Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Dudás Ferenc: SOS! Mi a permakrízis és hogyan védekezzünk ellene? (Jegyző, 2022/6., 61-62. o.)

A Collins angol nyelvű szótár kiadója tavaly (2021) az NFT-t (non-fungible token) választotta az év szavának. Ezzel szemben 2020-ban a lockdown nyert, 2019-ben pedig a klímasztrájk.

A közeli hetekben kihirdették a 2022-es év szavát, amely a legjobban összefoglalja a mögöttünk álló időszakot. Az idei nyertes kifejezés nem éppen derűt sugárzó, mivel a dobogó legmagasabb fokán álló szó a permakrízis lett.

Hozzáértők szerint ez röviden azt jelenti, hogy olyan hosszabb periódus van az életünkben, amely tele van bizonytalansággal és instabilitással. S itt elég csak a Covid-hullámokra, a szomszédunkban dúló háborúra, az energiaválságra és az inflációra gondolni. Ezzel sajnos jegyben jár az extrém stressz, a szorongás és a létbizonytalanság keserű érzése. Nem beszélve ezek depresszivitást okozó hatásairól. S ez még a közigazgatás személyi állományának is sok, pedig itt a folytonos változás állandó. Ráadásul itt természetes az állandó készenlét is és a "The show must go on"!

Mindezek miatt joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy ennek már sosem lesz vége? Hiszen olyan ez, akár egy mókuskerék:

Ezek után lássuk, mit mondanak erről a tőlünk szintén okosabb, önismerethez jobban értő szakértők:

• alapjáraton úgy vagyunk összerakva, hogy a veszély legkisebb jele, vagy fenyegetettség esetén elkezdünk védekezni;

• mindezt "küzdj, vagy fuss" jelenségnek hívják;

• előbbi nem éppen felemelő, mivel rendkívül megterheli az érintettet;

• ha az események túl gyorsan követik egymást, máris a permakrízis kellős közepén találhatjuk magunkat.

S innen már csak egy ugrás választ el az érzelmi és mentális kifáradástól, illetve a motiválatlanságtól.

Valahogy így:

S a letargia ettől már nem is lehetne közelebb. Persze csak akkor, ha nem lennénk képesek cselekedni ellene. Mert ebben a helyzetben se higgyünk azoknak, akik szerint nem lehet és nem is tudunk mit tenni. Hisz ne feledjük, hogy mindezt mindig az táplálja, hogy:

• korábban valami rosszul sült el, vagy éppen nem sikerült,

• s nem szeretnénk ismét átélni a kudarc-élményt,

• nem tudjuk hogyan és hol érdemes elkezdeni,

• nem állunk bele és nem tesszük oda magunkat, csak félgőz és félszív, amit beleadunk,

• kényelmesebb halogatni és megmagyarázni,

• nem akarunk valakivel vagy valamivel konfrontálódni,

• hiszen mindig könnyebb hárítani, megmagyarázni, mint cselekedni.

Pedig éppen a permakrízis az intő jel ahhoz, hogy kellő motivációt gyűjtsünk a cselekvéshez. Mivel itt igazán érvényes az, hogy aki ebből kimarad, az végzetesen lemarad.

S ehhez megfelelő támpontot nyújthat például az, hogy a kínai nyelvben a krízis szó írása az alábbi rejtélyes összetételt jeleníti meg:

(A fentiek magyarra lefordítva: Krízis= veszély + esély.)

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére