1. Bécs
A Latin Közjegyzőség Nemzetközi Világnapja - az Unió alapításának 51. évfordulója - alkalmából az Osztrák Közjegyzői Kamara ez évben is ünnepi tudományos ülést rendezett, melyen részt vett Helmut Fessler a Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniójának elnöke, 12 közép-európai ország képviselője, köztük számos magyar közjegyző. Martin Bernhofer, az ORF (osztrák rádió- és televíziótársaság) tudományos szerkesztője mutatta be a résztvevőknek a 11 Közjegyzői Európa-napok előadásaiból ez alkalomra megjelentetett "Euró-adalék a jogbiztonsághoz" című könyvet. Ez után David Bosshart, a Gottlieb Duttweiler Intézet (Svájc) igazgatója, jövőkutató, "Értéktöbblet a hálón. A jövő az ügyfeleké." címmel meghökkentő és érdekfeszítő előadást tartott. Az internetet az előadó az állandóan változó kaméleonhoz hasonlította, és figyelmeztetett arra, hogy az elektronikus vásárlás, elektronikus kereskedelem, elektronikus gazdaság után egyszerre csak az elektronikus társadalomban találjuk magunkat. Az internet meghódítja a kommunikációt, új médiává válik, és ahogyan ez más új médiákkal is történt a kezdeti erős ellenállás nélkül a mindennapok elengedhetetlen eszközévé válik. Ezt az igen gyorsan várható változást valamennyi foglalkozási ág, így a jogi szolgáltatások szereplőinek is felkészülten kell fogadnia. Az előadó az információáramlás felgyorsulása esetére a világos és átlátható szakértelem hangsúlyozását javasolta és avval bíztatta a hallgatóságot, hogy az innováció nem semmisíti meg a hagyományt. A klasszikus foglalkozásoknak - így a közjegyzőségnek is - márkanévvé kell válni, azonosulását, identitástudatát kell erősítenie ebben az új világban. Az új médiákkal eltűnnek, illetve az internet világában mindenki számára elérhetővé válnak a ma még védett értékek, a piacok egyre átláthatóbbá válnak. A szolgáltatásokat újra ki kell találni. Az internet elárasztja az ügyfelet a legfontosabb információkkal, az ügyfél ezáltal nagyobb "hatalomra" tesz szert, egyre többet tud a piacokról és az árakról, végül mindenki szolgáltatóvá válik. Aki mindezt szeretné túlélni, csak profizmusával emelkedhet ki. Az előadó mottója: "Erst dienen, dann verdienen!" - "Előbb szolgálni, csak azután keresni" a német nyelvben frappánsabb, de az üzenet lényege nálunk is használható.
2. Valencia
A CNUE (az Európai Unió közjegyzői kamaráinak elnöki konferenciája) októberi, Valenciában megtartott ülésére - mint EU-tagjelölt - megfigyelőként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara is meghívást kapott.
A tanácskozáson a tagországok képviselői - többek között - véleményezték az EU elektronikus kereskedelemről (e-commerce) szóló irányelve tervezetét. A konferencia álláspontja szerint az e commerce a jog- és okiratbiztonság szempontjából újfajta követelményeket támaszt. Üdvözölték azt a törekvést, hogy váljon lehetővé az elektronikus úton történő szerződéskötés, de javasolták, hogy legyen a tagországok döntési körébe utalva, hogy ezt - a nemzeti jog sajátosságainak megfelelően - kiterjesztik-e a közokiratokra, vagy sem. A CNUE ugyanakkor javasolja a tagországoknak, hogy nemzeti szinten erősítsék az elektronikus okirat és elektronikus aláírás szerepét a közjegyzői hatáskörbe tartozó területeken. Jó példa erre a holland közjegyzőség, amely társaságot alapított elektronikus titkosító eszközök (kulcsok) generálására és hitelesítésére.
A társaság csak az ún. TTP (trusted third party) hálózathoz tartozó közjegyzőktől fogad el megbízásokat, azok ügyfelei számára. Evvel megoldják személy és a hozzá tartozó elektronikus kulcs azonosíthatóságának óriási problémáját. Az ez évi ausztriai kongresszuson bemutatandó CyberDoc mellett a holland rendszer is igen előremutató az új médiák közjegyzői felhasználása szempontjából.
