A helyi önkormányzatok központi jogalkotással szembeni védelmét egészen idáig az Alkotmánybíróság (AB) tudta hatékonyan biztosítani. Az Alkotmány és az AB-ról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) alapján az AB - bárki indítványára - megsemmisíthette az alkotmányellenes jogszabályokat, így az önkormányzatok is kezdeményezhették ezt a hatáskört, ha úgy vélték: magasabb szintű jogszabály (vagy annak valamelyik szabálya) az Alkotmánnyal ellentétes, és az önkormányzatnak jogsérelmet okoz.
A sikeres védelem kulcsa a bárki általi indítványozási lehetőség és a kivétel nélküli megsemmisítési jog volt; a bárki fogalma alá az önkormányzatok is beletartoztak: a még hatályos Ötv. kifejezetten az át nem ruházható hatáskörök között említi az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését. E lehetőség akkor is garanciális jelentőségű, ha az AB-t nem kötötte elbírálási határidő (így az eljárások gyakran több évig is elhúzódtak), illetve az AB egyes önkormányzati feladatkörök védelménél - például a feladattal arányos állami támogatással összefüggésben - csak azt tartotta alkotmányellenesnek, ha az adott önkormányzati "alapjog" teljesen kiüresedett.
Az új Alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba, és az önkormányzatok számára fennálló jogvédelem e formáját már nem tartalmazza. Az új szabályozás szerint ugyanis már nem nyújthat be bárki (így az önkormányzat sem) közvetlen érdekeltség nélküli indítványt az AB-hoz; csak ún. alkotmányjogi panasz igénybevételére lesz lehetősége, ami annyit tesz: jogszabályt (és újdonságként bírósági döntést is) megtámadhat AB előtt az, akinek e jogszabály alkalmazása okozott sérelmet[2]. Látható
- 8/9 -
tehát: eddig sem hiányzott feltétlenül a közvetlen érintettség és érdeksérelem az indítványozáskor, 2012. januártól azonban muszáj lesz ezt először bíróság elé vinnie annak, aki AB-hoz kíván fordulni - így az önkormányzatnak is.
Mi lehet a probléma az új szabályozással? Legfőképpen az, hogy az önkormányzatok jogvédelmének szintjét is csak mérsékelten lesz képes biztosítani. Eddig ugyanis, ha az önkormányzat alkotmányellenesnek tartotta a jogszabályt, megtámadhatta az AB előtt, és ha a rendelkezés valóban alkotmányellenes volt, az AB azt részben vagy egészben megsemmisítette. Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy az alkotmányellenes szabály esetlegesen még nem is került alkalmazásra, így az önkormányzat jogsérelme elmaradhatott - vagyis az AB döntése megelőzhette a jogsérelem bekövetkezését.
Az új szabályozás esetén viszont az alkotmányellenes (pontosabban alaptörvény-ellenes) szabályt már alkalmazni kell az önkormányzat vonatkozásában, mivel csak ezt követően lehetséges a bírói út igénybevétele, ami viszont előfeltétele az alkotmánybírósági eljárás - az alkotmányjogi panasz - kimerítésének. Az önkormányzatnak tehát nem lesz közvetlen lehetősége a jogsérelem megelőzésére; csak annak bekövetkezése esetére lesz biztosított az alkotmánybírósági védelem.
Ezzel kapcsolatban több probléma is felmerül.
a) Elsőként; a megelőzés lehetőségének hiánya, ami kifogásolható.
b) A másik probléma, hogy az alkotmányossági vizsgálatok végeredménye - a kötelező bírósági eljárás előfeltétellé tétele miatt - még inkább elhúzódó eljárások alapján alakulhat ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
