Az utóbbi években, különösen a pandémia által uralt elmúlt két esztendőben intenzív figyelem irányult a gyermekek online térben történő szexuális kizsákmányolására és az ezzel szembeni védelmük szükségességére. A legnagyobb adatbázisok és szervezetek adatai is rávilágítanak a gyermeki jogok e minden bizonnyal egyik legsúlyosabb sérelmének elterjedtségére, globális jellegére és súlyára.
Az Amerikai Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központja (National Center for Missing & Exploited Children, a továbbiakban: NCMEC) 2020-ban minden korábbinál több, 21 751 085 jelzést kapott gyermekek szexuális kizsákmányolásáról, amelyek nagy része a "gyermekpornográfia" kategóriában érkezett. A gyakorlatban[1] mindez 65,4 millió kép, videó és egyéb fájl vizsgálatát foglalta magában.[2] A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (International Criminal Police Organization, a továbbiakban: Interpol) nemzetközi képadatbázisának (International Child Sexual Exploitation database, a továbbiakban: ICSE) adatai is magukért beszélnek, ugyanis a rendszer több mint 2,7 millió, gyermekkel szembeni szexuális erőszakot ábrázoló fényképet és videót tartalmaz, és világszerte már több mint 23 500 áldozat azonosításában[3] segítette a hatóságokat.[4] A gyermekek szexuális kizsákmányolásának felszámolásáért küzdő globális hálózat (End Child Prostitution, Child Pornography and the Trafficking of Children for Sexual Purposes, a továbbiakban: ECPAT) és az Interpol közös jelentése azt mutatta ki, hogy az adatbázis véletlenszerűen vizsgált tartalmai 84 százalékban jelenítettek meg explicit szexuális tevékenységet, és a felvételek több mint 60 százaléka 13 év alatti gyermeket ábrázolt.[5]
A gyermekek online térben történő szexuális kizsákmányolása hazánkban sem ismeretlen bűncselekmény,[6] számos szervezet és szakember küzd ellene itthon is, köztük a 2011 óta működő internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat, az Internet Hotline.[7]
Jelen tanulmány célja a gyermekeket érintő online szexuális kizsákmányolás formáinak, valamint a jelenség jogszabályi hátterének rövid összegzése, majd ezt követően az Internet Hotline működésének, a gyermekkel szembeni szexuális erőszakot megjelenítő tartalmak eltávolításáért tett erőfeszítéseinek és tapasztalatainak ismertetése, kiemelt figyelemmel a pandémia időszakára.
A gyermekek online térben történő szexuális kizsákmányolásának számos formája van, ez a digitális technológia fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan változó bűncselekmény. Mielőtt megjelent volna az internet, maga a pornográfia is "rétegműfajnak" számított, csak azok juthattak hozzá, akik kifejezetten az ilyen anyagokat keresték, a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagokat nehéz volt elérni.[8] Napjainkban azonban a megfelelő kulcsszavakkal bárki találhat ilyen tar-
- 15/16 -
talmat az interneten böngészve, akár a felszíni weben, akár a sötét weben (a továbbiakban: darkweb[9]). Az online kizsákmányolás kockázatát tovább növeli, hogy a gyermekek is egyre fiatalabb korban lépnek be a digitális térbe, egyre többször kerülnek kapcsolatba számukra ismeretlen személyekkel. Mindezt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) 2021. évi "digitális szülőség" kutatása is alátámasztja, amely szerint 2017 óta[10] közel a duplájára nőtt a saját telefonnal rendelkező 7-8 éves gyermekek aránya, akiknek 10 százaléka már saját profillal is rendelkezik valamelyik közösségimédia-platformon.[11] A kutatás során megkérdezett 11-16 éves gyermekek 19 százalékával lépett már kapcsolatba ismeretlen személy az interneten, és minden tizedik gyermek várhatóan el is fogadja a jelölést.[12]