Az Európai Bizottság a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem keretében a szabad foglalkozások (így a közjegyzőség) számára jelentéstételi kötelezettséget kíván előírni már a gyanú esetére is. Az ügyvédek és a közjegyzők számára mindez feloldhatatlan ellentmondásban áll a törvényben előírt titoktartási kötelezettséggel. (Lásd még Dr. Parti Tamás beszámolóját a 11. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumról).
Az Európai Bizottság a Tamperében lezajlott tanácsozáson elfogadott határozatok értelmében erősíteni kívánja a polgári jog területén az igazságügyi együttműködést és javaslattételre hívta fel a tagországokat és a szakmai szervezeteket. A jogviták alternatív megoldása, a nemzetközi családjogi ügyek, végrendelet és öröklés, európai végrehajtási jogcímek, kézbesítési szabályok, bizonyítás-felvétel témái különösen érintettek. Foglalkoznak az új technológia bevezetésével a bírósági és más jogi szolgáltatások területén.
A holland közjegyzőség képviselője arról is tájékoztatta a konferenciát, hogy olyan számítógépes programot fejlesztettek ki, amellyel a rendszerhez csatlakozó közjegyzők számára az okirat típusára, az előkészítéshez szükséges időre, az okirattal foglalkozó munkatársak képesítésére és egyéb körülményekre is tekintettel lehetségessé válik egy-egy közjegyzői okirat "önköltségének" megállapítása és összehasonlítása más, ugyancsak csatlakozott közjegyzőkével. A rendszer a holland közjegyzői kamara válasza a kormány azon döntésére, mellyel lépcsőzetesen leépítik a közjegyzői díjszabást.
A CNUE soros elnöki tisztét 2000 évben az Osztrák Közjegyzői Kamara veszi át. A CNUE tevékenysége kiemelkedő jelentőségű az európai közjegyzőség (EU és leendő EU országok) fejlődése szempontjából.
3. Marokkó
A marokkói közjegyzőség kérésére az Unió elnöksége Helmut Fessler vezetésével Rabatban Marokkó kormányszerveivel folytatott tárgyalásokat. A marokkói közjegyzőség tevékenységét a mai napig is változatlan formában az 1925-ből származó közjegyzői törvény határozza meg, amely újraalkotásra szorul, hogy megfeleljen napjaink igényeinek. A miniszterelnök tanácsadóival, a parlamenti házelnökkel és az igazságügy-miniszterrel folytatott beszélgetésekben az Unió képviselői felhívták a figyelmet a modernizáció sürgető igényére és mindenütt biztosították őket arról, hogy a jogalkotás mielőbb törekszik a nem kielégítő helyzet felszámolásra.
4. Szenegál
A Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniójának Állandó Tanácsa novemberben Dakarban tartotta soros ülését. Súlyponti kérdés volt az Unió anyagi helyzetének áttekintése, amely az elmúlt évben bevezetett megszorító intézkedések hatására jelentősen javult. A Tanács foglalkozott a 2001. októberében Athénban sorra kerülő kongresszus előkészítésével, továbbá vizsgálta Moldávia közjegyzői kamarájának felvételi kérelmét, amely ország a Dakarban elfogadott támogató javaslatra tekintettel a tagországok 2000 évi kölni közgyűlésén valószínűleg felvételre kerül. Téma volt a portugál "állami" közjegyzők helyzete, az alapszabály módosításának az előkészítése.
A Tanács tárgyalta a hágai magánjogi konferencia napirendjén lévő világmegállapodás tervezetét az okiratok kölcsönös végrehajthatóságának kérdéséről, továbbá foglalkozott a Seattle városban - azóta eredménytelenül lezajlott - világkereskedelmi konferencián napirendre tűzött és a közjegyzőséget érintő kérdésekről.
Szenegálban jelenleg 24 közjegyző működik, feladataik az európai, elsősorban a francia közjegyzőkéhez hasonlóak, mivel az egykori francia gyarmat jogrendje erősen a francia Code Civil befolyása alatt áll. Az ország gazdasága főként a mezőgazdaságra, halászatra és a turizmusra épül, a társadalomban elképzelhetetlenül nagy jövedelemkülönbségek tapasztalhatóak. ■
Visszaugrás
