A hazai mezőgazdaság számára az elmúlt 15 év az állandó alkalmazkodás korszaka volt. A rendszerváltozás kezdetén meg kellett küzdeni a kárpótlással, a piaci viszonyok átrendeződésével, az optimális üzemgazdasági struktúrák körül rendszeresen ismétlődő vitákkal (egyéni gazdaság, családi gazdaság, társas vállalkozás), végezetül pedig a 2004-es EU csatlakozással.
Sokan talán azt hihetnék, hogy ennyi változás és alkalmazkodás után jön a konszolidáció időszaka. E cikk megírását éppen az a felismerés vezérli, hogy a várt konszolidáció helyett egy újabb, sőt - ha lehet ilyet mondani - az elmúlt időszakhoz képest mélyebb változás körvonalai bontakoznak ki.
Az EU új költségvetési időszaka 2007-ben kezdődik és 2013-ig tart. Ezen időszak nem csak arról lesz nevezetes, hogy eddig soha nem látott összegű fejlesztési forrásokból gazdálkodhatunk, hanem arról is, hogy Magyarországnak ezen időszak alatt (vélhetően legkésőbb 2009. január 1-jéig) a közvetlen kifizetések tekintetében teljes körűen alkalmazkodnia kell mind intézményi, mind pedig eljárási kérdésekben az EU által megkövetelt feltételekhez. A csatlakozás óta eltelt eddigi két esztendő a tanulás időszaka volt. Magyarország - a többi újonnan csatlakozott tagállamhoz hasonlóan - számos területen derogációt kapott a követelmények teljesítése alól, ami feltétlenül megkönnyítette az új helyzethez való alkalmazkodást. Talán még nem mindenki számára közismert az a tapasztalat, hogy az idő előre haladtával, valamint az EU által folyósított támogatási hányad növekedésével az auditok is egyre gyakoribbak és szigorúbbak. Elég arra utalni, hogy a 2005 második felében együttesen kilenc alkalommal érkezett az Európai Uniótól (Bizottság és az Európai Számvevőszék) ellenőri misszió.
Az alábbiakban összefoglaljuk a 2007-2013-as időszakra érvényes Közös Agrárpolitika (KAP) néhány olyan új elemét, amely a bevezetőben is említett hatások kiváltója lehet.
A KAP finanszírozása jelenleg még az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alapból (EMOGA) történik. Az EMOGA két részlegből áll:
a) a Garancia Részlegből, amely finanszírozza az export visszatérítéseket, a piaci beavatkozásokat (intervenció), a közvetlen támogatásokat, meghatározott állat-, és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a KAP-al kapcsolatos tájékoztató programokat;
b) az Orientációs Részlegből, amely az ún. 1. célterületen belülre irányuló vidékfejlesztési intézkedéseket támogatja (lásd: Agrár-, és Vidékfejlesztési Operatív Program - AVOP).
A reform keretében a KAP finanszírozási rendje is átalakul. Az 1290/2005/EK rendelet értelmében az EMOGA helyébe két új alap lép: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).
A reform elsődleges célja az, hogy a KAP végrehajtásával kapcsolatos finanszírozási, intézményi rend markánsan különüljön el az EU más közösségi politikáinak végrehajtását érintő rendszerektől. További cél, hogy az egységes szemléletű végrehajtás mellett is el lehessen ismerni a KAP két pillérének (agrárpiac szabályozás és közvetlen kifizetés, valamint vidékfejlesztés) eltérő sajátosságait.
A változás mind pénzügyi, mind pedig intézményi értelemben leginkább a vidékfejlesztési intézkedéseket fogja érinteni. Az EMOGA Garancia Részlegéből kiválnak a vidékfejlesztési támogatások (lásd Nemzeti Vidékfejlesztési Terv), továbbá megszűnik az AVOP Strukturális Alap jellege, és az összes vidékfejlesztési támogatást egységesen az EMVA-ból finanszíroznak. Tájékoztatásul annyit azért el kell mondani, hogy a két, vidékfejlesztési célokat szolgáló terv, illetve program mind intézményi, mind pedig eljárási szempontból eltérő rendszerben került kialakításra, illetve végrehajtásra.
