1. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény értelmében 2006. január 1-jétől közzé kell tenni a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény, valamint a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1998. (IX. 20.) Kormányhatározat alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket, valamint a miniszteri rendeletek tervezeteit, és az ezekhez kapcsolódó előterjesztéseket és szakmai indokolásokat. Ennek köszönhetően jelen írásban az új hazai Ptk.-tervezetre is történhet kitekintés.
2. Az Európai Gazdasági Közösség 1985. július 25-i termékfelelősségi irányelvében (85/374/EGK tanácsi irányelv) és az 1990. évi javaslatban egy sui generis szabályozási formát talált a termékfelelősség talajáról kiindulva. Az említett irányelv 4. cikkelye értelmében a kárt, a hibát és a hiba és a kár közötti okozati összefüggést a károsult bizonyítja. Az észak-amerikai és az európai joghagyomány egy közös magra épül, mely azonban jelentős eltéréseket mutat.
A szavatosság a hibás teljesítés objektív jogkövetkezménye.
A hatályos kontraktuális felelősség hazánkban a deliktuális szabályokat hívja fel; amennyiben környezet-veszélyeztetéssel realizálódott a termék által okozott kár, a veszélyes üzemi felelősség szabályai lépnek be. Ekkor voltaképp hazánkban egy objektív felelősség feltételei keletkeznek.
Az új magyar Ptk.-tervezet Kötelmi jogi Könyvének Második Részében az I. Cím A szerződési jog alapelvei. A fogyasztói szerződés elnevezést viseli. Az új magyar Ptk.-tervezet 5:32. §-a értelmében, ha jogszabály a kötelezettet a fogyasztóval szemben külön tájékoztatási kötelezettséggel terheli, a kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
A vétlen felelősség egyik kiemelt példája a termékfelelősség, ahol a környezet-veszélyeztetéssel előálló környezeti termékfelelősségi képlet esetében igazi tárgyi felelősséggel találkozhatunk; amikor a veszélyes üzemi kárfelelősség talaján a gyártó azért is felelősségre vonható, mert a kár üzemkörön belül keletkezett, tekintet nélkül az elháríthatóságra. Előfordulhat, hogy valóban vétkes felelősséggel tartozik a gyártó (kereskedő).
3. A Burgerlijk Wetboek (BW) (a holland Polgári Törvénykönyv) 6. Könyve (Kötelmi jog általános része) 3. Része (Termékszavatosság) 6:185. cikkelye értelmében a gyártó felel a terméke hibájából eredő károkért. Akkor exkulpálhatja magát sikerrel, ha bizonyítja, hogy
- nem hozta forgalomba a terméket [a)];
- a körülményekből egyértelműen következik, hogy a kárt előidéző termékhiba a forgalomba hozatalkor még nem volt meg [b)];
- a terméket nem hozta forgalomba, ill. azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta [c)];
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta [d)];
- a termék forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető [e)];
- résztermék gyártójának esetében, ha a hiba annak a terméknek a kivitelezéséből ered, amely termékbe a részterméket beépítették, vagy a hiba a termék gyártója által adott utasításnak tudható be f)] (ld.: 85/374/EGK irányelv 7. cikkelye; vagy pl. az 1990. január 1-jén hatályba lépett német Produkthaftungsgesetz 1. §-a).
A gyártó felelőssége csökken vagy nem áll fenn, ha tekintettel az összes körülményre, a kárt a termék hibája és a károsult vagy olyan személy okozza, akiért a károsult felelősséggel tartozik. A gyártó felelőssége nem csökken azáltal, ha a kárt a termék hibája és egy harmadik személy cselekedete vagy mulasztása együttesen okozzák. [Vö.: 85/374/EGK irányelv 8. cikkely (1)-(2) bek.; a német Produkthaftungsgesetz 6. §-a.]
A BW 6:186. cikkely (1) bek. értelmében a termék hibásnak tekinthető, ha minden körülményt figyelembe véve nem nyújtja az elvárható biztonságot; különös tekintettel:
- a termék kiszerelésére [a)];
- a termék ésszerűen elvárható használatára [b)]
- a forgalomba hozatal időpontjára [c)].
A (2) bek. értelmében nem tekinthető a termék hibásnak azért, mert később jobb terméket hoztak forgalomba. (Vö.: a német Produkthaftungsgesetz 3. §-a.)
A BW 7. Könyv (Kötelmi jog különös része) 7:17. cikkelye értelmében a szolgáltatott terméknek (adásvétel) a normaal gebruik fogalmának, azaz az átlagos használat követelményeinek kell megfelelnie. Kivétel ez alól, ha a szerződésben bijzonder gebruik, azaz különleges használat szerepelt. A BW 7. Könyve 3. része 21. cikkelyének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a termék nem felel meg a szerződésben foglaltaknak,
- a vásárló igényt tarthat a hibás termék kiszolgáltatására;
- kérhet kijavítást (herstel)
- vagy cserét (vervanging).
A (4) bek. értelmében fogyasztói adásvétel (con-sumentenkoop) esetén az eladó kizárólag akkor nem köteles eleget tenni az (1) bekezdésben foglaltaknak,
- ha az lehetetlen,
vagy ha az az eladótól nem elvárható (kan niet ge-vergd worden van de verkoper).
Az (5) bek. értelmében fogyasztói szerződés esetén kijavítás és csere akkor nem elvárható az eladó részéről, ha a vásárló más szavatossági jogát alacsonyabb költséggel érvényesíthetné, és ez nem járna komoly többletteherrel (ernstige overlast) a vásárló számára. A (6) bek. értelmében, amennyiben a vásárló írásbeli felhívására az eladó ésszerű időn belül (binnen een redelijke tijd) nem tesz eleget a kijavításnak vagy a kicserélésnek, a vásárló harmadik személlyel az eladó költségére elvégeztetheti azt.
4. A japán Termékfelelősségi Törvény (1994. évi 85. törvény) 6. cikkelye a japán Polgári Törvénykönyv (1896. évi 89. törvény) megfelelő magánjogi felelősségi cikkelyeit hívja fel abban az esetben, ha a gyártó hibás terméke a fogyasztónak kárt okoz. A japán Fogyasztóvédelmi Törvény 7. cikkelye a veszély megelőzése, míg a 10. cikkely a megfelelő címkézés alapelvét mondja ki, melyek a fogyasztóvédelmi környezetjog elveivel harmonizálnak. A 7. cikkelyben leírtak az egészséges emberi környezet megóvásának, míg a 10. cikkely a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartó címkézésnek a princípiuma.
5. A brit Consumer Protection Act 1987-ben strict felelősséget vezetett be a termékfelelősség terén, így a hibás termék által előidézett kár esetén a gyártó (ill. az importáló) (ha annak személye ismeretlen, a forgalmazó) felel, amennyiben a termék hibája már az eladáskor fennállt, továbbá nem valamely jogszabály vagy rendelkezés betartásából eredt. A brit termékfelelősség is alapvetően tárgyi felelősséget jelent, mindazonáltal 1987 előtt valamiféle negligentiát is bizonyítani kellett. A brit fogyasztóvédelmi környezetjog valójában lényegesen hosszabb fejlődési utat járt be, mint kontinentális homológja, azonban a gyakorlatban egyezik a többi termékfelelősségi jogrendszerrel. Kontraktuális alapon kezelnek minden olyan kárt, amely a 9. pont szerinti tapadó kár, és szerződésen kívüli vétlen felelősség áll be a 9. pont szerinti következménykárokra. Ez csak a modern, mintegy másfél évtizedre visszanyúló szabályozás szerint van így: előtte vétkességi alapon kezelték a problémát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
