Az Országgyűlés Hivatala Törvényhozási Igazgatósága az Országgyűlés munkája iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók számára is nyitott, illetve a parlament munkatársai elméleti parlamenti jogi ismereteinek bővítése érdekében négy féléves parlamenti jogi előadás-sorozatot szervezett A "Házszabályon túl" címmel. Így - immár második alkalommal - nem országgyűlési képviselőkkel, hanem egyetemi oktatókkal, kutatókkal és hallgatókkal telt meg a méltán híres Vadászterem.
Beszámolónkban áttekintést kívánunk adni a rendezvény céljáról, bemutatjuk, hogy a szervezőt milyen indíttatás vezette a konferencia-sorozat megszervezésére, miért tér el ez a megszokott értelemben vett tudományos konferenciáktól, valamint röviden ismertetjük a már lezajlott két előadással kapcsolatos főbb előadói észrevételeket, javaslatokat is. Olvasóinknak érdemes lesz nyomon követni a Parlamenti Szemle e rovatát, hiszen rendszeresen tudósítunk a rendezvénysorozat egy-egy állomásáról.
A 2016. február és 2018. február között havonta megrendezésre kerülő előadás-sorozat célja, hogy - tekintettel az elmúlt évek szabályozási változásaira is - a közjog egy nagyon fontos részterületére, a parlamenti jogra irányítsa a figyelmet. Az aktualitást tehát a Tisztelt Ház keretei között a közelmúltban lezajlott azon parlamenti jogi megújulás adta, amely a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényhez, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényhez és a 2014-es új Házszabályhoz köthető. Már a konferenciasorozat címe is nagyon beszédes, hiszen a parlamenti jog bástyáját képező Házszabályon túl az előadásokban helyet kapott a politológiai, a történeti aspektusok bemutatása és a nemzetközi összehasonlítás is, valamint sor kerül olyan új témák vizsgálatára, mint az érdekérvényesítés vagy az átláthatóság. Mindez természetesen a klasszikus szervezeti, jogállási, funkcionális megközelítés ismertetése mellett hallható az előadások keretében. Az előadás-sorozat tematikáját tekintve a következő négy szemeszterre osztható: az "alapozás", az "elmélyítés", a határterületek vizsgálata és a nemzetközi kitekintés. Félévente egy-két alkalommal újszerű formában egyfajta "duett előadásra" kerül
- 127/128 -
sor, amely lehetőséget ad az előadók közti reflexiókra is. Az előadások szerkezete is sajátos megközelítést tükröz, mivel az első néhány percben egy személyes bevezető beszélgetés zajlik le, amelynek révén a jelenlévők megismerhetik az előadók életpályáját, motivációjukat az alkotmányjogi karrier választásával kapcsolatban. Ezt követően kerül sor az előadásra, kitérve a következő szempontokra: elméleti megalapozás, nemzetközi kitekintés, a hatályos szabályozás és gyakorlat bemutatása, voltak-e változások az adott szabályozásban, ezek milyen célokat szolgáltak, az előadó változtatásokkal egyetért-e, vannak-e esetlegesen de lege ferenda javaslatai. A hallgatóság soraiból az előadás alatt írásban megfogalmazott kérdéseket a moderátorok teszik fel az előadóknak, valamint ismertetik az ún. fogaskerék-kérdéseket. A fogaskerék-kérdés lényege, hogy az előadók az utánuk következő előadóknak egy általuk kiválasztott témában kérdéseket tegyenek fel, így a meghívottak egymás véleményét is megismerhetik, ami hozzájárul az előadás interaktív jellegéhez.
Az előadók, a szakértők kiválasztása a szakterületre (kutatási területre) tekintettel, de az egyetemek megfelelő reprezentációjának biztosítására figyelemmel is történt. Az előadás-sorozat egyebek mellett az egyetemek alkotmányjogi tanszékein kerültek meghirdetésre. Ugyanakkor a rendezvénynek saját Facebook oldala is van, így az előadások témája bárki számára nyomon követhető. A szervezők a külső résztvevőket előzetes regisztráció után várják az eseményre, amelyről bővebb információkat az Országgyűlés honlapján és a Facebook oldalon is találhatnak az érdeklődők.
