Megtámadási perekre vonatkozó szabályok 2004. május 1-jétől változtak, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb kérdéseket a legújabb joggyakorlat tükrében.
Hosszabb ideig bizonytalanság mutatkozott abban a kérdésben, hogy mely bíróság előtt történhet a szerződések megtámadása. A Cstv. szövegének a 6. § (1) bekezdésre történő utalása egyértelművé teszi, hogy a felszámolási eljárást lefolytató megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre és rendelkezik illetékességgel a Cstv. 40. §-ra alapított per tárgyalására. Ennek ellenére ma is tapasztalható, hogy az általános hatáskörű bíróságok figyelmen kívül hagyják ezt a szabályt. Ennek ellenére a Fővárosi Ítélőtábla 14. Gpkf. 43.255/2009/2. sz. döntésében még 2009-ben is kénytelen volt kimondani, hogy a Cstv. 40. §-a alapján indult perek esetén a keresetlevelet a felszámolást elrendelő bíróság illetékessége - adós székhelye - szerinti megyei bíróságnál kell előterjeszteni.
Ha a felszámoló vagy a hitelező csak a Ptk.-ban szabályozott jogcímre alapított jogcímen támadja a szerződést, az általános hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság előtt kell perelni. Amennyiben a felperes részben a Cstv. 40. §-a, részben más polgári jogi jogcímen támadja a szerződést, akkor a pert a "csődbíróság" előtt kell megindítani.
A megtámadási határidő jellege:
Hosszú bizonytalanság után vált egyértelművé a bírói gyakorlat abban, hogy a 90 napos határidő anyagi jogi, elévülési határidő. Ennek az a következménye, hogy a Ptk. 326. § (2) bekezdés értelmében, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt, vagy annál 3 hónapnál kevesebb van hátra. A határidő elmulasztása esetén tehát nem lehet igazolási kérelmet benyújtani. Ezt több bírói döntés kimondta, többek között a Legfelsőbb Bíróság a BH 2004/142. szám alatt közzétett döntésében megerősítette, mely szerint az 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bekezdésében szabályozott 90 napos keresetindítási határidő elévülési jellegű anyagi jogi határidő, melynek számítására az anyagi jog rendelkezései az irányadók, ezért a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie. Elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, meghosszabbodását az elévülés nyugvása eredményezheti.
A megtámadási határidő kezdete:
Míg a törvény 2004. május 1-je előtti hatályos szabályai szerint a hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, a felszámoló pedig a kezdő időponttól számított 90 napon belül indíthatta meg a pert, a IV. Cstv. Novella radikálisan más megoldást alkalmazott. Eszerint a megtámadási határidő nem a felszámolás kezdő időpontjától (felszámoló) illetve a közzététel (hitelező) időpontjától kezdődik, (amely most már azonos időpont 2006. július 1-jétől) hanem mind a hitelező, mind a felszámoló esetében a tudomásszerzéstől. Közismert, hogy azokban a felszámolási ügyekben, ahol a megtámadható szerződések előfordulnak, ritkán "találja meg" a felszámoló a megtámadható szerződést, mert az adós vezetői azt gondosan eltitkolják.
Több esetben kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy mely időpont tekinthető a tudomásszerzés időpontjának. A Fővárosi Ítélőtábla a 11. Gf. 40.259/2008/5. sz. döntésében kimondta, hogy a tudomásszerzés időpontja attól számít, amikor a hitelező vagy a felszámoló a megtámadási okról (és nem a szerződésről) tudomást szerez, feltéve, ha a szerződés nem tartalmaz minden - a szerződés megtámadása szempontjából - releváns információt. Lényegében ugyanezt az elvet erősítette meg a Fővárosi Ítélőtábla a 11. Gf. 40.445/2009/7. sz. ítéletében.
Abban az esetben, ha a hitelező már a felszámolás kezdő időpontja előtt tudomással bírt a megtámadási okról, a határidő akkor sem kezdődhet a kezdő időpontnál korábban.
A megtámadási határidő számítása:
A 90 napos határidő anyagi jogi, elévülési jellegű határidő, számítására a Ptké. 3. és 4. § előírásai az irányadóak, annak minden következményével együtt. A keresetlevélnek a lejárat napjáig meg kell érkeznie a bíróságra. Késedelem esetén az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Ptk. 326-327. §). Emiatt a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (A Legfelsőbb Bíróság 4/2003. sz. Polgári jogegységi határozata)
A jogegységi határozatból következően a bíróságnak nem kell hivatalból a megtámadási határidő betartását figyelnie, a megtámadási határidő ugyanis nem jogvesztő, az alperesnek kell hivatkoznia - elévülési kifogást előterjesztenie - arra, hogy a perindítási határidőt a felperes elkéste. Ha a felperes elkésett a követelés érvényesítésével és erre az alperes hivatkozott, a bíróság ítélettel utasítja el a felperes keresetét, nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének.
Ezt az álláspontot fogadta el a Fővárosi Ítélőtábla ÍH 2006/3/135. számában közzétett döntésében, amelyben kimondta, hogy a Cstv. 40. § (1) és (4) bekezdésében megjelölt határidő elmulasztása esetén nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának [4/2003. Polgári jogegységi határozat, Cstv. 40. § (1)-(2) bekezdés], illetve a Cstv. 40. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő azon hitelező keresetindítására vonatkozik, aki a felszámoló értesítéséből szerez tudomást az (1) bekezdés a) vagy b) pontjai szerinti jogügyletről, s nem alkalmazható olyan hitelező esetében, aki már a felszámoló értesítését megelőzően is tudott erről. (Fővárosi Ítélőtábla 15. Gf. 40.121/2006/3.)
A törvény 2004. évi módosítása során a törvényalkotó a szubjektív 90 napos határidő mellé egy objektív, gyakorlatilag jogvesztő határidőt is társított, amelyet a III. Cstv. Novella 180 napban határozott meg, s melyet a IV. Cstv. Novella egy évre emelt fel. A törvény 2009-ig hatályos szabálya nem mondta ki azt, hogy a 180 napos, illetve egy éves határidő jogvesztő, de a hasonló polgári jogi szabályozás esetében a gyakorlat mindig jogvesztőnek tekinti az objektív határidőt. Az V. Cstv. Novella azonban a bírói gyakorlatot követve módosította a törvény szövegét, s ma már a törvény kifejezetten tartalmazza azt, hogy az egy éves határidő jogvesztő határidőnek tekinthető.
Ez a kettős határidő a szavatossági jogok gyakorlására a Ptk.-ban megszabott határidőhöz hasonlítható, ezért az ott kialakult jogelvek alkalmazhatók. Ezekben a perekben ezért rendkívül fontos lesz annak bizonyítása, hogy a felszámoló, illetve a hitelező mikor szerzett tudomást a megtámadható szerződés megkötéséről. A kereseti kérelmet ettől számított 90 napos elévülési határidő alatt nyújthatja be. A bíróság nem köteles vizsgálni azt, hogy a felperes határidőben nyújtotta be a kereseti kérelmet vagy sem, arra az alperesnek kell elévülési kifogást előterjeszteni. A 4/2003. Polgári jogegységi határozatban foglaltak ebben az esetben is alkalmazandók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
