A XVI. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus (továbbiakban: Kongresszus) 1999. szeptember 5-től 11-ig került megrendezésre Budapesten, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság1 (továbbiakban: Társaság) magyar nemzeti csoportjának szervezésében.2 A Kongresszus témája "A szervezett bűnözés kihívásával szembesülő (szembeszálló) büntető igazságszolgáltatás" volt. A ren-dezvényen több mint ötszázan vettek részt, körülbelül ötven országból, köztük a bűnügyi tudományok területén tevékenykedő egyetemi oktatók, tudományos kutatók, és büntetőügyekkel foglalkozó gyakorlati szakemberek (bírák, ügyészek, rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók).
A Társaságot 1924-ben Párizsban alapították a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület (alapítva Bécs, 1889) utódjaként.3 A Társaság tudományos, nem kormányzati szervezet, amelynek az ENSZ mellett konzultatív, az Európa Tanácsnál pedig megfigyelői státusza van, emellett speciális együttműködési megállapodást kötött az Amerikai Államok Szervezetével. A Társaság kiváló szakmai és baráti kapcsolatban van a bűnügyi tudományok területén működő másik három szervezettel: a Nemzetközi Kriminológiai Társasággal (International Society of Criminology), a Társadalomvédelem Nemzetközi Társaságával (International Society of Social Defense) és a Nemzetközi Börtönügyi Társasággal (International Penal and Penitentiary Foundation).
A Társaság körülbelül háromezer tagján keresztül a világ több mint száz országában képviselteti magát. A tagok egyénileg vagy nemzeti csoportok formájában vesznek részt a szervezet működésben. A tagság a büntető igazságszolgáltatás területén tevékenykedő elméleti és illetve gyakorlati szakemberekből áll, akik között számos széles körben ismert és kiemelkedő szaktekintély is megtalálható. Így a Társaság nemcsak a legrégebbi, hanem a legjelentősebb szervezet a bűnügyi tudományok terén.
A Társaság különös erőfeszítéseket tesz az alábbi témák tanulmányozásának elősegítése érdekében: büntetőpolitika és a büntetőjogi kodifikáció összefüggései, a büntető-igazságszolgáltatási rendszerek összehasonlító elemzése, a nemzetközi büntetőjog, az emberi jogok érvényesülése a büntető eljárásban. A Társaság rendkívül jelentős szerepet játszott a Nemzetközi Büntető Bíróság (International Criminal Court) megalapításával (Római Konferencia, 1998) kapcsolatban, ennek keretében külön ki kell emelni a bíróság alapszabályának (Római Statútum) végleges szövegét elkészítő bizottság ülésein elnöklő M. Cherif Bassiouni tevékenységét, akit a Kongresszus után újraválasztottak a Társaság elnöki tisztére.
A Társaság minden ötödik évben tart kongresszust, amelynek munkája hagyományosan négy szekcióra tagolódik. Az ezek közötti téma felosztást követve minden kongresszust négy előkészítő kollokvium előz meg, amelyekre a nemzeti csoportok által kijelölt résztvevők referátumokat készítenek (rapports nationaux / national reports), amelyekben a szóban forgó kérdést főleg saját országuk büntetőjogának nézőpontjából és tapasztalatait felhasználva tárgyalják. Mindegyik előkészítő kollokvium egy ún. főreferens munkájára is támaszkodik, aki főreferátumában (rapport general / general report) saját kutatásait és a leginkább releváns nemzeti referátumokat is figyelembe véve összegzi a problémát. Ezt követően a kongresszus adott szekciója megvizsgálja és megvitatja a vele egyező témájú előkészítő kollokvium által elkészített ajánlás tervezetet és ezt követően javaslatot nyújt be az ajánlások végső szövegére a kongresszus plenáris ülésének, amely ezek alapján a jogalkotóknak szóló ajánlásként funkcionáló határozatokat hoz.
