A Nyíregyháza Alprogram egy országos, összehangolt projektekből és akciókból álló program része, amelyet Digitális Magyarországnak nevezünk. Érdemes ezért e talán elsőre misztikusnak tűnő, ám annál gyakorlatiasabb szakterület esetében a tájékozódást az országos programmal kezdeni.
A Digitális Magyarország egy olyan átfogó kormányzati program, amely 2020-ig a teljes hazai digitális környezet fejlesztését célozza meg. A program egyik legfontosabb eleme, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson a szélessávú internet, 2020-ig pedig kiterjedtebbé és hatékonyabbá váljon az e-ügyintézés, így ezáltal, valamint a digitális írástudás elterjedésével javuljon az állampolgárok életminősége.
Ami a jogszabályi hátteret illeti, a "Digitális Nemzet Fejlesztési Program" megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat jelölte ki azt a négy pillért (szupergyors internet, digitális közösség és gazdaságfejlesztés, e-közszolgáltatások, digitális kompetencia), amelyek kiegyensúlyozott fejlesztése biztosítja a program végcélját, a Digitális Magyarország megvalósítását.
Tehát egy több ágazatot érintő kormányzati programról van szó, melyben a konkrét feladatokat az egyes tárcák (NFM, BM, NGM, EMMI, KKM, Miniszterelnökség), illetve háttérintézményeik kapják.
Az Alprogram előzményének tekinthetjük a 2013-ban indított Digitális Közösség Programot, aminek legfőbb célja volt, hogy Miskolcon és a miskolci járáshoz tartozó településeken javuljon a digitális készségek általános színvonala úgy, hogy körülbelül 17 ezer laptopot juttat el azokhoz, akik saját erejükből nem képesek megszerezni azt. A miskolci fejlesztések fókuszában álltak továbbá - a sajnos nagyon elhúzódó - digitális írástudást fejlesztő képzések, optikaihálózat-fejlesztés és több helyi érdekeltségű alkalmazás-fejlesztés is. A program végrehajtása során számos hasznos tapasztalatra lehetett szert tenni, illetve a megfelelő tanulságokat is le lehetett vonni.
Nyíregyháza akkor került előtérbe, amikor a Magyar Telekom Zrt. vezérigazgatója 2014 novemberében bejelentette, hogy a cég saját költségén vállalja a település vezetékes internethálózat-fejlesztését, valamint felajánlotta saját digitális kompetenciafejlesztési programjának beindítását. Mivel a városban ilyen jelentős mértékű, határozott piaci szerepvállalás fogalmazódott meg az infrastruktúra terén, indokoltnak tűnt a kapcsolódó kormányzati program elindítása ott, ahol az említett fejlesztésekre ráépítve, azok hatásait erősítve lehet jelentős eredményeket elérni.
A 2014. év végén egy külön kormányhatározat jelölte ki a "település-központú kísérleti alprogram" feladatait, amelyek megvalósítása 2015-ben el is kezdődött. Hangsúlyozni kell, hogy a kormányzati Alprogram elemei többségében nem csupán a városra, hanem jóval nagyobb területre, a járási településekre is kiterjednek.
A Digitális Magyarország Nyíregyháza Alprogramjában a tervek szerint 2016 közepéig valósulnak meg hazai forrásból a fejlesztések, amelyeket több más, elsősorban európai uniós társfinanszírozással megvalósuló projekt egészít ki, különböző határidőkkel. Célszerű az Alprogram tartalmát a Digitális Magyarország pillérein keresztül megismerni.
Mint korábban szó volt róla, a Magyar Telekom vállalása alapján 2016 elejére megvalósul a teljes újgenerációs szélessávú (legalább 30 Mbit/s) vezetékes internet lefedettség a városban. A járás további településeinek hálózatfejlesztésére az újonnan megnyíló európai uniós forrásokból, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében rendelkezésre álló pályázatok biztosítanak majd lehetőséget. A megvalósítást elsősorban a pályázaton nyertes telekommunikációs cégek végzik majd el több hullámban, határozottabb állami szerepvállalás csak olyan "fehér foltok" esetében várható, ahol még uniós támogatás mellett sem gazdaságos a piaci alapon történő hálózatfejlesztés.
Érdemes az infrastruktúra pillér kapcsán megemlíteni, hogy a Nyíregyházi Főiskola
- 8/9 -
vállalta, hogy az intézmény területén teljes lefedettséget biztosító wifi internet kapcsolatot épít ki, a jelenlegi sávszélességét pedig megnöveli, biztosítva ezzel mindenki számára a campuson a vezeték nélküli hozzáférést.
A miskolci Digitális Közösség Program tapasztalatai rámutattak arra, hogy a digitális írástudás terjesztése, és életminőségük javítása érdekében kiemelt fontosságú, hogy a rászorulók a digitális eszközökhöz hozzá tudjanak férni. Éppen ezért, pályázat keretében, 2016 első felében megközelítőleg 5000 db laptop és 1000 db táblagép kerül kiosztásra Nyíregyháza és járása azon lakói között, akik valamely, a pályázati felhívásban meghatározott rászorultsági célcsoport kritériumai alapján jogosultak az eszközök térítésmentes használatára.
Egyik legizgalmasabban hangzó eleme ez a Nyíregyháza Alprogramnak: napjainkban már nemcsak intelligens mosópor reklámmal, vagy intelligens autókkal találkozunk, hanem városaink is azzá válnak. Indokolt ezért a "smart city" fogalmat körülhatárolni. A szolgáltatások oldaláról megközelítve - a teljesség igénye nélkül - az intelligens város fogalmánál az alábbiakra gondoljunk:
- Intelligens gazdaságfejlesztés (vállalkozásfejlesztés, tudásalapú munkahelyek, felhőalapú megoldások);
- Intelligens mobilitás (intelligens közösségi közlekedés és közlekedés menedzsment, logisztikai megoldások);
- Intelligens környezet (energiahatékonyság, környezetvédelem, szemléletformálás);
- Intelligens lakosság (digitális kompetenciák, digitális iskola);
- Intelligens életvitel (e-egészségügy, online kultúra, biztonsági megoldások, okos otthon, városkártya);
- Intelligens kormányzás (digitális közigazgatás, virtuális ügyfélfogadás);
- Intelligens infrastruktúra (szélessávú internet, adatközpontok).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
