https://doi.org/10.59851/jk.79.06.4
A fogyasztóvédelem egyrészt önálló uniós célkitűzésként, másrészt a belső piacra vonatkozó szabályok velejáró hatásaként jelenik meg. A 21. század felgyorsult technológiai változásai, a digitális egységes piac előretörése új, holisztikus jogalkotási gondolkodást hozott, ami a fogyasztóvédelmi szabályok modernizációját eredményezte. A fogyasztóvédelmi szemlélet számos jogterületen megjelenik, de a fogyasztóvédelmi jogként is emlegetett szabályok nem önálló jogágba tartoznak. A fogyasztói jogviszonyok dupla kettősséggel jellemezhető szabályozási sajátosságai mindazonáltal elvezethetnek a modernizáció eredményeként önállósodási törekvésekhez.
Kulcsszavak: fogyasztóvédelem, a fogyasztóvédelmi jog modernizációja, dupla kettősség, egységes digitális fogyasztói belső piac
On the one hand, consumer protection is an EU objective in its own right, and on the other, it is an inherent effect of internal market rules. The accelerated technological changes of the 21st century and the advance of the digital single market have brought new, holistic legislative thinking, which has led to the modernisation of consumer protection law. The consumer dimension can be found in many areas of law, but the rules, also known as consumer law, are not a separate discipline. However, the regulatory specificities of consumer relations, which are characterised by a two-fold dichotomy, may lead to a move towards autonomy as a result of modernisation.
Keywords: consumer protection, modernization of consumer protection law, a two-fold dichotomy
Ha a fogyasztóvédelem fogalmát említjük, a legtöbbször az a művészek által is sokszor megfestett kép jelenhet meg előttünk, hogy Dávid és Góliát áll egymással szemben és mérkőzik meg, a küzdelmet szemlélők pedig a kicsi és jóval gyengébb félnek szurkolnak. A jog nyelvére fordítva, a fogyasztó és a (jog)védelem együtteséből következtethetünk a fogalom jogi tartalmára. A jog megfogalmazásait használva a definíciót a fogyasztó oldaláról közelítjük meg, ahol a jogviszony egyik pólusán egy olyan laikus ember áll, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül, míg a vele jogviszonyba kerülő másik, professzionális tevékenységet végző fél a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén belül jár el. Az egyenlőtlen jogviszonyban a fogyasztó jogi eszközökkel megvalósított védelmére van szükség, ami elsősorban a fogyasztói jogviszonyokra vonatkozó sajátos jogi szabályozással valósul meg. Ez a 20. század utolsó harmadától kezdődött el, azonban a 21. század számos új kihívás elé állította az Európai Uniót. Ha a fenti képhasonlatot használjuk, akkor ma már Dávid és Góliát harcát a kiterjesztett valóságba, a digitális térbe, a közösségi médiaplatformok világába kell helyeznünk, és ezt az információk és adatok viharos gyorsaságú áramlásába ágyazottan kell újraértékelnünk és jogilag szabályoznunk.
A fogyasztóvédelem az Európai Unióban régóta fontos szabályozási terület,[1] ami következik abból, hogy az EU egyik önálló politikája.[2] Emellett azonban hagyományosan egyúttal olyan jogi szemlélet is, amit (mint jogi követelményt) mindig figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek - különösen a belső piac - meghatározásakor és végrehajtásakor.[3] Ezt horizontális politikának is nevezhetjük. A digitális és a zöld átállás és a különböző válsághelyzetek előfordulása számos olyan jogterületet érintett, amelyeknek a közelmúltbeli szabályozása a fogyasztóvédelem modernizációjához is hozzájárult. A szabályozás jellemzője a kettősség abban az értelemben, hogy az Európai Unió a tagállamokkal megosztott (párhuzamos, de egyben versengő) hatáskörrel rendelkezik a belső piac[4] és a fogyasztóvédelem[5] területén is, azaz jogi szabályozásra sor kerülhet mind uniós, mind tagállami szinten. A klasszikusnak nevezhető kettős alapú jogalkotási metódust azonban jelentősen átalakította, hogy a 21. századi, a fogyasztóvédelem új kihívásainak
- 305/306 -
kezelésére is szolgáló uniós jogalkotásnak holisztikusan gondolkodó, a jelenkor történéseire és problémáira is reagáló új szemléletre van szüksége.[6] Ez a folyamat a fogyasztóvédelem modernizációjával jár, de a szemléletváltás felvet dogmatikai kérdéseket is.
A fogyasztóvédelmi szabályozás sokféle - elsősorban magánjogi - területet fed le.[7] Az európai uniós jogalkotás legújabb eredményeit a szabályozás fókusza szerint az alábbi három fő szempont alapján célszerű csokorba szedni: a fogyasztók egészségének és biztonságának, gazdasági érdekeinek és jogi érdekeinek védelme. Az igényérvényesítés területének fő jellemzőjeként pedig a 21. század velejárójaként a hálózatosodás mutatható ki.
Az első nagy szabályozási témakör főként a kínált termékekre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ezek általánosan a termékbiztonsági rendszer és piacfelügyelet kiépítését előíró szabályozást[8] jelentik, specifikusan pedig az élelmiszerekre, a gyógyszerkészítményekre, a közegészségügyre és a dohánytermékekre vonatkozó szabályokban jelennek meg. Az általános termékbiztonság célja, hogy az eladásra kínált árucikkek egyformán biztonságosak legyenek, bárhol is vásárolják meg azokat a fogyasztók az Európai Unióban (a szabályozás kiterjed a gyártó és a termék megnevezésének kötelezettségére, a termék adatainak pontos megfogalmazására, a használattal összefüggő veszélyekre vonatkozó figyelmeztetésre, és az európai szabványokra is). Hálózati együttműködés keretében a Bizottság[9] és a tagállami felügyeleti hatóságok felelnek a termékbiztonsági előírások betartatásáért. A hálózati együttműködést egy gyors riasztási rendszer (European Union Rapid Information System, RAPEX)[10] felállítása egészíti ki.
Az élelmiszerek önálló szabályozásának szükségességére különböző járványok, válsághatások mutattak rá.[11] Az élelmiszerjogként[12] is nevesített szabályozási terület[13] a teljes élelmiszerláncra vonatkozik. Ezeknek az előírásoknak a szervező elve a fogyasztói szemlélet, hiszen az európai zöld megállapodás részeként "a termelőtől a fogyasztóig" stratégia már a termelés, előállítás (állati takarmányok, állatok egészsége, növényvédelem) szintjétől kezdődően, az élelmiszer-termelés egyes elemein (feldolgozás, tárolás) keresztül a termékek fogyasztóhoz juttatása (szállítása) és a kereskedelem különböző szintjei (behozatal, kivitel, kiskereskedelmi értékesítés) vonatkozásában[14] tartalmaz uniós jogi előírásokat. A szabályozás központi eleme a tudatos fogyasztói döntéshozatal elősegítése, az élelmiszer-kereskedelemben a csalárd vagy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal, az élelmiszerek hamisításával szembeni védelem. Az Európai
- 306/307 -
Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) az átlátható tudományos és szakmai segítség nyújtása mellett kockázatértékeléseket végez és koordinál,[15] és a válságkezelést irányít. E feladatai ellátását segíti az információk cseréjét lehetővé tevő sürgősségi riasztórendszer (Rapid Alert Sytem for Food and Feed, RASFF).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
