Kihirdetése után nagy vitákat váltott ki a 4/2013. Polgári jogegységi határozat, amelynek az volt a tárgya, hogy vajon hogyan is kell értelmezni a Csődtörvény legnépszerűbb fizetésképtelenségi okának meghatározásában [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont] a "szerződésen alapuló tartozás" kifejezést. Csak a szerződésben pénzben meghatározott, ám az adós által ki nem egyenlített kötelezettségre hivatkozással lehet a felszámolási eljárást kezdeményezni, vagy a szerződésből eredő egyéb, pénzben meghatározható adóssal szembeni követelések is alapul szolgálhatnak erre.
A jogegységi határozat rendelkező része a következőt mondja ki:
"A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti "szerződésen alapuló tartozás" fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb - a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt - hitelezői igények beletartoznak, ideértve a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzköveteléseket is."
Álláspontom szerint a jogegységi határozat tulajdonképpen csak egyértelművé tette a gyakorlatot, hiszen a felszámolási eljárásokat eddig is nem kizárólag a szerződésben pénzben meghatározott ellenérték megfizetésének elmaradására hivatkozással kezdeményezték a hitelezők, hanem a szerződések nem teljesítéséből eredő egyéb követelések is megalapozhatták az adós fizetésképtelenségét, ha egyébként a Cstv. feltételei fennálltak.
A jogegységi határozat szerinti szélesebb értelmezés nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróságoknak kellene elbírálniuk a szavatossági igényből, hibás teljesítésből stb. eredő követeléseket. A Kúria határozataiban már több alkalommal is kifejtette (Gfv. X.30.056/2011/3.; Gfv. X.30.296/2011/4.; Fpk. X.30.076/2012/3.), a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem esetén az adós felelőssége az, hogy a hitelező vele közölt igényét még a fizetési felszólítást megelőzően, a rendelkezésére álló határidőben vitassa.
Mi mégis az újdonsága ennek a jogegységi határozatnak, ami ilyen vihart kavart?
A határozat indokolása - a Cstv. értelmezése körében - két lényegi újdonságot tartalmaz, amelyek közül az első a gyakorlatban valójában nem tekinthető újdonságnak, csak ennek egyértelmű kimondása hiányzik a Cstv.-ből:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
