A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a felperes az alperessel kötött szerződése alapján az egyik magyarországi főút meghatározott útszakaszain az út és a híd rehabilitációs, valamint az ezekhez kapcsolódó munkálatainak elvégzését vállalta díjazás ellenében. A későbbiek során szerződésmódosításra került sor, mert a munka megkezdése után ismertté vált tények miatt a tervekhez képest jelentős eltérések mutatkoztak. A felek több projektelemre vonatkozóan a szerződés új díjösszegeit határozták meg azzal a kikötéssel, hogy a Mérnök által igazolt lehetséges többletmunkák esetén a vállalkozási díj összege módosulhat. A felek a teljesítési határidőt is módosították.
A szerződés teljesítése során többlet- és pótmunkák végzése vált szükségessé, a felperes ezekért a munkákért is díjat követelt, az alperes azonban nem volt hajlandó a többletdíjat kifizetni. A többletdíj fizetése tekintetében lefolytatott tárgyalások eredménytelenek maradtak. Bár kifejezett utasításként nem jelent meg, de a Mérnök kezdeményezésére történtek változások a munka végzésében. A felperes ezeknek a változásoknak a díját, valamint késedelmi kamatot követelt.
A felperes hangsúlyozta, hogy a felek szerződésében meghatározott díj nem zárja ki azt, hogy a Mérnök által igazolt többletmennyiségek estén a vállalkozó díja módosuljon. Álláspontja szerint a szerződésmódosításban az eredeti ár 150%-ában meghatározott maximum díj nem zárja ki a többletmunkák, illetve a pótmunka díjazását. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) nem akadályozza a többletmunka díjazását. A felperes a Mérnökkel együtt ellenőrizte a végszámlatervezeteket és azokat csak ezt követően nyújtotta be az alperesnek. A Mérnök végszámlatervezeteket végül mégsem fogadta el, így került sor a per megindítására.
Az alperes vitatta a felperes követelésének mind jogalapját, mind összegét. Az alperes kifejtette, hogy a szerződésmódosítások fő oka az volt, hogy olyan műszaki problémák jelentkeztek, amelyeket nem lehetett megoldani a szerződések eredeti műszaki tartalma alapján. A szerződésmódosításokat hosszas műszaki, gazdasági, jogi vizsgálatok előzték meg. A munkák EU-támogatással valósultak meg, ezért az ezzel kapcsolatos szabályokat, elvárásokat is alapul kellett venni a szerződésmódosításoknál. Az alperes minderre tekintettel a szerződésmódosításokat úgy értelmezte, hogy a felek megállapodtak a munkák plafonárában, ennek következtében a felperes a tételes elszámolás, mint elszámolási mód megtartása mellett nem érvényesíthet többletmunka miatti követelést. Az eredeti szerződési ár + 50% mérték a vállalkozói díj felső határát jelölte meg. A szerződés közbeszerzési eljárás alapján jött létre és a felperesnek tudnia kellett azt, hogy a Kbt. szabályai szerint a kiegészített műszaki tartalom miatt csak akkor lehet az újabb közbeszerzési eljárást mellőzni, ha a kiegészítő beruházás összértéke nem haladja meg az eredeti beruházás értékének a felét. A felek a szerződésmódosításkor nem határoztak meg tartalékkeretet, ami szintén azt jelezte, hogy a meghatározott vállalkozói díjon felül további többletmunkát nem kívántak elszámolni.
