A 2016-os esztendő meghatározó volt az egész Nyugat-Balkán számára, hiszen a régió három államában is parlamenti választásokat tartottak. Szerbiában és Montenegróban egyaránt az Európai Unióhoz való csatlakozást támogató politikai erők kaptak ismételt felhatalmazást a kormányzásra, és Macedóniában is Európa-barát kormány alakulhat, mivel a parlamentbe jutott pártok mindegyike integrációpárti. A választások eredményeinek tükrében továbbra is a regionális megbékélés, a jószomszédi együttműködés és a gazdasági kormányzás lesznek a kormányzati cselekvés meghatározó elemei, mely egyaránt szolgálja a régió egészének a fejlődését és stabilitását. Rendkívül fontos ez akkor, amikor a közelmúltban újbóli igazolást nyert az az állítás, hogy a térség egyes államainak belső és külső békéje továbbra is rendkívül törékeny, s hogy külső támogatás nélkül csak nehezen fenntartható. A választások eredményei és eseményei bebizonyították azt is, hogy nem mindenki számára kívánatos a jelenlegi haladási irány. Az Európai Unió válságából, a csatlakozási tárgyalások változó dinamikájából és az átalakuló világrendből eredő bizonytalanságok is közrejátszottak abban, hogy a tárgyalt államok lakosságának körében újabb népszerűségvesztésen esett át a nemzetközi szervezet. Egyértelművé vált, hogy amennyiben az Európai Unió rövid időn belül nem rendezi sorait és nem teszi magát vonzóbbá és a súlyának megfelelően láthatóvá a térség államaiban, félő, hogy egyéb forgatókönyvek is valós támogatást nyerhetnek. Az idei esztendő egyaránt meghatározó az EU és a Nyugat-Balkán számára, hiszen Németországban szövetségi, Franciaországban pedig elnökválasztást tartanak.
The year 2016 was decisive for the whole Western Balkan, as parliamentary elections were held in three states of the region. In both Serbia and Montenegro, the political forces in favour of the EU accession received the mandate to form a government; there are similar aspects in Macedonia as well, where all political parties in the Parliament support EU integration. The results of the elections display that regional reconciliation, neighbouring countries' cooperation and economic governance will be the key elements of the governments' agendas, which will contribute to the whole region's stability and development. This has a great importance at a time, when it has recently been confirmed that homeland and external tranquillity of some states is remarkably fragile, and peace can hardly be maintained without external support. The results and the events of the elections have also proved that the current direction is not acceptable for everyone. The EU has clearly lost some popularity among the people of the region, partly due to the crisis of the organization, the changing dynamics of the accession negotiations, and the uncertainties of the altering world order. It has become clear that unless the European Union rises to the challenge and becomes more attractive and visible in the states of the region, other political platforms could be endorsed. This year can be significant for the EU and the Western Balkan region, as Germany holds federal elections, while the French choose their next president.
Keywords: Western Balkans, elections, parliament, European Union, enlargement policy
A 2016-os esztendőben, a Nyugat-Balkán több államában is parlamenti választásokat rendeztek. Áprilisban Szerbiában, októberben Montenegróban, decemberben pedig Macedóniában dönthettek a választásra jogosultak az új parlamentek összetételéről.[1] Jugoszlávia nehézségektől cseppet sem mentes felbomlási folyamatában e három állam volt az, amelyeknek sikerült békében lezárni a korábbi évek "szorosabb együttműködését", majd megválni egymástól. Az egykori délszláv tagállamok közül Montenegró bizonyult Belgrád vonatkozásában a leghűségesebbnek. Az ország egészen a 2006 júniusában kikiáltott függetlenségéig
- 95/96 -
a legszorosabb kapcsolatot tartotta fent a fővárossal. A dezintegrációs folyamat elindulását követően 1992. április 27-től Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, majd 2003. február 4-től Szerbia és Montenegró néven alkotott a két entitás államközösséget. Macedónia ezzel ellentétben már az elsők között szinte "észrevétlenül" távozott a föderációból. A történelme során először 1944-1945-ben[2] Jugoszlávián belül részleges önállóságot kapó tagállam függetlenségét az 1991. szeptember 8-án megrendezett eredményes népszavazást követően, 1991. november 20-án kiáltotta ki, nyerte el.
