A vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény megújításáról tartott szakmai konzultációt a Magyar Jogász Egylet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete. A konferencia résztvevői Németh János professzor emeritus, Simon Attila államtitkár, Horváth Ákos az NFA jogi főigazgatója, Pecsenye Csaba törvényszéki kollégiumvezető bíró részben szóban részben írásban fejtették ki szakmai véleményüket a törvénytervezetről. A jogszabály ugyan hatályba lépett, de a két, írásban leadott értekezés aktualitását nem veszítette el, csak mondanivalójának célja módosult; ma már nem a jogalkotó felé intézett javaslat, hanem a jogalkalmazók irányában megfogalmazott problémahalmaz, amely nem csupán a vadászatról, a környezetvédelemről, de annak az állami tulajdonban lévő vadászterületek gazdálkodásáról is hordoz üzenetet.
A zempléni Rókabércen megtartott ankéton mintegy ötven fő vett részt, földtulajdonosok, hivatásos vadászok, vadászattal, vadászati joggal foglalkozó jogászok, a központi közigazgatás témaérdekelt vezetői, akik kifejtették közös igényüket, miszerint a hatálybalépést követő egy év múlva vegyék vizsgálat alá, hogy a törvény elérte-e szándékolt hatását.
1. Horváth Ákos előadása:
Horváth Ákos előadásában kifejtette, hogy a földre vonatkozó privatizációs szabályozás azt eredményezte, hogy tulajdonosi szervezet szerint megkülönböztetünk állami tulajdonú és magán tulajdonban lévő területeken folytatott vadászati tevékenységet, honosított vadászati jogot.
Ebből a Nemzeti Földalapba tartozó, erdő művelési ágban nyilvántartott kizárólagos állami tulajdonú terület 1 030 382 ha, osztatlan közös tulajdonú terület 147 745 ha, azaz összesen 1 045 127 ha térmértékű terület.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - az ingatlanok tulajdonjogának átruházása nélkül - az alábbi módokon és jogcímeken hasznosítja:
• vagyonkezelésbe adás (1 388 585 ha);
• haszonbérletbe adás (339 966 ha);
• megbízási szerződés megkötése (29 598 ha).
Az NFA által megkötött, és az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott haszonbérleti vagy megbízási szerződés esetén a haszonbérlő/megbízott, mint földhasználó a vadászati jog érvényesítésére nem jogosult. Ezen jogérvényesítésre a korábban megkötött haszonbérleti szerződések sem adtak lehetőséget.
Az NFA vagyonkezelési szerződést köthet a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földterületekre a következő szervezetekkel:
■ 100%-os állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok;
• Nemzeti Parkok;
• vízügyi igazgatóságok és egyéb költségvetési szervek;
• önkormányzatok
A fennálló vagyonkezelési szerződések esetében a vadászati joggal kapcsolatos előírások, szabályozások nem egységes módon kerültek rögzítésre.
1. A KVI és az erdészeti társaságok - korábbi állami gazdaságok - között kötött ideiglenes vagyonkezelési szerződésekben foglaltak alapján az erdészeti társaság, mint vagyonkezelő meghatalmazottként eljárhat a tulajdonos Magyar Állam képviseletében a vadászterületek határainak kijelölésére irányuló eljárásban. Az erdészeti társaság köteles az erdő és vadgazdálkodás összhangjának megteremtésére, továbbá a vadászterületek határainak kialakítása során törekednie kell:
- minél több olyan vadászterület kialakítására, amelyen a Magyar Állam a vadászati jogot önállóan gyakorolja,
- társult vadászati jog gyakorlására alkalmas vadászterület esetében a többségi (51%-ot meghaladó) állami tulajdoni hányad elérésére,
- az 51%-ot el nem érő állami tulajdoni hányad esetén - társult vadászati jog gyakorlójaként - a minél magasabb állami tulajdoni hányad elérésére.
2. Az MNV Zrt. - az NFA jogelődjeként eljáró tulajdonosi joggyakorló szervezet - és a Nemzeti Park Igazgatóságok között kötött vagyonkezelési szerződésekben szintén kifejezetten rögzítésre kerültek vadászati jog gyakorlásához kapcsolódó speciális rendelkezések.
- a vagyonkezelő köteles a vadászterületek határainak kialakítása során törekedni a következőkre:
■ minél több olyan vadászterület kialakítására, amelyen a Magyar Állam a vadászati jogot önállóan gyakorolja,
■ társult vadászati jog gyakorlására alkalmas vadászterület esetében a többségi (51%-ot meghaladó) állami tulajdoni hányad elérésére,
■ az 51%-ot el nem érő állami tulajdoni hányad esetén - társult vadászati jog gyakorlójaként - a minél magasabb állami tulajdoni hányad elérésére.
Egyéb hatályban lévő vagyonkezelési szerződések, így pl. a KVI által költségvetési szervekkel megkötött szerződések a vadászati jog érvényesítését nem rendezik, tekintettel arra, hogy ezen szervek és az önkormányzatok vadászati jog gyakorlására nem alkalmas szervezetek, vadászatra jogosultságot nem szerezhetnek.
A földtulajdonosok a vadászati közösség gyűlésén határoznak a vadászati haszonbérleti díj mértékéről.
A vadászterületek határainak 2006. évi kialakításainál
- 21/22 -
az NFA iránymutatást adott a vadászati haszonbérleti díjak mértékeire vonatkozóan:
a) gyenge adottságú apróvadas
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