A felperes szakértői vélemény beszerzését indítványozta; a felek egyeztető tárgyalást folytattak, de nem tudtak megállapodni a szakértő személyében. Ezért a Választottbíróság a felek kérésének megfelelően az igazságügyi szakértők listájáról keresett meg olyan szakértőt, akinek FIDIC-feltételek mellett történő építési ügyekben tapasztalata van. A szakértőnek választ kellett adni egyrészt arra, hogy az alperes elvégezte-e a felperes által megjelölt pót- és többletmunkákat és ezek a munkák többletet jelentettek-e a szerződésben előírt munkákhoz képest, másrészt a felperes által a pót- és
- 23/24 -
többletmunkákra megadott elszámolások megfeleltek-e a felek szerződésének, valamint az erőforrások költségei megegyeztek-e az építőiparban használtakkal. A szakértőnek a véleményt nemcsak az iratok, hanem helyszíni szemlén történő ellenőrzés alapján kellett elkészítenie.
A szakértő kifejtette, hogy a szakértő csak olyan tételekkel foglalkozott, amelyek a többlet- és pótmunkaként szerepeltek. Többletmunkának tekintette az olyan tételekként szereplő munkákat, amelyeknek megvalósulását a műszaki ellenőr elismerte. A vélemény melléklete tartalmazta azokat a többlet- és pótmunkákat, költségeikkel együtt, amelyeket a szakértő elfogadhatónak tartott.
A felperes a szakértő véleményével szemben is fenntartotta az éjszakai forgalomtereléssel kapcsolatban támasztott követelését. Véleménye szerint ebben az esetben is műszaki szükségességből felmerült többletről van szó, ezért az így felmerült költsége megítélésére továbbra is teljes egészében tartott igényt. Fenntartotta, hogy a szerződésmódosításkor a felperes nem indulhatott ki az éjszakai forgalomterelés szükségességéből és az ezzel járó ellenértéket nem érvényesíthette a szerződésmódosításkor. Ez tehát pótmunkának minősül és ezért a felperes követelését megalapozza.
A felperes kereseti követelése egyrészt a szakértő által is elfogadhatónak megjelölt összegre, másrészt az éjszakai forgalomelterelés szakértő által nem elfogadhatónak minősített költségére (valamint kamatokra) szólt.
Az alperes a felperes valamennyi követelésének elutasítását kérte. Kifogásolta, hogy a szakértő munkalapokat vizsgált és nem a helyszíni ellenőrzés alapján nyilatkozott arról, hogy a munkavégzés megtörtént-e, továbbá olyan munkák teljesítésére vonatkozó munkalapokat is elfogadott, amelyeket a Mérnök nem írt alá. Az alperes összefoglalóan kifejtette, hogy a felek megállapodása szerint a felperes maximum az eredeti szerződéses ár 150%-a erejéig volt jogosult követelést érvényesíteni, a Kbt. egyébként nem ismeri el a pótmunka intézményét, a felperes nem rendelkezik a követelések elismeréséhez szükséges dokumentációval, nincsenek meg a munkák elvégzését igazoló mérnöki aláírások, az elszámolási rend megsértésével a felperes elvesztette azt a jogát, hogy megtérítési igénnyel éljen.
Az alperes az éjszakai forgalomtereléssel kapcsolatos felperesi követelés elutasítását kérte. Álláspontja szerint ez a tétel nem minősül pótmunkának. A felperes által vállalt, az útépítéssel együtt járó organizációs feladat ellátásáról van szó. Egyébként ezzel a feladattal a felperesnek számolnia kellett, az általa ajánlott tételár tartalmazta a forgalomtereléssel kapcsolatos valamennyi költséget.
A Választottbíróság a szerződésnek és a függelékeinek figyelembevételével megállapította, hogy a Mérnök a megrendelő érdekében eljárva vizsgálta meg a felperes részteljesítéseit és nyilatkozott arról, hogy a teljesítést elfogadja-e. A Mérnök nyilatkozata alapján került kifizetésre a végzett munka ellenértéke. A szerződés a felek között vita rendezésére döntőbizottsági eljárásról, továbbá választottbírósági eljárásról rendelkezett. Nem volt szó tehát arról, hogy a felek megállapodása szerint a vállalkozónál jogvesztés következett volna be akkor, ha valamilyen munka elvégzését a Mérnök nem ismerte el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