Egyik, az elemzés tárgyát képező balkáni állam esetében sem jelenthetjük ki teljes mértékben azt, hogy egy kiegyensúlyozott négyéves parlamenti ciklus előzte volna meg a szóban forgó választásokat. Szerbiában két év elteltével - eltérő indokkal ugyan - adódott lehetősége a választópolgároknak ismét, hogy a szavazóurnák elé járuljanak. A másik két tárgyalt államban tapasztalt belpolitikai feszültséghez hasonló itt nem volt érzékelhető, de a magas népszerűségi mutatók ismeretében úgy döntött a vezető kormánypárt, hogy meghosszabbítja mandátumát és előrehozott választásokat ír ki. A korábbi választásokhoz hasonlóan, most is számos rendellenesség történt a választások során, amelyek azonban eltörpülnek az elemzésben tárgyalt másik két országgal összehasonlítva.
Montenegróban, igaz, egy teljes négyéves parlamenti ciklust követően tartottak választásokat, a kormány csak komoly kompromisszumok árán tudta kitölteni megbízatását. 2016. január 27-én a kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártja kezdeményezésére tartott bizalmi szavazás során, előzetes megállapodás alapján a parlamenti ellenzék egy része is támogatta - egy miniszterelnök-helyettesi, négy miniszteri, parlamenti elnöki és közigazgatási helyekért cserébe - annak az őszi választásokig történő hivatalban maradását.[3]
A macedón választásokat rendkívül mély és elhúzódó válság előzte meg, amely a 2014. áprilisi választások után vette kezdetét. A választásokat követően az ellenzéki Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SZDSZM) a választások elcsalásával vádolta meg a győztes Nikola Gruevszkit, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) elnökét, valamint a mögötte álló jobboldali koalíciót és bojkottálta a parlamenti munkában való részvételt. A pattanásig feszült helyzetet fokozta, hogy 2015 elején a miniszterelnök államcsínykísérlettel gyanúsította meg az SZDSZM elnökét, Zoran Zaevet. A baloldali pártelnök ezt követően nyilvánosságra hozta Gruevszki és kormánya tagjainak illegáli-
- 96/97 -
san lehallgatott telefonbeszélgetéseit. A hangfelvételek a szociáldemokraták szerint azt hivatottak bizonyítani, hogy a kormánykoalíció több választás alkalmával is csalással jutott előnyhöz, valamint hogy el kívánta tussolni a nyomozást egy a rendőrök által megölt 22 éves fiatalember esetében. Az ellenzék vádpontjai között szerepelt továbbá, hogy megközelítőleg húszezer személyt (köztük politikusok, bírák, rendőrök) hallgattak le törvényellenesen. A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után kormányellenes tömegtüntetések sorozata vette kezdetét Szkopjéban. A belpolitikai válságból való kilábalás mérföldkövének számított a négy fő párt[4] között az Európai Unió közvetítésével 2015. június 2-án[5] létrejött Przsinói Megállapodás.[6] A helyzet konszolidálását volt hivatott elősegíteni az Európai Bizottság által kiadott Sürgős Reform Prioritások[7] című dokumentum is. A Przsinói Megállapodásban foglaltaknak megfelelően az SZDSZM parlamentbe való visszatérése után 2015 októberében megalakult a közös VMRO-SZDSZM, ún. Przsinói Kormány. A megállapodások és reformkísérletek ellenére, megfelelő feltételek hiányában a Przsinói Megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyvében[8] előrelátott - a parlament 2016. februári feloszlatását követőn - 2016. április 24-i időpontban nem sikerült az előrehozott választásokat megtartani. A május 18-i alkotmánybírósági döntésnek köszönhetően, amely megsemmisítette a parlament feloszlatását kimondó határozatot, újból összeülhetett a parlament. A törvényhozó testület első számú intézkedései között semmisítette meg az időközben újabb négypárti megegyezésben rögzített 2016. június 5-i választási időpontot. Az SZDMSZ kormánytagok lemondásával pedig visszaállt a VMRO-DPMNE-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