A kizsákmányolás főbb formái közül elsőként a gyermekkel szembeni szexuális bántalmazásról, erőszakról készített tartalmakat emelem ki, amelyekhez többféle cselekmény is kapcsolódhat, így például ezeknek az anyagoknak a készítése, terjesztése és letöltése is. A hazai jog - ahogyan több nemzetközi jogi dokumentum is - gyermekpornográfia néven rendeli büntetni e magatartásokat.[13] A gyermekpornográf felvételek döntően gyermekek sérelmére elkövetett súlyos nemi bűncselekményeket rögzítenek.[14]
A gyermek szexuális célú online megkörnyékezése, becserkészése (solicitation of children for sexual purposes, röviden: grooming) is kizsákmányolásnak minősül, amely során jellemzően egy magát kortársnak kiadó felnőtt álprofilon keresztül próbál egy gyermek bizalmába férkőzni az interneten.[15] A behálózó végső célja, hogy a gyermektől szexuális felvételeket csaljon ki vagy személyes találkozóra hívja őt szexuális célból, ezt azonban számos egyéb lépés előzi meg egy jól felépített, tudatos stratégia mentén. Arról, hogy ez a kizsákmányolási forma mennyire elterjedt, az ECPAT svédországi partnerszervezetének 2021-ben 10-17 éves svéd gyerekek körében végzett nem reprezentatív kutatása is árulkodik. A válaszoló gyerekek közel fele küldött már magáról intim felvételt másnak, és a lányok 88 százaléka kapott már kéretlenül intim képet, köztük a 10-13 éves lányok 80 százaléka.[16]
A gyermek szexuális célú zsarolására (sexual extortion, röviden: sextortion) akkor kerülhet sor, amikor a felnőtt olyannyira elnyerte a gyermek bizalmát, hogy sikerült tőle intim képet vagy videót is szereznie. A felvétel birtokában[17] a felnőtt többféle célból kezdi zsarolni a gyermeket: még több felvételt vagy pénzt követel, esetleg személyes találkozóra akarja őt rákényszeríteni. A legtöbb esetben azzal fenyegeti a gyermeket, hogy ha nem teljesíti a kérését, akkor a már korábban megszerzett felvételeket közzéteszi az interneten, elküldi az áldozat szüleinek, barátainak. A zsaroló, a fentebb is említett, "jól kidolgozott" stratégiának köszönhetően ekkorra már nagyon sok személyes információval rendelkezik a gyermekről, így könnyedén képes sakkban tartani őt. Az Internet Hotline tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon sok gyermek ezen a ponton kér segítséget a környezetétől. Az előbbi kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadó lányok 44 százalékát próbálták már fenyegetéssel rávenni arra, hogy intim felvételt küldjön magáról, közel 60 százalékának pedig fizettek is volna érte.[18]
A gyermekek szexuális kizsákmányolás elleni védelmét több nemzetközi, valamint regionális egyezmény is biztosítja, amelyekhez Magyarország is csatlakozott, és 2021-ben hazai szinten is szigorúbbá vált a gyermekpornográfia jogi megítélése.
A gyermekjogok alapjának tekinthető és egyúttal a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezmény, az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezménye kimondja az
- 16/17 -
erőszakkal szembeni zéró toleranciát (19. cikk), és külön is kitér a gyermekek szexuális visszaélésekkel szembeni védelmére (34. cikk), valamint hangsúlyozza az áldozattá vált gyermekek testi és szellemi rehabilitációjának fontosságát (39. cikk).[19] Emellett az ENSZ Közgyűlése 2000-ben elfogadta a második Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely kifejezetten a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szól.[20] A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1999-ben kelt, 182. számú, a gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörléséről szóló egyezménye a gyermekek prostitúció, pornográfiakészítés vagy pornografikus előadás céljára történő használatát, vásárlását vagy felajánlását külön is a gyermekmunka legrosszabb formáiként nevesíti.[21]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
