A Kúria megerősítette, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti.
Ezzel összefüggésben a Kúria rámutatott arra is, hogy az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Címszavak: egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozói tevékenység, természetes személy, ingatlan-nyilvántartás, bejegyzés
A perbeli tényállás alapján a végrehajtó az ingatlan árverési jegyzőkönyve alapján, a felperes mint egyéni vállalkozó tulajdonjogának a bejegyzését kérte a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségére, árverési vétel jogcímen. Az alperes (földhivatal) határozatával a kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy egyéni vállalkozó önállóan nem jogképes, nem jogi személy, saját neve alatt jogot nem szerezhet, csak magánszemélyként vagy egyéni cégként.
A felperes keresetében kérte többek között a tulajdonjogának árverési vétel jogcímen történő bejegyzését az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára, kérelmében pedig akként érvelt, hogy egyéni vállalkozói gazdálkodói tevékenységét természetes személyként végzi, aki a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:1. §-a, illetve 2:2. §-a szerint jogképes. Álláspontja szerint az egyéni vállalkozó mint természetes személy tulajdont szerezhet.
A törvényszék, mint elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság indokolásában rögzítette, a megkeresés az egyéni vállalkozó vevő tulajdonjogának a bejegyzésére irányult, az árverési vevő személyét egyéni vállalkozó megnevezéssel (e.v. toldattal) adta meg. Az alperes a megkeresésben foglaltakhoz kötve volt, ugyanakkor annak teljesíthetősége körében vizsgálnia kellett, hogy a tulajdonjog-bejegyzés a jogszabályoknak megfelelve, az ingatlan-nyilvántartás tartalma alapján teljesíthető-e.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog a természetes személy megkeresés szerinti egyéni vállalkozói minőségének feltüntetésével nem jegyezhető be. Indokolásában kitért arra is, hogy mindez nem mond ellent a keresetben hivatkozott BDT 2005.1195. számú eseti döntésnek sem, a felperes egyéni vállalkozó mint természetes személy jogképes és ekként tulajdont szerezhet.
Felülvizsgálati kérelmében a felperes többek között arra hivatkozott, hogy az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bekezdése szerint természetes személyként egyéni vállalkozó, tehát egyszemélyben jogalany. Ezáltal vele szemben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a to-
- 548/549 -
vábbiakban: Inytv.) 39. § (3) bekezdés b)[1] pontja1 nem alkalmazható, mert egyéni vállalkozóként ugyanúgy saját maga részére szerez, mint amikor vállalkozói tevékenységén kívül szerez tulajdont. A felperes állítása szerint nincs olyan személy, akire meg lehetne változtatni a jogszerzést és a bejegyzési kérelmet, hiszen csak mint természetes személy szerepel a kérelmen. Az Inytv. 39. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele az, hogy megjelölhető legyen az a személy, aki a kérelmet előterjesztővel szemben valós jogszerző, és akire a kérelem szerinti jogosult személye megváltoztatható lenne. Ilyen személyt azonban sem az alperes döntése, sem a jogerős ítélet nem tartalmaz.
Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott továbbá a felperes arra is, hogy a jogerős bírói döntés a tulajdonhoz való jogát sérti.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
