Dr. Molnár Ambrus: A bíróság által megállapítható ügyvédi költségekről IV. (CH, 2003/10., 6-7. o., 10. o.)

J.) Az ügyvédi munkadíjat terhelő áfa

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) korábban hatályban volt 2. számú mellékletének 15. pontja az ügyvédi, valamint jogi képviseleti tevékenységet az általános forgalmi adó szempontjából tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősítette.

A 2002. évi XLII. törvény 75. §-a az Átv. 2. számú mellékletét akként módosította, hogy az ügyvédi, valamint a jogi képviseleti tevékenységet 2003. január 1. napjától kezdődő hatállyal a tárgyi adómenetes szolgáltatások köréből kihagyta. Ez a változás azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy az ügyvédi tevékenységet 25 százalékos áfa-fizetési kötelezettséggel terhelte meg [Átv. 22. §-ának (1) bekezdése és 28. §-ának (1) bekezdése].

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának Tanácselnöki Értekezlete a 2003. április 9. napján megtartott ülésén, majd az Országos Kollégiumvezetői Értekezlet a 2003. május 5. napján megtartott ülésén úgy foglalt állást, hogy a meghatalmazott jogi képviselő munkadíjának megállapításánál a bíróságnak áfatartalomról nem kell rendelkeznie, mert a költség a fél javára kerül megállapításra.

Ebből okszerűen az következik, hogy a bíróság ítéletének rendelkező részében a pernyertes fél javára megítélt ügyvédi munkadíjat egy összegben állapítja meg és azt nem bontja ketté adóalapra és áfára.

Az összegszerűség meghatározása során azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a törvény idézett rendelkezései következtében, 2003. január 1. napját követően a pernyertes fél 25 százalékkal magasabb megbízási díjat köteles fizetni képviselőjének. Ezt az

R. [a 8/2002. (III. 30) IM. rendelet] 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott indítvány megtétele esetén az indítványban foglaltak szerint, mérlegeléssel meghatározott munkadíj esetén pedig annak egyik tényezőjeként indokolt figyelembe venni.

(A pártfogó ügyvéddel kapcsolatban azonban a tanácselnöki értekezlet azt az álláspontot támogatta, mely szerint a kirendelő végzésben fel kell hívni őt arra, hogy nyilatkozzon az áfafizetési kötelezettségéről, majd a díjmegállapító határozat rendelkező részében összegszerűen fel kell tüntetni annak áfatartalmát is.)

K.) A készkiadások

Az R. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a pernyertes fél számára annak indítványozását is, hogy a bíróság perköltségként a képviselője részére költségtérítésként megfizetett, az eljárásban felmerült indokolt készkiadásokat is ítélje meg.

Az erre irányuló igény érvényesítésének és elbírálásának rendjét az R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdései akként szabályozzák, hogy az ügyvéd az eljárás során felmerült készkiadásait a bírósághoz benyújtott tételes kimutatás alapján számíthatja fel. Ezt a bíróság felhívására köteles részletezni és igazolni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság a készkiadások megállapítását mellőzi.