I. Németh János professzor úr, az Alkotmánybíróság volt elnöke, aki hosszú éveken keresztül vezette az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékét 2003-ban ünnepelte hetvenedik születésnapját. E jeles alkalom apropóján, a professzor úr tiszteletére 2003. szeptemberében egy rendkívül impozáns külső megjelenésű, kiemelkedően tartalmas, több mint ezer oldalas tanulmánykötet jelent meg az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, amelyben a jogtudomány mai magyar és nemzetközi kiválóságai egy-egy tanulmánnyal köszöntötték az ünnepeltet. Engem - úgy is mint Németh János tanítványát - az a megtiszteltetés ért, hogy e kötetet az alábbiakban röviden ismertethetem.
A kötet Magister artis boni et aequi - Studia in honorem Németh János címet viseli. A címben szereplő "Magister artis boni et aequi" kitétel egy Celsustól származó idézetre1 utal, amely szerint a jog a jó és a méltányos (igazságos) művészete. A címválasztás arra utal tehát, hogy az ünnepelt mestere a jognak, méghozzá a jó és a méltányos művészeteként értelmezett jognak. Úgy vélem, a címválasztás nemcsak rendkívül találó, de abból a szempontból is kiváló, hogy a latin cím a többnyelvű kötet külföldi szerzői és olvasói számára is érthető, világos.
A tanulmánykötet személyesebb hangvételével, a bevezető fejezetében közölt fényképekkel az 1985-ben, Beck Salamon tiszteletére megjelent emlékkönyv2 hagyományait igyekszik követni. A kötet szerzői között olyan neves magyar és külföldi jogtudósokkal, elméleti és gyakorlati szakemberekkel találkozhatunk, akik pályájuk során munkatársként vagy tanítványként szorosabb kapcsolatba kerülhettek az ünnepelttel. A kötet szerzői a magyar, a német, az osztrák, a svájci, a belga, az orosz, a görög és a japán jogtudomány jeles képviselői, akik mindösszesen 54 tanulmánnyal tisztelegnek Németh János munkássága előtt. A Kiss Daisy és Varga István által szerkesztett kötet három szerkezeti egységre tagolható: első részében találhatóak az ünnepeltnek címzett köszöntők, valamint Németh János életrajza, a második részben kaptak helyet a tanulmányok, míg a harmadik, záró részben a kötet szerzőinek rövid életrajzát és Németh János publikációinak felsorolását olvashatjuk.
A könyv ünnepélyes átadására 2003. szeptember 10-én, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtártermében került sor. Itt a jubiláns tiszteletére Klinghammer István, az ELTE rektora mondott köszöntőt, majd a magyar szerzők képviseletében Harmathy Attila, alkotmánybíró, egyetemi tanár, az UNIDROIT igazgatótanácsának tagja, a külföldi szerzők képviseletében Marcel Storme professzor, a polgári eljárás európai harmonizációjának atyja méltatta Németh professzor pályáját.
II. A kötetben szereplő magyar, német, angol, francia és orosz nyelvű tanulmányok szerzői különböző jogterületekről választottak témát. A cikkek többsége polgári eljárásjogi témával foglalkozik, de akadnak tanulmányok a polgári és gazdasági jog, az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a nemzetközi jog, a nemzetközi magánjog, a bűnügyi tudományok valamint a jogtörténet területéről is. A szerkesztők az egyes tanulmányokat a szerzők vezetékneve szerinti alfabetikus sorrendben közlik. Magam az alábbiakban nem a kötet szerkezetéhez igazodva igyekszem bemutatni a könyv tartalmát, hanem inkább a jogágankénti, jogterületenkénti besorolást alapul véve fogom röviden ismertetni a tanulmányokat, előre bocsátva, hogy a magam rendszerezése természetesen nem lehet tökéletes - már csak azért sem, mert számos tanulmány interdiszciplináris jellegű.
