A magyar jog - több más európai nemzeti joghoz hasonlóan - nem szabályozza közvetlenül a visszaélés-jelentési rendszerek felállítását és működtetését, az ilyen rendszerek vonatkozásában is irányadó azonban, hogy ezek működtetésének meg kell felelnie a munkajog és az adatvédelmi jog által támasztott általános követelményeknek.
A magyar kollektív munkajog területén irányadó az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv. Ezen irányelv üzemi tanáccsal történő konzultációra vonatkozó rendelkezéseit az Mt. 65. §-a ültette át. Eszerint a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések, továbbá a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. Megjegyzendő továbbá, hogy az Mt. 21. § (2) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel is köteles véleményeztetni. Mivel a belső visszaélés-jelentési rendszer hatályát rendszerint kivétel nélkül valamennyi munkavállalóra kiterjesztik, továbbá a visszaélés-jelentés intézményesítése olyan ellenőrzési rendszert jelent a munkáltató kezében, ami végső esetben a munkavállaló alapvető jogainak csorbításával is járhat, ezért a belső visszaélés-jelentési rendszer munkaszervezeten belüli bevezetésére vonatkozó tervezetet a döntés meghozatala előtt az üzemi tanáccsal, illetőleg a szakszervezettel konzultációs eljárás keretében szükséges véleményeztetni. A konzultáció a törvény meghatározása szerint a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd, ahol biztosított a munkáltató tájékoztatásának, illetve a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) ezzel kapcsolatos álláspontjának, véleményének érdemi megtárgyalása. Az üzemi tanács, illetőleg a szakszervezet a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Az üzemi tanács álláspontját a munkáltató a döntés során nem köteles figyelembe venni, míg az álláspont közlésének elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az üzemi tanács az intézkedéssel egyetértene.
Amennyiben a munkáltató nem biztosítja az üzemi tanács részére a konzultáció lefolytatását vagy nem tartja be a konzultációs eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, a munkáltatói intézkedés érvénytelennek minősül, amelynek megállapítása iránt az üzemi tanács elévülési időn belül (3 év) bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. A szakszervezettel történő konzultációs eljárási szabályok megsértéséhez - ellentétben az üzemi tanáccsal való konzultációs szabályokkal - a törvény nem fűz érvénytelenségi következményt. Ebben az esetben a szakszervezet adott esetben az Mt. 3. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség megsértésének megállapítását kérheti a bíróságtól.
A munkavállalót a magánszféra és a személyhez fűződő jogok védelme alapjogként a munkahelyén is megilleti, ami kiterjed a belső visszaélés-jelentési rendszerek működtetésére is.
Munkaviszonnyal kapcsolatos adatkezelésekre a Munka Törvénykönyve és az adatvédelmi törvény rendelkezései egyaránt irányadóak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az adatvédelmet nem lehet a munkajogtól és annak gyakorlatától függetlenül megítélni, és vice versa, ezek a területek ugyanis szoros interakcióban vannak egymással. [lásd (WP 48) 5062/01/EN/Final, 4. oldal] A Munka Törvénykönyve kifejezetten nem utal az adatvédelmi törvény rendelkezéseire, azonban az Mt. több ponton is rögzít olyan szabályokat, amelyek közvetlenül a munkavállalók személyes adatainak kezelésével kapcsolatosak, igaz, erre nézve csupán korlátozott számban tartalmaz a törvény olyan rendelkezéseket, amelyek ehhez kifejezett jogalapot rögzítenek. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Mt. adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezései korszerűtlenek és az Avtv. rendelkezéseivel nem állnak összhangban, ami megnehezíti a jogalkalmazó feladatát, ha munkaüggyel kapcsolatos adatkezelésről van szó. Nem tisztázott ugyanis az Avtv. és a Munka Törvénykönyve viszonya sem, azonban a jelenlegi uralkodó álláspont szerint az Mt. az Avtv. rendelkezéseihez képest lex specialis-nak minősül. Az adatvédelmi biztos az Mt. felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontja [Abi 1393/J/2005-2] szerint "… az Mt. szabályozása egyes esetekben minimálisan, de a mindennapok során előforduló adatkezelésekre többségében egyáltalán nem tartalmaznak a jogviszony sajátosságából fakadóan egyébként szükséges, a munkavállalók jogait biztosító specifikus szabályozást."
A Munka Törvénykönyve nem tiltja, ám nem is engedélyezi a belső visszaélés-jelentési rendszerek alkalmazását. Mivel azonban egy ilyen rendszer szükségszerű tárgya személyes adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, felhasználása, továbbítása - ami egy azonosított vagy azonosítható természetes személlyel/munkavállalóval kapcsolatba hozható -, a rendszer működtetésének meg kell felelnie az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek. Specifikus szabályok hiányában tehát a belső visszaélés-jelentési rendszer alapján történő adatkezelésre is irányadóak az Mt. általános rendelkezései, ideértve különösen az Mt. 3. § (1) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettséget, a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelmét biztosító rendelkezéseket, illetőleg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
Az Avtv. 3. § (1) bekezdése általánosan és ezáltal munkaviszonyon alapuló adatkezelésekre kiterjedően is rögzíti, hogy személyes adat az adatalany hozzájárulása alapján kezelhető, vagy abban az esetben, ha azt törvény kifejezetten elrendeli. Az adatvédelmi törvény logikája alapján [3. § (7) bekezdése szerint] szerződés teljesítése érdekében történő adatkezelések, tehát a munkaviszonyon, munkaszerződésen alapuló adatkezelések is az adatalany implicit és munkaszerződés megkötésekor megadott hozzájárulásán alapulnak. Ez a rendelkezés egyben szükségességi-arányossági követelményt is jelent a munkaviszonyon alapuló adatkezelésekkel kapcsolatban. Nem felel meg ugyanis a célhoz kötött adatkezelés elvének (Avtv. 5. §) az olyan adatkezelés, amely a munkaviszonyhoz, a "munkaszerződés teljesítéséhez" nem szükséges. Munkaviszony keretében további követelményt jelent az adatok minőségével kapcsolatban, hogy az adatok felvétele és kezelése a munkáltató részéről tisztességes és törvényes legyen, továbbá biztosítani szükséges az adatalany megfelelő tájékoztatáshoz, személyes adatai helyesbítéséhez, illetőleg a tiltakozáshoz való jogosultságának gyakorlását is az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
