Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kúria Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az indítványozó, az Újpesti Torna Egylet (a továbbiakban: UTE) 1885 óta működő és ezzel a legrégebbi, ma is aktív sportegyesület, amely a századfordulótól 1999-ig önállóan működtette felnőtt férfi labdarúgócsapatát. 1999-től az UTE felnőtt férfi labdarúgócsapata, az Újpest FC, sportvállalkozásként működik, oly módon, hogy annak kisebbségi tulajdonosa az UTE, a többségi tulajdonos pedig szakmai-pénzügyi befektető. Ebben a konstrukcióban az UTE biztosította a védjegyoltalomban részesülő címert és a bajnokságban való indulás jogát. A címer egyúttal az UTE vagyoni hozzájárulását is jelentette a közös céghez, amelyet a mindenkori társasági szerződés is rögzített. Jelenleg - 2011 óta - az Újpest FC-nek (hivatalosan: Újpest 1885 Futball Kft.) két tagja van: egy belga állampolgár 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság az Újpest Labdarúgó Kft., amely 96,69%-os többségi üzletrészt képvisel, és az UTE 3,31%-os üzletrésszel.
Az Újpest FC társasági szerződése szerint a társaság taggyűlésének a hatáskörébe tartozik a labdarúgócsapat arculati elemeinek (csapatszín, címer, embléma, a társaság által használt "Újpest FC" név) a megváltoztatása, amelyhez 100%-os szavazati arány szükséges. E szabályt figyelmen kívül hagyva az Újpest FC ügyvezetője, aki egyben az Újpest Labdarúgó Kft. tulajdonosa is, 2017. június 26-án egy személyben úgy döntött, hogy megváltoztatja a labdarúgócsapat címerét, és július 3-ával alkalmazni is kezdte az új címert.
Az indítványozó a jogai megóvása érdekében két eljárást is indított az Újpest FC ellen. Egyrészt a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához fordult, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján. A cégbíróság Cgt. 01-17-012673/8. számú végzésével a jogsértést megállapította, és az alperest pénzbírság megfizetésére kötelezte. Az Újpest FC alperes nem nyújtott be fellebbezést, így a végzés jogerőre emelkedett. Másrészt személyiségi jogi pert indított az Újpest FC ellen, kérve annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát, hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. § (1) bekezdésére, a 2:43. § d) pontjára, 2:45. § (2) bekezdésére, kérve a 2:51. § (1) bekezdésében található jogkövetkezmény alkalmazását, illetve a társasági szerződés megsértésének megállapítását.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék vagy elsőfokú bíróság) az indítványozó keresetét a 25.P.22.953/2017/10. számú ítéletével elutasította.
Az arculati integritáshoz, valamint a presztízs élvezéséhez való jog tekintetében kifejtette: a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése ugyan generálklauzula-jelleggel határozza meg a személyiségi jogok körét, a személyiségi jogok védelme azonban csak a személyiség immanens magjának védelmére irányul, a személyiséghez nem tartozó jogok védelmére nem vonatkozik. Sem az arculati integritáshoz való jog, sem a presztízs élvezéséhez való jog nem tartozik az érintett jogi személy személyiségéhez.
A Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a címer megváltoztatása önmagában nem befolyásolhatja az indítványozó jóhírnevét. Egy személy jóhírnevét ugyanis az adott személy magatartása, tevékenysége és az ennek alapján róla kialakult társadalmi megítélés alapozza meg, nem pedig más személyhez kötődő szimbólumok, címerek mintázata, annak időnkénti megváltoztatása. A labdarúgócsapat címerének megváltoztatása nem is volt alkalmas annak a hamis látszatnak a keltésére, hogy ez a változtatás az indítványozó döntése volt vagy ahhoz hozzájárult. Az nem volt több, mint egy nem vitatott szerződésszegés, amely jelen esetben nem járt személyiségi jogi sérelemmel.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az indítványozó terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereseti kérelemnek megfelelő marasztalását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla vagy másodfokú bíróság) 32.Pf.21.244/2017/4-II. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes megsértette az indítványozó jóhírnevét azzal, hogy az indítványozó hozzájárulása nélkül az általa működtetett NB I-es férfi labdarúgócsapat címerét megváltoztatta és a megváltoztatott címert használja.
Az ítélőtábla megítélése szerint a sportegyesület lényegi vonásának minősül a címer, amely az arculat kiemelt eleme. Úgy vélte, hogy a címer által közvetített arculat a sportegyesületnél, sportvállalkozásnál éppen a szervezet lényegét kifejező jellemző, ezért a címer megváltoztatásával kapcsolatos, az arculatot érő sérelem esetén a személyhez fűződő jogvédelem szükségessége is felmerül. Annak van ügydöntő jelentősége, hogy a felnőtt férfi NB I-es labdarúgócsapat a fogyasztók,
- 51/52 -
szurkolók előtt nemcsak az alpereshez, hanem az indítványozóhoz is köthető volt. Az NB I-es futballcsapat és az indítványozó közötti, címerrel kifejezett kapcsolatot a társasági szerződés is megerősítette az arculat- és címerváltoztatás kérdésének egyhangú, taggyűlési döntéshozatalra vonatkozó rendelkezésével. A megváltoztatott címer ehhez képest nem utal az indítványozói sportegyesületre, az UTE-ra, a városrészt jelképező horgony alig, az alapítási év pedig az átlagfogyasztó, szurkoló számára marginálisan észlelhető. A közismert szimbólumnak az indítványozó tiltakozása ellenére történt ilyen megváltoztatása azt a tartalmat közvetíti, hogy az indítványozónak már nincs köze az NB I-es futballcsapathoz. Az alperest a társasági szerződés alapján terhelte az a kötelezettség, hogy az indítványozóról az azonos arculat alapján kialakult képet - az indítványozó Ptk. 2:42. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulása nélkül - ne tegye kedvezőtlenebbé, ezért az indítványozóról a fogyasztói, a rajongók előtt kialakított kép ezzel ellentétes, jogszerűtlen megváltoztatása a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerinti személyhez fűződő jogsértést, jóhírnévsértést valósított meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős döntés ellen.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria érdemben az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta. Rámutatott arra, hogy valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása egy attól elkülönült jogi személy jóhírnevének sérelmét objektíve nem okozhatja. Az alperes kifogásolt magatartása még akkor sem alkalmas a jóhírnév megsértésére, ha az a gazdasági társaság társasági szerződésének megszegésével valósul meg. A perbeli esetben a címer megváltoztatása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért. Az alperes magatartását az teszi jogellenessé, hogy az alperes vezető tisztségviselője nem tartotta be a gazdasági társaságot létesítő szerződésben foglaltakat. A cég működésére vonatkozó kötelezettségek megszegésével okozott sérelem azonban személyiségvédelmi igény keretében nem érvényesíthető. A személyiségi jogsértés miatt igénybe vehető szankciók nem alkalmazhatók a gazdasági társaság működésére vonatkozó szabályok megszegésének orvoslására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
