A Sólyom-bíróságot "már számos szakirodalmi munka tárgyalta behatóan" - Győrfi Tamás, Kazai Viktor Zoltán és Orbán Endre, a Kontextus által világosan: A Sólyom-bíróság antiformalista elemzése címmel 2021-ben a L'Harmattan által megjelentetett kötet szerkesztői maguk írják ezt az előszóban. Ha ez így van, miért kell még egy könyv a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságról? A szerkesztők erre azt a választ adják, hogy elemzésük antiformalista, és ilyen analízisre még nem került sor ez ideig. Formalizmuson olyan bírói jogértelmezést értenek, amely a normaszövegen kívül semmilyen tényezőt sem kíván beengedni a döntés folyamatába. Álláspontjuk szerint a Sólyom-bíróság eddigi elemzéseiben a formalista elem volt erős, mialatt "a jogtudomány antiformalizmusa féloldalas maradt". Ebből származtatják a szerkesztők azt a célkitűzést, hogy a Sólyom-korszakban született alkotmánybírósági gyakorlatot kontextusából elemezve "a bírói indokolásokban nem, vagy csak elvétve szereplő, illetve azokból ki nem bontható, de a döntéseket vélhetően gyakran motiváló nem jogi tényezők feltárása felé" irányítsák a figyelmet. Tizenhárom szerző tizenkét tanulmányban próbál fényt deríteni egyrészt az alkotmánybírák személyisége, az Alkotmánybíróság intézményi háttere és az akkori politikai-társadalmi környezet, másrészt pedig az alkotmánybírósági gyakorlat közötti kölcsönhatásokra. Egy ilyen könyv valóban hiányzott, így ez hézagpótló vállalkozást jelent.
A kötet a tanulmányokat két részre osztja. Az első az Alkotmánybíróságot, az alkotmánybíráskodást mint az alkotmánybírósági gyakorlat kontextusát térképezi fel magyar és összehasonlító viszonylatban. A másodikban fiatal kutatók végzik el egy-egy fontos döntés antiformalista elemzését. Mindemellett a szerkesztők az előszóban rávilágítanak a jogászképzés, jogtudomány néhány visszásságára is.
Az első tanulmányban Győrfi Tamás tárgyalja az alkotmánybíráskodás politikai jellegét, és azt, hogy mit ért az autoritáson, azaz azon a jogosultságon, hogy az adott intézmény mások számára kötelezettséget állapíthat meg. E logika szerint az összes jogérvényesítő szerv a bíróságoktól a rendőrségig: politikai intézmény. Az Alkotmánybíróság specifikuma abban rejlik, hogy társadalmilag és politikailag fontos kérdéseket dönt el, tekintve, hogy az alkotmányszöveg elvont és kompromisszumos jellege lehetővé teszi, hogy az alkotmánybíró döntéseit nagymértékben saját értékpreferenciái alapján hozhassa meg, mert a(z alkotmány)jog e döntést nem programozza.
Fleck Zoltán tollából a kötet egyik kulcsszövege származik: "A jogállamfogalom használata az Alkotmánybíróság első korszakában." A szerző szerint a jogállam tartalmi megalapozásában a magyar jogtudomány alulteljesített. A politikai és társadalmi kontextus alapján magyarázza azt, hogy miért nem sikerült a magyar jogtudománynak a német jogállamidea átültetése Magyarországon sem az első világháború előtt, sem a háborúk közötti autoriter államban, sem a szovjetrendszer alatt. Eszerint a Sólyom-bíróság a jogállamfogalom meghatározása során hazai hagyományoktól "mentes" mezőre lépett és a szerző szerint szintén alulteljesített, hiszen az egyes határozatokban szétaprózódott jogállam-foszlányok nem állnak össze koherens egységgé.
Halmai Gábor a Sólyom-bíróság aktivizmusát - amit alapvetően Sólyom László személyes, az Alkotmánybíróságon belül korántsem általánosan elfogadott aktivizmusaként írja le - elemzi. Ezen aktivizmust három célpont szerint rendszerezi: a hatásköri, az államszerkezeti és az alapjogi aktivizmus formáiba. A tanulmány valamennyi aktivizmus tekintetében ismerteti ezekről a testületen belül folytatott vitákat, az alapjogi aktivizmus kapcsán pedig a külső bírálatot is tárgyalja, emellett pedig beszámol arról is, hogy a bírák elzárkóztak a liberális/konzervatív skálán történő besorolásuktól. Halmai saját besorolása mércéjéül nem az említett világnézeti skálát, hanem az amerikai Legfelső Bíróság korszakait választja: szerinte a Sólyom-bíróság leginkább a szintén aktivistának minősíthető Warren-bírósághoz hasonló.
Pócza Kálmán, Dobos Gábor és Gyulai Attila közös
- 476/477 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
