Noha június már a nyár első hónapja, talán mégis ez volt az Ír Elnökség 6 hónapja közül a legzsúfoltabb, és a legtöbb fontos eseménynek helyt adó.
- Európai Parlamenti választások (június 10-13.)
A testület eredetileg Közgyűlés (General Assembly) néven jött létre az Európai Szén- és Acélközösség keretében, 1951-ben. Ekkor még szó sem volt közvetlen választásról. A testület a tagállamok parlamentjeinek delegáltjaiból állt, és csupán konzultatív jogkörrel rendelkezett. Az 1957-ben aláírt két közösségi (Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség) szerződés ugyancsak egy tanácsadói funkcióval bíró Közgyűlés felállításáról rendelkezett. Az Európai Parlament (továbbiakban: EP) nevet 1962-ben kapta meg a testület, és az 1965-ös Egyesülési Szerződés értelmében a három közösség közös intézményévé vált.1
Az EP hatáskörének fokozatos bővülését, politikai összetételét nem tisztem a hírek között elemezni, azonban mindenképp kiemelnék két dolgot: egyrészt az 1979-es évet, amióta az EP képviselőit a tagállamok polgárai közvetlenül választják (a világon az egyetlen közvetlenül választott nemzetközi parlament), másrészt pedig azt a tényt, hogy a különböző szerződéses módosítások következtében ma már majdhogynem a Miniszterek Tanácsával egyenrangú, társjogalkotó szervként működik (több fontos kérdésben, pl. új tagállamok felvételénél vétójoggal rendelkezve).
Az idei volt a tíz új tagállam részvételével zajló első választás - igaz, meglehetősen alacsony részvétel mellett. Érdekességként említhető, hogy több országban indultak EP mandátumért sportolók, színészek, televíziós személyiségek is.
A bővítés előtt 626 tagú EP létszámát a Nizzai Szerződés (és a Csatlakozási Szerződés is) 732 főben állapította meg, azonban az Alkotmány nem konkrét számot, csupán maximumot tartalmaz: 750 fő (ezen belül az egy országnak járó legkevesebb mandátum száma 6, a legtöbb pedig 96).
Az erőviszonyok nem változtak jelentősen: továbbra is az Európai Néppárt tudhatja magáénak a legnagyobb frakciót (279 hely), míg a második helyet a szocialisták (199 hely) foglalják el.
Viszonylag nagy számban kerültek be az ún. euroszkeptikusok (pl. az Egyesült Királyság Függetlenség Pártja, amely országa EU-ból való kilépését szorgalmazza, 12 képviselői helyet szerzett), és a Zöldek is szereztek 40 helyet.
Hátra van még a frakciók közötti megállapodás az új elnökről, a másik fontos feladat pedig az Európai Bizottság új elnökének személyéről való szavazás, mely utóbbira július 22-én kerül sor (a tagállamok között rendkívül hosszas egyeztetések után június 29-én megszületett a döntés: José Manuel Durão Barroso portugál miniszterelnök lett a hivatalos jelölt).
- Európai Tanács (június 17-18.)
A brüsszeli tanácsülésen az aktuális kérdések (terrorizmus elleni küzdelem, bővítés, Irak, közel-keleti békefolyamat stb.) megvitatása mellett ezúttal (is) az Alkotmányos Szerződésé volt a főszerep.
Az elmúlt hónapok során közeledtek egymáshoz az egyes országok álláspontjai, és sikerült véglegesíteni a tervezetet (A hivatalos elfogadásra valószínűleg Rómában kerül majd sor, mely szimbolikus jelentőséget is kölcsönöz az eseménynek. A hatályba lépéshez azonban mind a 25 tagállam ratifikációja szükséges. Több állam, pl. Hollandia és Franciaország, népszavazás kiírását tervezi a kérdésről.)
