendkívüli politikai, jogi válaszintézkedéseket eredményeztek, a válságkezelés komplex, olykor újszerű eszközeit alkalmazták az Európai Unióban, illetve tagállamaiban is. Tanulmányunk apropóját is az adja, hogy a Tanács 2022 őszén elfogadta a 2022/1854/EU rendeletet,[1] amely többek között minden tagállam számára kötelezővé tette ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kivetését az energiaszektorban - nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban - tevékenységet folytató uniós vállalatok többletnyereségére. Ezáltal - példanélküli intézkedésként - uniós kormányzati szinten a különadó bekerült az uniós adópolitika eszköztárába. A tanácsi rendelet által előírt adójellegű fizetési kötelezettség számos kérdést felvet, így például Európa-jogi aspektusból vitatható, hogy a jogharmonizációval ellentétben miért rendeleti szinten, nem egyhangúan fogadták el ezt az uniós normát, tagállami aspektusból pedig tanulságos lehet, hogy a rendelet alapján a tagállamok által hozott adópolitikai intézkedések milyen közös és eltérő vonásokkal bírnak.[2] Ez utóbbihoz kapcsolódik kutatásunk célja: esettanulmány jelleggel vizsgálni, hogy az elmúlt másfél évtizedben - 2006-2023 között - adott gazdaságpolitikai helyzetben mi jellemezte a magyar adórendszert, milyen különadókat állítottak a gazdaság helyreállításának szolgálatába, ezen különadók pedig az uniós átmeneti szolidaritási hozzájárulással összhangban lévő fizetési kötelezettségek-e. A tanulmány központi kérdése tehát, hogy a Magyarország által 2006 óta szabályozott, különböző ágazatokat - tehát nemcsak az energiaszektort - terhelő különadók rendelkeznek-e az alábbi tulajdonságokkal:
- ideiglenes, azaz időbeli hatályát tekintve határozott idejű, átmeneti jellegű fizetési kötelezettség;
- nem szektorsemleges, csupán egyes ágazatokat, piaci szegmenseket terhelő;
- 44/45 -
- addicionális (azaz a meglévő, általános jellegű adófizetési kötelezettséget kiegészítő, speciális) adóteher;
- céladó-e, azaz a különadóból származó bevétel csak meghatározott célra fordítható (externáliák kezelését szolgáló, úgynevezett Pigou adó).
A magyar különadók az elmúlt másfél évtized vonatkozásában képezik vizsgálat tárgyát, tekintettel a 2024. évre tervezett hatályos rendelkezésekre is. Mivel a vizsgált időintervallum tág, az alkalmazott adópolitikai intézkedések köre széles és szerteágazó, a magyar különadók 2006-2023 közötti szabályozásának vizsgálatára két külön, de egymással szoros kapcsolatban álló tanulmány keretében kerül sor.[3] Hipotézisünk, hogy a 2010-es kormányváltást követően tartós változások, modellváltás figyelhető meg a magyar adórendszerben is, melynek meghatározó elemét képezik a különadók.
De mit is értünk különadók alatt? Azokat az adójellegű fizetési kötelezettségeket tekintjük különadóknak, amelyeket krízis helyzetekben költségvetési kiigazítások, válságkezelő intézkedések keretében fogadtak el átmeneti jelleggel, egyes ágazatok vonatkozásában. A különadók így nem verseny-, illetve szektorsemlegesek, és jellemző rájuk, hogy átlag feletti nyereséget termelő piaci szereplőket adóztatnak. Viszont az átlag feletti hasznot tágabban értelmezzük, mint az uniós rendelet, hiszen nemcsak adott krízishelyzetben és amiatt megjelenő többlethaszon lehet csak a tárgya különadónak. A piaci kudarcok, különösen a magántulajdonban lévő természetes monopóliumok helyzeti okoknál fogva is átlag feletti haszonra tehetnek szert - nemcsak válság idején. Jogdogmatikai szempontból fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az elfogadottságukat (eredményességüket) nagy mértékben befolyásolja, hogy céladóként - Pigou-féle adóként - szabályozzák-e őket, azaz a különadóból származó bevétel adott krízishelyzet negatív gazdasági hatásainak káros következményeit kívánja-e enyhíteni.
Kutatásaink során elsődlegesen a jogszabályelemzés, a teleologikus értelmezés, valamint a jogtörténeti és jogösszehasonlító módszereket alkalmazzuk - figyelemmel a statisztikai adatgyűjtés és adatfeldolgozás rendelkezésre álló módjaira. Adott jogintézmények értékelésekor a vonatkozó közpénzügyi elméletekre is igyekszünk tekintettel lenni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
