A 7. számú táblázat adatsoraink összegzése nyomán egy megdöbbentő számadat szerint a Gt. 1989. január 1-jét követő eddigi teljes hatályossága alatt több mint egy millió gazdasági társaságot alapítottak Magyarországon, ennyit jegyeztek be a cégbíróságok, a cégjegyzékekbe. A hazai gazdaság méretéhez képest a szakértők szerint igencsak túlzottnak mondható a jelenleg még a több mint félmillióra felduzzadt működő és bejegyzés alatti cégek száma is. Magyarországon eleve túlzottan szétaprózódott a cégszerkezet, igen sok a kis létszámú (kényszer)vállalkozás, számosak az "alvó", illetve a fantom cégek. A joggyakorlati tapasztalatok és a közfelfogás szerint nálunk következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vinni, bajban hagyni az üzleti partnereket, adósságokat nem kifizetni, "cserben" hagyni a hitelezőket, tetemes köztartozásokat felhalmozva adó- és járulékterheket is kifizetetlenül (ott) hagyni.
A cégek vagyoni helyzetében a forrás oldalon egyre növekvő hiány mutatkozik, a beruházásaikat, fejlesztéseiket szükséges karbantartásaikat szükségszerűen a forgóeszközök rovására, esetlegesen hitelekből finanszírozzák. A gazdasági válság kirobbanásáig köztudottan óriási túlkínálat mutatkozott az olcsó bankhitelek terén, mely a válságkor igencsak megszűnt. Ezek mellett évek óta elgondolkodtató és jellemző tendenciaként van jelen a hazai piacgazdaságban az, hogy a multinacionális cégek erős árletörő hatást gyakorolnak a piac egészére, továbbá ezen cégek igencsak megnövelt (60-90-120 napos) fizetési futamidőket alkalmaznak. Mindenek előtt a beszállítói és szolgáltatói középvállalatok és kisvállalkozások számára járhat ez a túl hosszú fizetési határidő drámai, likviditási problémákat okozó következményekkel. A magyarországi exportáló cégeknek is fel kell készülniük az egyes országokban eltérő fizetési szokásokra és kockázatokra.
A felvázoltak miatt szembetűnően egyrészt tendenciális, másrészt radikális mintegy 20%-os növekedés következett be 2010 folyamán a folyamatban lévő felszámolások számában, mely immár a 2010. év végére a harmincezres számot is meghaladta. A végelszámolások tekintetében változást jelentett annak új törvényi szabályozása és kategóriájában az egyszerűsített végelszámolási eljárás terminológiai bevezetése.
Az évek során alapított gazdasági társaságok, a működő és megszűnt cégek számának, továbbá a felszámolás és végelszámolás alatti cégek egyes évek kezdeténi számának változása mellett igencsak kifejező az egymást követő évek (negyedévek) során indított új csőd, felszámolási, végelszámolási (utóbbi években egyszerűsített végelszámolási) eljárások számának alakulása. Ezen adatsorokat követhetjük nyomon a 8. számú táblázat révén, mely a Cégközlönyben közzétett eljárások összegzett adatait mutatja be az elmúlt 15 évet átfogóan.
A különböző eljárások összes számát tekintve a 2011. év elejei (31 577) érték több mint 10%-kal haladja meg az előző év elejei mértéket. Ennél nagyobb mértékű volt a 2010 folyamán indított felszámolásoknak 17 289-ig növekvő számának a 2009-hez képesti 18%-os növekedése.
A hatályos csődtörvény 2009. évi módosításának egyik fő célja volt a csődeljárás intézményének vonzóbbá tétele az adós és a hitelező számára is hatékony csődvédelem lehetőségeinek megteremtésével. A legszembetűnőbb jogszabályi változás volt az azonnali 90 napos moratórium bevezetése és annak indokolt hosszabbítási lehetősége. Ez azt feltételezte, hogy megteremtődhet bizonyos nagyobb mozgástere a túléléshez a cégeknek, képesek lehetnek ezalatt és ezáltal egy működőképes reorganizációs tervet készíteni és ehhez fel tudnak mutatni megfelelő garanciákat, kellő biztosítékot annak fedezetbeli forrásaira is. Mindezek hiányában, felkészületlenül ugyanis sikeres csődegyezséget életképes reorganizációt nem lehet megvalósítani.
A 8. sz. táblázat szerint megállapítható, hogy a 2010. év folyamán indított csődeljárások száma ugyan emelkedett, bár a vártnál kisebb mértékben. Az év során a 129 indított csődeljárásoknál sajnos ez előzőekben felvázoltak miatt a pénzügyi fedezetek, hitelezőket meggyőző biztosítékok, garanciák hiányában kevés csődeljárás zárult sikeres csődegyezséggel. A felszámolások túlsúlya ezen a területen továbbra is megmaradt, a csőd intézményét többségében a cégek időhúzásra használják, ha a csőd alatti cégnek túl nagy az adósságállománya szinte nyilvánvaló, hogy szinte esélytelen a megegyezés, a csődszakasz így ugyancsak lerövidül. A csődeljárás általában a kijelölt vagyonfelügyelő vagyonmérlegei felmérését, a hitelezői igények összegzését követően a meglévő vagyon megőrzésére, a veszteségforrások csökkentésére, az adós és a hitelezők csalárd vagyonkimentési technikáinak megakadályozására, a felszámolási eljárásba való átmenet biztosítására terjedhet ki, mindössze ezekre korlátozódhat. Tavaly óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vonja kérdőre azokat a vállalkozásokat, amelyek nem készítik és küldik el számviteli beszámolójukat, azaz nem adnak számot valós gazdálkodásuk eredményéről. Az év eleje óta 40%-kal több ezáltal a végelszámolás mint a felszámolási eljárás. Ennek oka, hogy a cégbíróságok egyre több jelzést kapnak a NAV-tól, azon cégekről, amelyekkel szemben a mérlegadatok elmulasztása miatt lefolytatják az előzőek szerinti adóigazgatási eljárást, majd ezt követően bevonták az adószámukat. Ezekben az esetekben a bíróság nem mérlegelhet, meg kell indítania a kényszer végelszámolást. A szakértők szerint a hatóság két-három év alatt akár több szárezer ilyen céget kirostálhat a cégjegyzékből, főként az építőiparból továbbá a kis- és nagykereskedelemből. Az adóhivatal az állami adatbázisokat veti össze, így szerez tudomást arról, mely cégek nem küldték meg a mérleget, gazdasági beszámolóját az előírt határidő leteltéig. Eddig 125 ezer cég kapott hatósági felszólítást a mulasztás miatt, ez azt jelenti, hogy a társaságok közel egyharmada nem működik szabályszerűen illetve nem tartotta be a rendelkezéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