Az EMGA-ból történő kifizetéseket - hasonlóan a Garancia Részlegből folyósított támogatásokhoz - továbbra is a tagállamnak kell megelőlegeznie. Ennek gyakorlata kialakult [lásd: az egyszerűsített terület alapú támogatásokat (SAPS) Magyarország a Kincstári Egységes Számláról (KESZ) előlegezi meg], és a Kifizető Ügynökség által történt jelentés alapján a Bizottság havi visszatérítések formájában, két hónapos csúszással bocsátja a tagállam rendelkezésére.
Az EMVA esetében viszont jelentősebb változások előtt állunk. A jövőben a vidékfejlesztési támogatások kifizetése is akkreditált kifizető ügynökségen keresztül fog történni. A Kormány döntése értelmében ezt a feladatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) fogja ellátni. Ez egyben azt is jelenti, hogy irányítási szempontból meg fog szűnni az AVOP operatív program jellege. Ez a gyakorlatban leginkább ott fog változást jelenteni, hogy a támogatási döntéseket nem az egyes Operatív Programokhoz rendelt, többnyire a minisztériumi struktúrákhoz szorosan kötődő Irányító Hatóságok fogják meghozni, hanem az akkreditált Kifizető Ügynökség. Ez a változás még inkább ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tagállami minisztériumi struktúrát is át kell alakítani az új követelményeknek megfelelően. Más megközelítésben: a minisztériumi feladatokban erősíteni kell a stratégiai elemző, tervező valamint jogalkotási tevékenységet az egyedi hatósági és támogatási ügyek rovására.
Az akkreditált kifizető ügynökségi rendszer már eddig is jelentős hatást gyakorolt az agrár szakigazgatási intézmények működésére. A Bizottság ugyanis a tagállamnál lefolytatott helyszíni ellenőrzések útján közvetlenül is ellenőrzi az uniós források felhasználását. Amennyiben az ellenőrzések alapján arról győződik meg, hogy a tagállam nem az előírásoknak megfelelően végzi el a szükséges ellenőrzéseket, súlyos pénzügyi korrekciókra lehet számítani. E tekintetben az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy akár több évre visszamenőleg is meg lehet állapítani korrekciót. A Kormány döntése értelmében az EMGA-ból és az EMVA-ból történő kifizetéseket egységesen az MVH fogja végrehajtani. Azt viszont látni kell, hogy az MVH további akkreditációja jelentős szervezeti átalakításokat és fejlesztéseket tesz szükségessé. Az új rendszerben az MVH-nak olyan akkreditált intézményi struktúrát kell még 2006-ban kialakítania, amely egyidejűleg biztosítja az AVOP és az NVT egyes intézkedéseinek, valamint az új agrár-vidékfejlesztési terv alapján 2007-től bevezetendő intézkedéseinek gördülékeny végrehajtását.
A 2007-2013-as költségvetési időszakra érvényes KAP reform egyik alapvető tétele a piaci versenyképesség növelése. Ezt a célkitűzést úgy kívánják megvalósítani, hogy fokozatosan megszüntetik a támogatás termeléshez kötöttségét, és a jövőben az éves támogatás folyósításának már nem csak bizonyos mezőgazdasági termékek folyamatos előállításának a feltétele, hanem ehelyett egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság kerül a mezőgazdasági termelők számára megállapításra.
Ezt a kettősséget a jelenleg érvényes támogatási rendszerünk is ismeri. Az EU által folyósított hektáronként mintegy húszezer forint összegű egységes földalapú támogatás (SAPS) igénybevételének nem előfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelő földjén tényleges árutermelő tevékenységet végezzen, elegendő ha a területen folyamatosan biztosítja a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot. Más a helyzet a nemzeti költségvetésből finanszírozott egységes földalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás esetében. Az igénybevétel feltétele ebben az esetben az, hogy a bejelentett területen meghatározott növényi kultúrákat termeljenek. A támogatás összege annak függvénye, hogy milyen terméket termelnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
