A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2012-0012) keretei között, 2011. november 26-án rendezte meg "Az új Alaptörvény és a jogélet reformja" című doktorandusz konferenciát. Jakab Éva egyetemi tanár, a Doktori Iskola elnöke nyitóbeszédében kiemelte: különleges hangsúlyt adott az eseménynek, hogy ekkor ünnepelte 90. évfordulóját a szegedi jogászképzés. A hagyományokhoz hűen, egy megadott témára épült a konferencia, ami ebben az esetben nem volt más, mint a 2012 januárjától hatályos új Alaptörvény.[1]
1. A plenáris előadások keretei között elsőként Trócsányi László egyetemi tanár, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara (ÁJTK) Alkotmányjogi Tanszékének vezetője tartott előadást "Az új Alaptörvény létrejötte és fogadtatása"cím-mel. Kiemelte, hogy az alkotmányos értékek újrafogalmazásának igénye tette szükségessé az új Alaptörvény megalkotását. Eddig egy rövid, steril alkotmány létezett, amelynek értelmezésében az Alkotmánybíróságnak kiemelt szerepe volt. Viszont az új Alaptörvénnyel már nem az alkotmánybírák határozzák meg a fontosabb alkotmányos értékeket - mint például a házasság intézményét -, hanem maga az Alaptörvény. Mindez stabil értékrend kialakítását szolgálja. Napjainkra a nemzeti hitvallás szerepe megnövekedett, ami indokolttá tette a történeti szimbolikus elemek alaptörvényi szintű megjelenését.[2] Előadásában szó volt arról is, hogy a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság üdvözölte a magyar alkotmányozást, ugyanakkor kifogásolta az ellenzéki pártok részvételének hiányát, de véleménye szerint ez inkább politikai aggály, mintsem jogi jellegű.[3] A következő előadást Varga Norbert, a jogtörténeti tanszék docense "Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége: egy sarkalatos jog történeti előzményei" címmel tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kérdés átfogó törvényi szintű szabályozására csak a kiegyezés után került sor. Ezt megelőzően az országgyűlés gyakorlata alakította ki szabályait a jogfolytonosság és a történeti alkotmányunk révén, amely a kialakult szokások és időközben elfogadott törvények összességét jelentette 1949 előtt. Kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó anyagi és alaki szabályok történeti alakulásának átgondolása alkalmas arra, hogy a mostani jogrendszer működését hatékonyabbá tegyék. "A történeti jogintézmények vizsgálata elengedhetetlen a magyar alkotmányozás folyamatának megértéséhez, ami egyben bizonyos jogfolytonosságot teremt a magyar alkotmánytörténetben."[4]
Az utolsó előadó Lugosi József PhD hallgató volt, aki "Magyarország Alaptörvénye és a hatályos polgári perrendtartás célja, alapelvei" című prezentációjában felhívta a figyelmet az új Alaptörvény és a Pp. ellentmondásaira, az igazságszolgáltatás és a jogszolgáltatás fogalmának tisztázására. Az alaptörvény a legalapvetőbb emberi jogokat és intézményeket határozza meg, így különösen fontos ennek összhangja a polgári eljárásjogi szabályokkal is.
2. A konferencián több szekcióban mutathatták be a doktoranduszok eddigi kutatási eredményeiket. alaptörvényünk történeti előzményi, a jogforrások és az alapjogok rendszere" szekcióban az elnöki feladatokat Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár látta el. A szekció Nacsa Mónika (SZTE-ÁJTK) "Történeti alkotmányunk vívmányai: az új Alaptörvény egyes rendelkezéseinek jogértelmezési problémája" című előadásával kezdődött, amelyben a hallgató kiemelte, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit a jogalkotói célokkal, a Nemzeti Hitval-
- 105/106 -
lással és történeti alkotmányunk vívmányival összhangban kell értelmezni.[5] Kurunczi Gábor és Varga Ádám (PPKE-JÁK) "Gondolatok az új Alaptörvényről, különös tekintettel a nemzeti hitvallásra" címmel azt vizsgálták, hogy szükség volt-e formálisan is az új alkotmány megalkotására, rávilágítottak annak pozitívumaira és hátrányaira.[6] Erdős Csaba (SZE-ÁJK) "Az Alaptörvény hatása a jogforrási rendszerre és a jogalkotásra"[7] című előadásában felvázolta, hogy az új Alaptörvény a nemzetközi és uniós jogrend szabályainak a magyar jogrendbe történő beemelése tekintetében új megoldásokat tartalmaz, a különleges jogrendet részletesebben rendezi.[8] Tóth Benedek (SZTE-ÁJTK) "Magyarország Alaptörvénye és a nemzetközi jogforrások" című témájában vizsgálta, hogy az Alaptörvényünk milyen mértékben tud megfelelni a nemzetközi, illetve nemzetek feletti jogforrások mennyiségi és minőségi bővülésének. Hadi Nikoletta (PTE-ÁJK) "Az Alaptörvény fogyatékossággal élő személyeket érintő rendelkezéseinek értelmezése" során előrelépésként értékelte, hogy a fogyatékosság kategóriája beemelésre került a diszkriminációs okok közé. Szilágyi Bernadett (DE-ÁJK) "Egyházi szerepek újratöltve" című előadásában az állam semlegességének aktuális kérdéseivel foglalkozott, véleménye szerint a semlegesség az új Alaptörvény esetében már nem látszik biztosítottnak. Klein Tamás (ELTE-AJK) "Az új egyházügyi szabályozás színe és fonákja" áttekintésekor súlyos alkotmányossági problémaként értékelte az egyházak nyilvántartásba vételének új szabályait.
