A Kúria ítéletében megállapította, hogy az engedményezési szerződés a felek megállapodásával teljesedésbe ment, ezért nincs jogi lehetőség annak felmondására. Az engedményezési szerződés felbontása nem teszi meg nem történté a követelés átruházását, csak a felbontott szerződés alapján teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatására keletkeztet kötelezettséget. A felbontás következtében az engedményezett követelés nem száll vissza. A feleknek egy újabb engedményezésről szóló megállapodást kell kötniük a visszaengedményezésről, hogy a kötelmi ügylet megszűnését követően a dologi jogváltozást is az eredeti állapotnak megfelelően rendezzék.
Címszavak: engedményezés, engedményezési szerződés érvénytelensége, engedményezési szerződés felmondása
A szállító és a megrendelő (az alperes) között kukoricaszállítási szerződések jöttek létre összesen 103 801 500 Ft értékben. A szállító a 2012. december 3-án kelt engedményezési szerződéssel a megrendelővel szemben fennálló követelését a felperesre engedményezte. Az átruházott követelés ellenértékéről a felek úgy állapodtak meg, hogy az engedményes az engedményezővel szembeni egyes követeléseit kiegyenlítettnek tekinti (beszámítás).
Az engedményező 2012. december 4-én kelt iratában értesítette az alperest, hogy a követelését a felperesre engedményezte. A 2012. december 7-én kelt levélben pedig az alperest fizetési kötelezettsége teljesítésére szólította fel. Az alperes az engedményezésről szóló értesítést és a fizetési felszólítást 2012. december 9-én vette át.
Az engedményező 2012. december 13-án ismételten felszólította az alperest a teljesítésre. Az alperes 2012. december 14-i válaszlevelében közölte, hogy tudomása van a felek közötti elszámolási vitáról és mivel nem kívánja kitenni magát a vételár kétszeres teljesítése veszélyének, vitatja a követelést, illetve kész a közraktári jegyek vagy a vételár ügyvédi letétbe helyezésére.
Az engedményező 2013. március 18-án arról értesített az alperest, hogy az engedményezési értesítőt visszavonta.
Az alperes 2013. május 27-én az engedményezőnek teljesített.
A felperes mint engedményes 100 251 601 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy engedményezés folytán ő a követelés jogosultja.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy az engedményezésről szóló értesítést és a fizetési felszólítást ugyanazon a napon kapta kézhez, így az engedményezésre vonatkozó értesítés nem hatályosult. A fizetési felszólítás az engedményezés visszavonásának minősül. Hivatkozott emellett arra is, hogy az engedményezési szerződés szerinte érvénytelen (színlelt, nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző). Előadta továbbá, hogy az engedményező felszámolója 2019. február 5-én felmondta az engedményezési szerződést.
Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet a perfőtárgya tekintetében helybenhagyta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
