A jogalkotók által gondosan kimunkált jog annak gyakorlata nélkül csak üres szavak sora. Az elméleti szabályok ismerete fontos ugyan, azonban közel sem elegendő, arról nem is szólva, hogy az elmélet a gyakorlat ismerete nélkül ritkán marad a tartós emlékezetben. A jogesetek mindenkiben tartós emlékeket hagynak, valamint sokszor pontosítják is az elméleti joganyagot, kijelölik az elméleti joganyag alkalmazhatóságának útját. Az Európai Unió joga szempontjából pedig azért is kiemelt szerepe van a bírósági joggyakorlatnak, azon belül is az előzetes döntéshozatali eljárásoknak, mert az uniós jogot kizárólag az Európai Unió Bírósága jogosult értelmezni. Gombos Katalin 2019 őszén "Európai jog - Az Európai Unió jogrendszere" címmel megjelent könyve azért rendhagyó, mert tagállami jogalkalmazóként a szerző a hangsúlyt a vonatkozó és feltétlenül szükséges mennyiségű elméleti alapok ismertetése mellett a joggyakorlatra helyezi.
Az Európai Unió tagállamaként az uniós joggal élünk együtt immáron több mint másfél évtizede, aminek ellenére nem kizárólag a részletszabályok, de még az uniós jog természetét, jogforrásait illetően is sok a hiányosság az emberekben. A társadalmat és különösen az üzleti élet, valamint a jogásztársadalom szereplőit érinti és foglalkoztatja is az uniós jog, azonban egy alapokat untig ismétlő, a jogtörténelemben rekedt könyvet hamar letenne az olvasó.
Gombos Katalin könyve azonban szakít azon hagyományos késztetésekkel, hogy a jogtörténetben elveszve nehezen térjen át a könyv valódi tartalmára, és csak rövid, a legszükségesebbeket tartalmazó jogtörténeti kitekintést enged. Az igen rövid jogtörténeti kitekintést követően a könyv az alapoktól mutatja be az Európai Unió intézményeit és hatásköreit.
A második és a harmadik fejezet már részletesen, a kapcsolódó jogeseteket bemutatva ismerteti az olvasóval az uniós jogrendszer jellemzőit és a jogforrásokat. Az uniós jogrendszer természetét nagyon sokan nem értik, hiszen az merőben eltér minden eddig megszokott rendszertől. A könyv nagyon érthetően ismerteti az uniós jogrendszer jellemzőit és sajátosságait, történeti kitekintéssel, összehasonlítást nyújtva minden - az átlagos és a jogban jártas - olvasó által ismert jogrendszerrel. A szubszidiaritás elve sajnos csak az elsőbbségi elv keretein belül szűken, lábjegyzetben kerül terítékre, mely elvnek véleményem szerint létjogosultsága lehetne külön bekezdésben az előző, azaz az uniós jogrendszer természete, autonómiája címet viselő alfejezetben.
A jogforrások a megfelelő csoportosításoknak és a rövid, de annál lényegre törőbb bevezetőnek köszönhetően jól értelmezhetők és átláthatók. A szerző széleskörűen elemzi és gyakorlati példákon keresztül tárja fel a jogforrásokhoz tartozó elveket és azok alkalmazását. A jogforrások a műben több szempont szerint is csoportosításra kerülnek, például hogy jogalkotási aktusról vagy nem jogalkotási aktusról beszélhetünk-e, vagy a másodlagos jogforrások aszerint, hogy tipikusak vagy atipikusak-e, illetve a jogi aktusok egyoldalúak vagy megállapodáson alapulnak. A jogi aktusok besorolását és azok alkalmazását egyértelmű magyarázattal, példákkal támasztja alá a szerző. A mű az uniós szabályozási technikákat is bemutatja, a jogharmonizációra és annak mikéntjére is kitér, és felhívja a figyelmet arra, hogy ez miért fontos uniós és tagállami feladat. A speciális jogforrásokra vonatkozó rész keretén belül a könyv kitér az Unió és harmadik országok közötti szerződések szabályozására és alkalmazására is.
A negyedik fejezet az egyik legnagyobb lélegzetű része a könyvnek. Ebben az uniós bíráskodásra és a bírósági eljárásokra fókuszál az író. Jól érthetően, példákon keresztül mutatja be az uniós bíróságok szerepét, funkcióikat és az Unió intézményei és a tagállamok közötti viták elbírálásának menetét. Jól látható, hogy a szerző otthon van ezen a
- 182/183 -
szakterületen és nemcsak érti, hanem szereti és érdekli is ez a területe az uniós jogrendszernek. Teljes mélységében rámutat az uniós bíróságok alkotmánybírósági jellegű, közigazgatási típusú, munkaügyi típusú, választottbírósági vagy nemzetközi bírósági funkciójára, mindezt gyakorlati példákkal, esetekkel színesítve.
A fejezet második pontjában a könyv azokat az eljárásokat elemzi, amelyeket lehetséges az Európai Unió Bírósága előtt lefolytatni. Ezután kitér a Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörök megosztására, majd bemutatja, hogy milyen általános szabályok vonatkoznak az Európai Unó Bírósága előtti eljárásokra. Az eljárások fajtáit a szerző igyekszik teljes körűen, teljes mélységében bemutatni, például: mi az eljárás célja, kik és milyen módon kezdeményezhetik, hogyan zajlik és milyen végkifejlet (joghatás) lehetséges. Bemutatja azt is, hogy az eljárások során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Mindezt rengeteg hasznos gyakorlati információval megtűzdelve és a jobb átláthatóságot segítendő az alapelvek szempontjából is értékelve, a jogrendszerben elhelyezve teszi meg a szerző.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
