Folyóiratunk a 2005. júniusi számtól kezdődően folyamatosan közli az új Ptk. Családjogi Könyvének az Igazságügyi Minisztérium által, külső szakértők bevonásával kidolgozott első normaszöveg tervezetét és az ahhoz fűzött indokolást, amelyet a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2005. június 7-i ülésén megtárgyalt és elfogadott. A tervezet az új Ptk. többi Könyvével együtt a 2006. év folyamán lesz széleskörű szakmai és társadalmi vitára bocsátva.
A Családi Jog a Családjogi Könyv szakértői javaslatát részletekben, nem a leendő törvényszöveg sorrendjében, hanem a főbb változásokat kiemelve, de minden fontos kérdésre kiterjedően közli. Rendszeresen tudósítani fogunk a 2006. év vitáinak tükrében alakuló tervezetről, annak módosulásairól, sőt folyóiratunk - a Polgári Jogi Kodifikáció c. lap mellett - maga is az új Családjogi Könyv egyik vitafórumává szeretne válni.
Ebben a számunkban a házasság megszűnésére vonatkozó szakértői javaslatot és indokolást mutatjuk be az olvasóknak. A szabályok a Könyvnek "A házasság" címet viselő Második Részében, a házasságkötésre (I. Cím) és a házasság érvénytelenségére (II. Cím) vonatkozó rendelkezések után helyezkednek el.
21. §
(1) A házasság megszűnik:
a) az egyik házastárs halálával;
b) bírósági felbontással;
c) az egyik házastárs nemének megváltozásával.
(2) A házasságot a másik házastárs újabb házasságkötése esetén akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a házastárs halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzés vagy a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől, feltéve, hogy az újabb házasságkötéskor egyik házasuló sem tudta, hogy a halál nem következett be.
(3) A házasság megszűnésének időpontja az (1) bekezdés a) pontja valamint a (2) bekezdés esetében az a nap, amelyet a halotti anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat a halál napjaként feltüntet, az (1) bekezdés b) pontja esetében a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napja, az (1) bekezdés c) pontja esetében pedig a megváltozott nem anyakönyvezésének napja.
A Cím 1. pontja1 a házasság megszűnésének eseteit és az egyes esetekben a megszűnés időpontját tartalmazza. A hatályos joggal egyezően mondja ki, hogy a házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, illetőleg a házasság bírósági felbontásával. Bár a Csjt. 17. §-ának (1) bekezdése a házasság megszűnésének esetei közt nem sorolja fel, a házasság megszűnésének a hatályos jog szerint van egy harmadik esete is, nevezetesen az, amikor a házastárs halálát közokirat tanúsítja, de a halál valójában nem következett be és a másik házastárs újabb házasságot köt; ilyenkor lényegében az új házasságkötés ténye szünteti meg - bizonyos feltételek esetén - a házasságot [Csjt. 17. § (2) bek.] Ezt az esetet a Javaslat a Csjt.-vel azonos tartalommal, de részben eltérő megfogalmazásban szabályozza [21. § (2) bekezdés].