Több szerző már tanulmánya témaválasztásával tiszteleg az ünnepelt előtt, hiszen számos cikk foglalkozik a perorvoslatok kérdésével, amely közismerten Németh professzor úr egyik legkedveltebb kutatási témája, a perorvoslat fogalmának a mai magyar jogtudományban általánosan elfogadott meghatározása is tőle szár-mazik.3 Más szerzők az ünnepelt alkotmánybírói ténykedésével összefüggő témájú cikkeket adnak közre, ezzel is köszöntve az Alkotmánybíróság volt elnökét.
III. A kötetben szereplő tanulmányok közül a legtöbb - szám szerint harmincegy - polgári eljárásjogi témát dolgoz fel. Ezen belül az írások egyik része az európai polgári eljárásjog témájával foglalkozik, míg másik részük egy-egy adott nemzeti eljárásjog kérdéseinek - egyes jogintézmények, eljárásjogi reformok, aktuális problémák - bemutatására törekszik.
Az ünnepi kötetben a polgári eljárásjog területén végbemenő európai jogharmonizáció általános kérdéseiről írt tanulmányt Konstantinos D. Kerameus, az Athéni Egyetem professzora, egykori alkotmánybíró, a Brüsszeli Egyezmény egyik kidolgozója, Marcel Storme, belga ügyvéd, a Genti Egyetem professzora, az EU polgári eljárásjogának egységesítését célzó irányelvtervezetet kidolgozó bizottság elnöke, valamint Walter H. Rechberger, egyetemi professzor, a Bécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának dékánja.
A Brüsszeli Egyezmény, illetőleg a számos vonatkozásban annak helyébe lépő 44/2001/EK Tanácsi rendelet rendszerét illetve szabályanyagát elemzi Reinhold Geimer német közjegyző, választottbíró, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem tiszteletbeli professzora, Vékás Lajos, az ELTE professzora, a Polgári Törvénykönyv kodifikációjának munkálatait vezető akadémikus, valamint Juhász Imre ügyvéd, az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi adjunktusa. A két magyar szerző természetesen elsősorban a közelgő magyar EU-csatlakozás szemszögéből vizsgálja a kérdést.
Szintén az európai polgári eljárásjog egyes kérdéseit veszi górcső alá Dieter Leipold, a Freiburgi Egyetem professzora, az Osakai Városi Egyetem tiszteletbeli professzora, aki a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség joghatósági szabályairól, Peter F. Schlosser a Müncheni Egyetem professzora, a Brüsszeli Egyezmény egyik megalkotója, aki az ún. előzetes döntéshozatali eljárásról, Rolf Stürner professzor, a Freiburgi Egyetem Jogtudományi Karának dékánja, az UNIDROIT polgári eljárásjogi tanácsadója, aki a bizonyítási eljárás kérdéseiről, és Pelayia Yessiou-Faltsi, a Tesszaloniki Arisztotelész Egyetem professzora, aki pedig a perfüggőség és az összefüggő eljárások témájáról közöl tanulmányt.
A polgári eljárásjogi témájú tanulmányok között számos olyat találunk, amelyek egyes nemzeti eljárásjogokat, azok meghatározott jogintézményeit, aktuális kérdéseit mutatják be. Nadezhda Alexandrovna Chechi-na és Dimitriy Mihailovich Chechot, a Szentpétervári Állami Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékének professzorai az Orosz Föderáció 2002-ben megszületett új Polgári perrendtartásáról írnak, amely kódex az 1964-es szovjet Pp.-t váltotta fel. Yasuhei Taniguchi, a Kyotoi és a Tokioi Keizai Egyetem professzora, a WTO fellebbviteli szervének tagja a japán polgári eljárásjog fejlődését, illetve a fejlődésben tapasztalható német és amerikai hatásokat mutatja be. Szintén a japán polgári eljárásba nyújt betekintést Masahisa Deguchi, a Kyotoi Rit-sumeikan Egyetem Jogtudományi Karának dékánja, aki a japán polgári eljárásjog reformjához, azon belül a polgári eljárás gyorsítását célzó törekvésekhez kapcsolódó gondolatait tárja az olvasók elé. Walther J. Habscheid, a Zürichi és a Genfi Egyetem professzora a Svájci Államszövetség 1999. április 18-i Alkotmányában szereplő alapvető eljárási szabályokat ismerteti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
