A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága (a továbbiakban: Választottbíróság) előtt folyamatban volt per felperese független biztosításközvetítőként folytatta tevékenységét. E tevékenysége keretében a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 47. §-a, valamint 49. §-a alapján megbízási szerződést kötött gazdálkodó szervezetekkel, amelyek a felperesi jogelőd nevében a konkrét biztosítás közvetítői tevékenységet ellátták.
A felperes a fenti tevékenysége körében megbízási szerződést kötött az alperessel független biztosításközvetítői tevékenység végzésére. A felek kiegészítő megállapodásokat kötöttek továbbá jutalék előlegre, hálózatfejlesztési céljutalékra, hálózatépítésre, mentorálási extra jutalékra.
E szerződéseket a felek utóbb megszüntették akként, hogy a megszüntető szerződés az "alap" megbízási szerződést szüntette meg, azonban a megszüntetés a közöttük létrejött valamennyi, a megbízást kiegészítő szerződésre is kihatott a teljesítés, illetve a megszüntető megállapodás erejénél fogva. A megszüntető szerződés érintetlenül hagyta viszont a megbízási szerződések és a jutalékszabályzat alapján fennálló jutalék visszakövetelési jogot. A szerződés megszüntetésének egyik rendelkezése szerint pedig az alperes a részére megfizetett mentorálási jutalék "fejében" a versenykorlátozó tevékenységtől való tartózkodást vállalta a felperessel szemben. Vállalta, hogy akár versenytárs, akár nem versenytárs piaci szereplővel a megszüntető megállapodás aláírásától számított egy éven belül biztosítás közvetítési tevékenység ellátására megállapodást köt, úgy a tilalom megszegését követően haladéktalanul köteles megtéríteni a felperes ebből eredő minden kárát, de legalább a kikötött kötbér összegét.
Az alperes harmadik személy javára - határozott időtartamra, a szerződéses versenykorlátozási tilalmi időn belül - biztosításközvetítő tevékenységet vállalt.
A megbízási szerződés szabályozta a jutalékra vonatkozó alapvető kikötéseket; így létrehozta a jutalékra való jogosultságot, és előírta, hogy ha jogszerűen kerül sor a jutalék ún. visszaírására (visszakövetelésére), a jutalékot a megbízott a felszólítás átvételétől számított meghatározott rövid időn belül köteles visszafizetni. A megbízási szerződés szerves részét képező jutalékszabályzat tartalmazta a jutalékjogosultság, visszaírás, elszámolás szabályait, és a jutalék mértékét is. A jutalékszabályzat rendelkezett az ún. szerzési jutalékról, és az ún. szuperjutalékról. A mentorálási megállapodás rendelkezett a jutalék ún. visszaírásáról (valójában a jutalék visszakövetelési jogról). Ha az alperesi megbízott a részére előírt tervet nem teljesítette, úgy a felvett jutalék egésze visszajárt a felperesnek.
A jutalék visszaköveteléséről a Jutalékszabályzat rendelkezett. A megbízó visszakövetelési joga és a megbízott visszafizetési kötelezettsége többek között akkor állt be, ha a megbízott által közvetített biztosítási szerződések nem maradtak fenn szerződésszerűen történő díjfizetés mellett a szerződésben rögzített minimális időtartamig. A visszakövetelés mértéke attól függött, hogy a kikötött időtartamon belül milyen időtávon keresztül állt fenn a biztosítási szerződés "teljes díjrendezettség" mellett. Ugyancsak jutalék visszakövetelési jogalap volt a biztosításközvetítői jogviszony idő előtti megszűnése.
A felperes keresetében kötelezni kérte az alperest a megbízási szerződés alapján tőke, jutalék-visszaírás jogcímén járó mentorálási jutalék, valamint bérleti és bútorbérleti szerződés alapján bérleti díj, és mindezek kamatainak megfizetésére.
A felperes a kamat követelését a gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződések fizetési késedelmére irányadó jogszabályhelyre alapította. A kamatfizetés kezdő időpontját az alperes részére kibocsátott, jutalék visszakövetelésre vonatkozó számlák fizetési időpontjainak középarányos időpontját vette alapul a kamatfizetés kezdő időpontjának megjelölésekor.
Az alperes védekezését az eljárás során folyamatosan módosította, különböző iratokban különböző összegekre vonatkozó jutalék visszakövetelési igényt ismert el. Mindvégig következetesen vitatta viszont a felperes mentorálási jutalék, illetve kötbér követelését.
Az alperes szervezeti képviselője és a felperes jogi képviselője által aláírt egyeztetési jegyzőkönyv szerint az alperes a felperesi jutalék visszakövetelési igényt elismerte. E jegyzőkönyv azt is tartalmazta, hogy az alperes vitatta a felperes mentorálási jutalék (illetve kötbér) követelési jogát. Ezt követően az alperes jogi képviselője útján olyan nyilatkozatot tett amely szerint a jutalék visszakövetelési igény tekintetében a felek között egyezség keletkezett, "e körben tehát döntés, határozathozatal nem szükségeltetik", azzal azonban, hogy az alperes továbbra is vitatta a felperes kötbérkövetelését.
A Választottbíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak.
A felperes a jutalék visszakövetelési igényét a megszüntető szerződés alapján a megbízási szerződésre és annak kiegészítő egyedi megállapodásainak kikötéseire alapozta. A Választottbíróság megállapította, hogy a megbízási szerződés és az egyedi kiegészítő megálla-
- 24/25 -
podások alapján a felperesi jutalék-visszaírási joga, és az alperes jutalék visszafizetési kötelezettsége fennáll.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