A Javaslat a házasság megszűnésének új eseteként tartalmazza az egyik házastárs nemének megváltozását. Az utóbbi évtizedben mind külföldön mind Magyarországon igény merült fel transzszexuális személyek részéről anatómiai nemük megváltoztatására annak érdekében, hogy az megegyezhessen vállalt, pszichikailag elfogadott nemükkel. Az orvostudomány fejlődésével a sebészeti technika ma már lehetővé teszi az anatómiai nem megváltoztatásához szükséges műtét-sorozat elvégzését. Ennek eredményeként az érintett személy neme megváltozik: férfiből nővé, illetve nőből férfivá válik. A beavatkozás számos jogi és etikai kérdést vet fel, amelyek a műtét előtt és azt követően rendezésre szorulnak. Az Egyesült Államokban pl. az Amerikai Pszichiáterek Szövetsége (APA) szabályokat állított fel arra, hogy milyen tünet-együttes esetén lehet a transzszexualitást megállapítani, amely előfeltétele annak, hogy az érintett egyáltalán kérelmezhesse a műtétet.2
Azt, hogy Magyarországon az említett sebészeti beavatkozásra mely esetekben, milyen feltételekkel kerülhessen sor, nem a családjog hivatott eldönteni. Először a szóban forgó műtét-sorozat egészségügyi és szociális feltételeit, valamint jogi és etikai hátterét kell megteremteni, és ezzel összefüggésben lehet rendezni azt a kérdést, hogy a személy státuszát és családi kapcsolatait illetően milyen jogkövetkezmények fűződjenek a nem megváltozásához. Egy új magánjogi kódexnek azonban fel kell készülnie arra a helyzetre, amikor a nem megváltoztatásának az említett feltételei már megvalósultak, különös tekintettel arra is, hogy néhány esetben Magyarországon is sor került már az említett beavatkozásra és az Egészségügyi Tudományos Tanács megállapította, hogy a nem megváltoztatása végleges, befejezettnek tekinthető. A kérdés alapvető emberi jogokat érint: az Emberi Jogok Európai Bírósága a B. v. France ügyben az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének (magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog) sérelmét állapította meg, amikor a hatóságok nem voltak hajlandóak elismerni a nemet változtató tényleges nemét és végrehajtani az általa kért anyakönyvi módosításokat. (Meg kell említeni, hogy korábbi ítéleteiben az Emberi Jogok Európai Bírósága elzárkózott a nem változtatás ilyesfajta elismerésétől).3 Magyarországon az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló többszörösen módosított 1982. évi 17. tvr. végrehajtásáról szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja a születési anyakönyvbe történő utólagos bejegyzésként már nevesíti "a gyermek nemének, valamint ezzel összefüggően utónevének megváltozását". A Javaslat ezért szükségesnek látja, hogy a Családjogi Könyvben a nem megváltozásának családjogi következményei rögzítésre kerüljenek; amennyiben a nem megváltoztatásának az említett előkérdései a Kódex hatályba lépéséig nem nyernének jogi rendezést, az idevonatkozó családjogi jogszabályok későbbi hatályba léptetése is lehetséges.
A Családjogi Könyv a házasságot férfi és nő közötti kötelékként határozza meg, az eltérő nem a házasság létrejöttének feltétele4. Abban az esetben, ha a nemét megváltoztató személy házas, a nem megváltoztatásával a házasságnak ez a létezési feltétele szűnik meg. Ebből következik, hogy az egyik házastárs nemének megváltozása a házasság megszűnésének jogkövetkezményét vonja maga után.
A § (2) bekezdése a házasság megszűnésének speciális, de a hatályos jogban is ismert esetét tartalmazza, amikor valaki annak tudatában, hogy házastársa meghalt, jóhiszeműen újabb házasságot köt és utóbb bebizonyosodik, hogy a korábbi házastárs mégis életben van. Elhagyja a Csjt. 17. § (2) bekezdésének azt a mondatát, amely azt rögzíti, hogy a házastárs halálára mely közokiratok alapján lehet hivatkozni. Nem a Családjogi Könyvre tartozik ugyanis annak rendezése, hogy a halál tényét hogyan lehet bizonyítani. A halotti anyakönyvi bejegyzés igazgatási feltételei az At. 36. §-ának (1) bekezdésében, a holtnak nyilvánítás anyagi jogi szabályai az új Ptk. Személyek Könyvében, az eljárásjogi kérdései valamint a halál tényének bírói megállapítására vonatkozó rendelkezések az 1/1960. (IV. 13.) IM rendeletben találhatók. Azt pedig, hogy az anyakönyv alapján milyen közokirat állítható ki és az milyen tények fennállását bizonyítja közhitelesen, külön törvényben kell rendezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