A Kongresszus a következő négy nézőpontból vizsgálta meg a szervezett bűnözés kihívásával szembesülő (szembeszálló) büntető igazságszolgáltatási rendszer problematikáját:
- A büntetőjog általános része (alapelvek, bűncselekmény tan, a büntetőjogi jogkövetkezmények tana);
- A büntetőjog különös része (egyes bűncselekmények);
- Büntetőeljárási jog;
- Nemzetközi büntetőjog (a harmonizálandó jogintézmények és bűncselekményi tényállások, a nemzetközi bűnügyi együttműködés és bűnüldözés eszközei).
Mindegyik nézőpontot egy-egy előkészítő kollokvium vizsgált meg. (Ezeken az 1997 és 1998 között tartott tanácskozásokon összességében több, mint száz szakértő vett részt).
- A büntetőjog általános részi kérdéseit tárgyaló előkészítő kollokviumot az olasz nemzeti csoport szervezésében 1997. szeptember 18-21. között tartották Nápolyban. A tanácskozáson Alfonso Stile profesz-szor elnökölt, a főreferens pedig Thomas Weigend professzor volt.4
- A büntetőjog különös részével kapcsolatos problémákat Alexandriában vitatták meg 1997. november 8-12. között, az egyiptomi nemzeti csoport által szervezett előkészítő kollokviumon. Ennek elnöke Abdel Azim Wazir professzor, főreferense pedig Christopher L. Blakesley professzor volt.5
- A büntető-eljárásjogi kérdésekkel a mexikói nemzeti csoport által szervezett és 1997. október 14-től 17-ig tartott előkészítő kollokvium foglalkozott, amelynek helyszíne Guadalajara volt. Elnök: Raul Zaffaroni professzor, főreferens: Jean Pradel professzor.6
- A nemzetközi büntetőjog problematikájának szentelt előkészítő kollokviumot - amelyet a holland nemzeti csoport szervezett - Utrechtben tartották, 1998. május 14-től 17-ig. A tanácskozás elnöke Bert Swart professzor volt, míg főreferensként Christine Van der Wyngaert professzor tevékenykedett.7
A Kongresszuséval teljesen megegyező témában tartották 1997 szeptemberében az olaszországi Syracuse-ban a fiatal büntetőjogászok kollokviumát a Büntető Tudományok Nemzetközi Intézetének (International Institute of Higher Studies on Criminal Sciences) szervezésében.
A Kongresszus négy szekciója megvitatta a megfelelő előkészítő kollokviumok által benyújtott rezolúció tervezeteket,8 és ennek alapján - figyelembe véve a fiatal büntetőjogászok találkozójának eredményeit is -kidolgozta határozati javaslatait.
A Kongresszus ideje alatt került sor a bűnügyi tudományokkal foglalkozó említett társaságok képviselőinek kötetlen kerekasztal megbeszélésére is.
A Kongresszus 1999. szeptember 11-én, szombaton megtartott plenáris ülése - tekintetbe véve a szekció ülések javaslatait és az említett kerekasztal beszélgetésen elhangzottakat - határozatokat fogadott el "A szervezett bűnözéssel szembesülő (szembeszálló) büntető igazságszolgáltatás" témakörével kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk, hogy az említett rezolúciók még a Kongresszusról szóló részletes, tematikus kiadványok megjelenése előtt hozzáférhetővé váljanak a hazai szakmai közvélemény számára, ezért a következőkben közreadjuk magyar fordításukat:9
1. A szervezett bűnözés tipikusan hatalmat és/vagy profitot törekszik szerezni magas fokú szervezettség felhasználásával. Gyakran olyan sajátos vonások jellemzik, amelyek elbizonytalanítják a büntető igazságszolgáltatás hagyományos koncepcióinak és eszközeinek alkalmazását.
Ilyen jellegzetesség lehet, pl.:
- a munkamegosztás és a felelősség összemosása a szervezeten belül,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
