A Csődtörvény 24. § (3) bekezdés alapján az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá
- 8/9 -
koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
A 24. § (3) bekezdése alapján tehát, ha a felszámoló fokú bíróság a felszámolási kérelmet az adós részére szabályszerűen kézbesítette, az adós nyilatkozata hiányában helytállóan vélelmezi, hogy az adós a hitelező kérelmében írt okból fizetésképtelen. E törvényes vélelem azonban megdönthető, így az adósra hárul a tényállás valótlanságának bizonyítása, amelyre a fizetésképtelenség megállapítása esetén csak a végzés elleni fellebbezésben van mód. Az adós a fellebbezésében - a Csődtörvény 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 235. §-ának (1) bekezdésének korlátai között - hozhatja fel azokat a tényeket, bizonyítékokat, amelyek cáfolják a fizetésképtelenség tényét.
A Csődtörvény 24. § (3) bekezdésében megállapított határidő eljárásjogi határidő, mivel egy bíróság előtti eljárásban kijelöli azt az időtartamot, amely alatt egy eljárási cselekményt (adós nyilatkozata a felszámolási kérelemre) el lehet végezni. Az eljárási határidőkről az adott eljárást szabályozó (eljárási) törvények rendelkeznek.[1] Elmulasztása esetén az adós igazolási kérelemmel élhet, vagy arra van lehetősége, hogy a fellebbezésben jelölje meg azokat az indokokat, amelyre tekintettel nem fizetésképtelen.
A BDT 2012.2623. szám alatt közzétett eseti döntés szerint amennyiben az adós a részére küldött fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemre nem nyilatkozik, a mulasztás folytán beálló fizetésképtelenség vélelme azt jelenti, hogy a kérelem alapjaként megjelölt törvényi tényállási elemeket - a vélelem megdöntéséig - bizonyítottnak kell tekinteni. A bírósági eljárásban a vélelmeknek a bizonyítás körében van jelentőségük, a Csődtv. 26. § (3) bekezdésében írt 8 napos határidő elmulasztásának következménye az, hogy a beállt vélelem folytán - mely vélelem a törvény kizáró rendelkezése hiányában megdönthető - a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemben megjelölt törvényi tényállást bizonyítottnak kell tekinteni.
A fentiekből következően a Csődtv. 26. § (3) bekezdésében írt 8 napos határidő elmulasztásának következménye a bírói intézkedés nélkül beálló törvényi vélelem. A bíróságnak az e vélelem folytán valónak elfogadott tények, a határozat meghozataláig előterjesztett nyilatkozatok, és a rendelkezésre álló bizonyítékok értékeléséről az érdemi határozatában kell - a Pp. 3. § (5) bekezdésében, a Pp. 163-164. §-aiban valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat szem előtt tartva - számot adnia. Amennyiben a bíróság a törvényi vélelem beálltát az érdemi döntés során figyelmen kívül hagyja, vagy nem az eljárási szabályoknak megfelelően értékeli, úgy a fél ezzel kapcsolatos kifogásait az érdemi határozat elleni fellebbezésben hozhatja fel.[2]
A Csődtörvény 2012. február hó 29. napjáig hatályos rendelkezései alapján a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 nap haladékot, a 2012. március hó 1. napjától hatályos rendelkezések szerint pedig legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozás elismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.[3]
A fizetési haladék kezdő időpontja tekintetében több megoldás létezik a gyakorlatban. Van olyan álláspont, mely szerint a határozat közlését követő nappal kezdődik a fizetési haladék időtartama. Létezik olyan gyakorlat is, mely az adós által benyújtott kérelem bíróságra érkezésétől, vagy a felszámoló bíróság határozatának meghozatalától számítja a fizetési haladékot, míg más bíróság a fizetési haladékot engedélyező végzésben konkrétan, dátum szerint meghatározzák a fizetési haladék lejártának időpontját. Az uj.jogtar.hu kommentár és a KJK Nagykommentár szerint a fizetési haladék kezdő időpontja a Csődtörvény rendelkezésének hiányában, a mögöttes szabályként alkalmazandó Pp. szabálya alapján, a határozat közlését követő nap [Pp. 217. § (6) bekezdés].
Alátámasztja ezt az értelmezést, hogy a bíróság nem köteles haladékot engedélyezni, a törvényben meghatározotthoz képest rövidebb időtartamról is dönthet, ezért a haladék a bíróság döntésével, illetve az arról való tudomásszerzéssel veszi kezdetét. Ellenkező értelmezés arra is vezethet, hogy mire az adós kézhez kapja a fizetési haladékot engedélyező határozatot, a fizetési haladék már le is telt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