"Igazságszolgáltatási, pénzügyi és közigazgatási reformok az Alaptörvény kapcsán" szekcióban Trócsányi László egyetemi tanár elnökölt. A nyitó előadást Varga Imre (SZTE-ÁJTK) tartotta, "A bíróvá válás feltételrendszere az új Alaptörvény tükrében" címmel adott elő, a nyugati tendenciák alapján a "bíró jelöltek" titkárként eltöltött idejének növelése mellett foglalt állást. Bencsik András (PTE-ÁJK) "A közigazgatási bíráskodás helyzete és jövője az új Alaptörvény tükrében" című előadásában az új Alaptörvény közigazgatási bíráskodást érintő rendelkezéseit tekintette át. Csörgits Lajos (SZE-ÁJK) "A helyi önkormányzatok szabályozásának legfontosabb változásai az Alaptörvény tükrében" című előadásában a helyi önkormányzatokat érintő jövőbeli változásokat vázolta, beszélt a bevezetendő önkormányzati "vagyonszabályozási" rendszerről. Tóth Tamara (SZE-ÁJK) "Az önkormányzati középszint és az Alaptörvény" kapcsán áttekintette ezen önkormányzatok sorsának alakulását a rendszerváltástól egészen napjainkig, értékelte a középszint jövőbeli helyzetét is. Ercsey Zsombor (PTE-ÁJK) "Alaptörvényünk és a közpénzügyek" kapcsolatát vizsgálta, kiemelve a közpénzügyekre vonatkozó fejezet pozitívumait a hatályos pénzügyi jogi rendszerünk vonatkozásában. Varga Judit (DE-ÁJK) "Államadósság-kezelése és hosszú távú állami kötelezettségvállalás kérdései Alaptörvényen innen, Alaptörvényen túl" címmel tartott prezentációjában megállapította, hogy a hatályos alkotmány pénzügyi relevanciával bíró rendelkezései szétszórva helyezkednek el a törvényben, az Alaptörvényben a közpénzügyek című fejezet, véleménye szerint, ezt próbálja orvosolni.[9]
Alaptörvényünk és a bűnügyi tudományok" szekciót Nagy Ferenc egyetemi tanár vezette. Az első előadó Antal Szilvia (PPKE-JÁK) "A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésről" beszélt a konferencián, a hazai joggyakorlat mellett nemzetközi jogeseteket is ismertetett. Nagy Klára (SZE-ÁJK) "Az önvédelemhez való alkotmányos alapjog és a jogos védelem" című előadásában kiemelte, hogy az önvédelemhez való jog alaptörvényi szintű rögzítése a jogalkotás területén komoly változásokat eredményezhet. Neparáczki Anna (SZTE-ÁJTK) "Személyes biztonsághoz való jog, mint alapjog (?)" elemzése során felvetette, hogy a közbiztonság iránt megnövekedett igény legitimálhatja-e a terrorizmussal szembeni kivételes büntetőjogi rendelkezéseket. Majoros Tímea (ELTE-ÁJK) "A kiemelt jelentőség" címmel tartott előadást, amelyben elsősorban a büntetőeljárást érintő reformokról, a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályainak bevezetéséről beszélt. Váradi Viktória Jade (PTE-ÁJK) "A szakértők, szaktanács-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