A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy a parlamenti nyitott kapuk eszméje mögé fővédnökként felsorakozott Kövér László házelnök és Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is. A rendezvénysorozat első előadását Gulyás Gergely alelnök nyitotta meg, és úgy fogalmazott, hogy egy kétéves vállalkozás vette kezdetét. Kövér László házelnök nevében is megköszönte az előadóknak, hogy elfogadták a felkérést, és a havi rendszerességgel megrendezendő előadásokon az Országház falain belül kamatoztatják munkájuk gyümölcsét. Gulyás Gergely alelnök kiemelte, hogy az Országgyűlés az ország legfőbb népképviseleti szerve, amelynek feladata az Alaptörvény és a törvények elfogadásán, illetve a legfőbb közjogi tisztségviselők megválasztásán túl, hogy a demokratikus közélet alkotmányos alapokon álló fóruma legyen. A közjogi kereteket tartalommal a nép által szabadon választott képviselők töltik ki, közvetetten viszont azok a választópolgárok, akik négyévente a parlamentben folyó munkát a Kormány és az ellenzék tevékenységét értékelve a megbízatás legitimitását megalapozzák. Így a közvetlen hatalomgyakorlóknak közvetett, a közvetett hatalomgyakorlóknak pedig közvetlen ráhatása van mindarra, amik a közéleti viták kereteit, színvonalát és eredményeit meghatározzák. Mindezek értékeléséhez - és különösen a keretek meghatározásához - a jogtudomány képviselőinek meghallgatása, véleményük figyelembevétele megkerülhetetlen fontosságú,
- 128/129 -
hangsúlyozta az alelnök. A demokratikus világ különböző közjogi rendszerei, de különösen a parlamentáris demokráciák mindenütt jogi válaszokat keresnek arra, hogy a politika professzionális világából adódó párt- és frakció-vélemény meghatározóvá válása hogyan viszonyul a lelkiismeretnek való kizárólagos alárendeltség és a szabad mandátum elvéhez. Miként biztosítható egyszerre a hatékony kormányzás és az ennek az ellenőrzésére hivatott parlamenti kontroll? Hol ér véget az Országgyűlés törvényalkotási monopóliuma, és hol kezdődik a kormány jogalkotási felhatalmazása? Hogyan tud a törvényhozás a globalizáció világgazdasági viszonyai között szükség esetén azonnali döntéseket hozni úgy, hogy az ennek érdekében megalkotott kiskapuk ne válhassanak főbejárattá? Miként kell biztosítani az országgyűlési és képviselői munka átláthatóságát, korlátozni vagy átláthatóvá tenni a nagy jelentőségű döntéshozatalt mindig és mindenhol megkörnyékező érdekcsoportokkal való kapcsolattartást? Mi a viszonya a törvényhozásnak a jogállam más kiemelt fontosságú intézményeihez, az Alkotmánybírósághoz, a bíróságokhoz, illetve a Kormányhoz? Hogyan kell összeegyeztetni a média teljes nyilvánosság iránti igényét az Országgyűlés zavartalan és méltóságot igénylő működésével? Gulyás Gergely alelnök szerint olyan kérdések ezek, amelyekre - mint a nemzetközi gyakorlatban is látjuk - sokféle válasz adható, és a lehetséges válaszok tudományos megalapozottsága teszi leginkább vélelmezhetővé a felelet helyességét. A tudományos megalapozottság sem pótolhatja azonban azt a minimális demokratikus közmegegyezést, amelynek mértéke mindennél nagyobb kihatással van az alkotmányos intézményekbe vetett bizalom mértékére. Az alelnök azzal zárta beszédét, hogy az előadássorozat az előremutató, konstruktív tudományos megoldások felmutatása szempontjából jelenthet komoly segítséget a közjogtudomány világának éppúgy, mint az Országgyűlésnek és az országgyűlési képviselőknek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