A végső tárgyalások során több módosítást is végrehajtottak a Konvent által eredetileg elfogadott szövegben. A fontosabbak röviden a következők:
- megszűnt a különbségtétel az európai főbiztosok és szavazati joggal nem rendelkező főbiztosok között, az Alkotmány alapján felálló első Bizottságnak a tagállamok számával megegyező számú tagja lesz, míg az azt követő testületekben csupán a tagállamok kétharmadának megfelelő számú főbiztos foglal majd helyet (de ez utóbbi szabálytól is eltérhet az Európai Tanács, egyhangú döntésével);
- minősített többségi szavazás esetén a Miniszterek Tanácsában hármas követelmény érvényesül: legalább a szavazatok 55%-a szükséges, amely legalább 15 tagállamból adódik össze, mely tagállamok lakossága az EU lakosságának legalább 65%-át teszi ki (a blokkoló kisebbséghez legalább négy tagállam szükséges);
- 736 helyett 750 lett az EP létszámának maximuma;
- a gazdasági és foglalkoztatási politika koordinálása nem az EU, hanem a tagállamok hatáskörébe tartozik;
- a megerősített együttműködés kérdéseiben a Miniszterek Tanácsa egyhangúlag dönt.
- EU-USA csúcstalálkozó (június 25-26.)
Az Írországban rendezett kétnapos találkozón politikai nyilatkozatok születtek a következő témákban: Transz-Atlanti Üzleti Párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok elősegítése céljából; a GALILEO és a GPS műholdas navigációs rendszerek párhuzamos működtetése; HIV/AIDS, malaria, tuberkolózis; az iraki nép támogatása; a béke- és reformfolyamatok támogatása a Közel-Keleten és a Mediterrán térségben; Szudán; terrorizmus elleni küzdelem; a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása.
- Bel- és Igazságügyi Együttműködés
A részben az EU 3. pillérét képező bűnügyi együttműködés, részben pedig az 1. pillér alá tartozó, menekültügyi, vízumügyi, polgári jogi együttműködés szerepe az utóbbi időben - sajnálatos módon - egyre növekszik.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a márciusi madridi terrortámadást követően az EU terrorellenes koordinátort nevezett ki a volt holland belügyminiszter-helyettes, Gijs de Vries személyében.
De Vries, csakúgy, mint a bel- és igazságügyi főbiztos, Antonio Vitorino, szükségesnek tartja a tagállamok közötti koordináció javítását ezen a téren.
Az 1999-ben elfogadott ún. Tamperei program részeként hozták létre az európai letartóztatási parancs intézményét (amely azt hivatott megelőzni, hogy az egyik tagállamban bűncselekményt elkövető személy egy másik tagállamban menedékre leljen). Az új szabályoknak idén január 1-jén kellett volna hatályba lépniük a 15 régi tagállamban, közülük azonban csak nyolcan tettek eleget ennek a követelménynek.
Üdvözölhető ugyanakkor, hogy a Benelux államok, valamint Németország és Ausztria megállapodást írtak alá május 28-án a rendőri együttműködésük szorosabbra fűzéséről,2 ezen belül is az információáramlás gyorsításáról, és olyan adatok megosztásáról, mint pl. ujjlenyomat vagy DNA.
További megállapodás született a három Benelux-ország között a június 8-i igazság- és belügyminiszteri tanácskozáson, a határon átnyúló rendőri beavatkozásról és együttműködésről. Ennek értelmében, ha közrend fenntartása szükségessé teszi, akkor a rendőrségnek joga van a határon át is folytatni az üldözést szárazföldön, levegőben és vízen egyaránt.
2004. július 1-jén Hollandia vette át Írországtól az EU soros elnöki tisztét. A hazánk területének kevesebb, mint a felét kitevő, ám lakosságának számát tekintve több, mint másfélszer nagyobb, Jan Peter Balkenende miniszterelnök vezette ország igencsak eseménydús félév elé néz.
Ezidő alatt fogja megkezdeni működését az új tagállamok képviselőivel bővült EP, valamint az új tagállamok biztosaival felálló Bizottság is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
