A cégjegyzéki adatbanki kimutatások szerint 2016. év végén az országban kevesebb, mint ötven reorganizáció jellegű csődeljárás, valamint 16 829 felszámolás mellett, 11 133 vállalkozás határozta el a további működésének végelszámolással, illetve egyszerűsített végelszámolással történő befejezését. A bíróságoknak mindezeken túl hasonló nagyságrendben kellett kényszer-végelszámolási és kényszertörlési végzésekkel megszüntetni a cégek sokaságának bejegyzéseit a hivatalos cégjegyzékből. Ezen utóbbiaknál a cégeket a volt tulajdonosaik egyszerűen otthagyták, volt székhelyüket bezárják, megszüntetik, munkavállalóik járandóságát nem fizetik ki, és tetemes adózási és társadalombiztosítási hátralékok felhalmozásával egyszerűen eltűnnek.
Az utóbbi években a magyarországi összegzett fizetésképtelenségi eljárásoknál szembetűnő az egyes eljárásoknál a számbeli csökkenés. Az átmeneti konjunkturális megélénkülés jelei mellett az is megállapítható, hogy a fellendülés dinamikája több vonatkozásban ellaposodott. A konjunktúra impulzusai számottevő mértékben jöttek az európai uniós forrásokból, melyből a kis és közepes vállalatok azonban kisebb mértékben profitáltak. A fizetésképtelenségi eljárások különösen az építőiparban csökkentek jelentősen, valószínűsíthetően köszönhetően a folyamatos európai-uniós forrásoknak. A kimondottan innováció töltetű ipari jellegű fejlesztések, beruházások azonban lelassultak, összességükben az uniós projektekben visszaszorultak, kevésbé domináltak. Az európai fejlesztési források, pénzek jelentős része presztízs beruházásokra pazarolódtak, melyeknek igencsak rontották a beruházások hatékonyságát is. Mindezek egyértelműen rontották a nemzetgazdaság globális versenyképességét is. Kihasználatlan maradt gazdasági növekedés lehetséges gyorsítása, elmaradt a gazdasági modernizáció és eltolódott az uniós centrumhoz történő felzárkózás, utolérés lehetséges időszaka.
Az elmúlt évek folyamán a közép-kelet-európai régió egészében a főbb gazdasági ágazatok csődjeinek megoszlási arányait, az egymást követő évek során realizált változások dinamikáját mutatják a 7. számú táblázat adatsorai.
7. táblázat:
A csődök megoszlása a főbb gazdasági ágazatokban Közép- és Kelet-Európában (2014-2016)
| 2016 | 2015 | 2014 | |
| Feldolgozó ipar | 10,9 | 10,5 | 10,7 |
| Építőipar | 12,2 | 12,8 | 13,7 |
| Kereskedelem | 36,2 | 35,9 | 38,1 |
| Szolgáltatók | 40,7 | 40,7 | 37,5 |
A csődök sokaságát a régióban továbbra is a szolgáltató ágazat vállalkozásai jelentik az előző évhez képest változatlanul 40,7%-os mértékben. Ezt követik a kereskedelembe tartozó cégek kis mértékű növekedéssel (36,2%-kal). Az éves összehasonlításban csökkent az építőipar ágazatába sorolt vállalkozások csődérintettsége (12,8%-ról 12,2%-ra), míg a feldolgozó ipari cégek körében nőtt a 2016 folyamán bekövetkezett csődök részaránya (10,5%-ról 10,9%-ra).
A nyugat-európai továbbá a közép-kelet európai régiókat követően közel sem homogén, egymástól több tekintetben is igencsak eltérő beállítottságú, kimondottan ellenkező felfogású és célú országok közé tartoznak a 8. számú táblázatban közölt nemzetgazdaságok. Az 5 évet átfogóan közölt adatsorok igencsak változatos képet mutatnak.
8. táblázat:
Cégcsődök (2012-2016) Oroszországban, Törökországban, Ukrajnában
| 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | Változás 2015/16 %-ban | |
| Oroszország | 12 500 | 14 624 | 14 508 | 13 144 | 11 279 | -14,5 |
| Törökország | 11 038 | 13 701 | 15 822 | 17 400 | 16 063 | -19,4 |
| Ukrajna | 19 853 | 13 696 | 13 198 | 8 811 | 12 016 | +45,0 |
A táblázat adatai szerint Oroszországban 2016 folyamán 14,5%-kal csökkentek a cégek fizetésképtelenségi esetei. Az előző év során még 14 624 csőddel szemben 2016-ban csupán 12 500 eljárást indítottak el a bíróságok. A csökkenést kiváltotta részben a vonatkozó csődtörvény időközbeni változtatása is, mely értelmében 2015 óta az egyéni vállalkozók bizonyos feltételek fennállása esetén privát-csődöt is kérhetnek maguk ellen. Ez összességében szám szerint jelentősen csökkentette a cégek csődstatisztikai értékét, míg ezzel egyidejűleg nagy mértékben megnőttek a vállalkozások privát csődjeinek száma. Egyidejűleg megnövekedtek a cégek felszámolási eljárásai is, mely egyik formája a működés befejezésének, vállalkozás folytatásának nem csődeljárás keretében történő megszüntetését célozva. Ebben részben kifejeződik a közelmúlt időszak vonta-
- 12/13 -
tott, közel sem dinamikus konjunkturális állapota is. A zuhanó nyersanyagárak, továbbá a kereskedelmi embargók következtében a tartós recesszió tovább folytatódott, a gazdaság 2016-ban is stagnált, a bruttó összes nemzeti össztermék tekintetében csökkenés volt az egymást követő évek során észlelhető. Mindenekelőtt a privát, belső fogyasztás van az országban továbbra is visszafogottan válságban, hátrányos helyzetben.
A csődök összességében az egyes ágazatok körében továbbra is jelentősek az építőiparban, továbbá a járműipar autógyártások területén. A politikai indokokból elhatározott kereskedelmi embargók miatt számos kereskedelmi cég került fizetésképtelenségi, csőd közeli helyzetbe.
Az évek óta folytatódó javuló gazdasági helyzetének köszönhetően Törökországban 2016-ban tovább csökkent az év folyamán csődbe jutott cégek száma. Míg 2015-ben még 13 701 vállalkozás került átmenetileg fizetésképtelenség állapotába, 2016 folyamán ez tovább csökkent 11 038 csődesetre, amely mintegy húsz százalékos javulást jelentett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
