Az energiaellátás zökkenőmentes és elérhető áron való biztosítása fontos közfeladat az állam és az önkormányzat számára egyaránt, illetve ennek problémái alapvetően hatnak a közfeladat ellátás egészére, hiszen megfelelő energiaellátás és szolgáltatás nélkül a közfeladatok ellátása nem biztosítható.
Magyarország energiaellátási és szolgáltatási helyzete változott a rendszerváltás óta, de a világháborút követően kialakult helyzet máig hat. A magyar energiaszolgáltatási rendszer ezer szállal kötődött a szovjet energiaellátó rendszerhez, amelynek következtében a főbb hálózatok (villamos energia, földgáz) kiépítése is ennek megfelelően történt. A viszonylag olcsó és szinte korlátlanul rendelkezésre álló energia hatott a fogyasztói szokásokra mind a lakosság, mind a vállalati és közösségi fogyasztás szintjén. Ezen az 1970-es évek olajválsága és a rendszerváltás változtatott. A mai magyar energiaszolgáltatás - különösen a földgázellátás területén - is szorosan kötődik az orosz ellátórendszerhez, amelyben hasonló a helyzetünk a többi volt szocialista, közép-kelet-európai országhoz, amelyen érdemben nem változtatott az uniós csatlakozás sem. Sőt az a sajátos helyzet állt elő, hogy az energiaellátásunk erőteljesen függ az orosz beszállítóktól, de az uniós energiapiac részévé váltunk és a szabályozási célok és követelmények is az uniós normákhoz kötődnek.
Az európai uniós energiapolitikai koncepció problémáira jól rámutat az erről szóló Zöld Könyv. (2009/C 306/12. Zöld Könyv - Egy biztonságos, fenntartható és versenyképes európai energiahálózat felé.) Az energiapolitika általános céljaként a jó hálózatokat, a minőségi szolgáltatásnyújtást jelöli meg, amely megfizethető áron biztosítja a hozzáférést, a biztonságot, illetve fenntartható és versenyképes. Ennek érdekében az Unió több területen változtatásokat kíván eszközölni:
- hálózati politika fejlesztése;
19/20
- valódi európai energetikai hálózat kiépítése;
- infrastrukturális projektek az ellátás biztonsága érdekében;
- új energiaforrások összekapcsolása, új hálózati technológiák integrálása;
- magánerőforrások ösztönzése;
- uniós és nemzeti támogatáspolitika összehangolása;
- állami beavatkozás ha a piaci mechanizmusok nem működnek megfelelően.
Az uniós szabályozás számára fontos az európai általános érdekű energiaszolgáltatás, ahol közös koncepció kialakítására kerülne sor az árak, az adók, a pénzügyi szabályok, a fenntarthatóság, a gazdasági fejlődés és a klíma megőrzése érdekében.
Fontos uniós érdek a fenntarthatóság, amely nemcsak a megújuló energiaforrások felhasználását, hanem hálózatkorszerűsítést is jelent. A megújuló energiaforrások rövid távon csak kiegészítik a hagyományos energiaforrásokat, így a hálózatfejlesztés kérdése kulcskérdése az energiaszolgáltatásnak. A Zöld Könyv is rámutat arra, hogy a jelenlegi infrastruktúra elavult, amely egyre kevésbé képes a hatékony, korszerű és fenntartható energiaszolgáltatást biztosítani. Ennek fontos eleme a technológia szaktudás, a kutatás-fejlesztés is a beruházások mellett. Az adó- és támogatáspolitikának ezt hatékonyan elő kellene segítenie.
Ezek a problémák Magyarországon is fokozottan jelentkeznek. [SWD (2012)317 final Európai Bizottság: Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjának és konvergencia-programjának értékelése.] Hazánkban az energiaintenzitás uniós mértékkel nézve is magas, a nemzeti reformprogramban nem jut elég forrás a kutatás-fejlesztésre. A korszerű energia szolgáltatás érdekében a jövőben egyre jelentősebb mértékben energia-infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokra lesz szükség. Az ezt akadályozó adópolitika a szolgáltatás drágulásával, illetve a szolgáltatás biztonságának a veszélyeztetésével járhat.
A szakirodalmi álláspontokat rögzítve az energiapolitikának és ezen belül az adópolitikának négy szempontot figyelembe véve kell kialakítani a szabályozási környezetet:
- szolgáltatási színvonal és biztonság;
- fenntarthatóság;
- környezetvédelem;
- versenyképesség és energiahatékonyság.
Az ezen szempontok alapján kialakított adó és támogatáspolitikai szabályozás elősegítheti az uniós és a hazai energiaszolgáltatás megújulását.
A hazai szabályozásban az energia, illetve az energiaszolgáltatókra vonatkozó adóztatás kialakítása viszonylag új terület, a rendszerváltást követően alakult ki, a különadóztatása pedig csak néhány évre visszanyúló terület Erre tekintettel a magyar szabályozásban nem találjuk a jogintézmény hosszabb időre visszanyúló jogtörténeti előzményeit.
A közbevételek, illetve a fizetési kötelezettségek oldaláról megközelítve rendszertanilag sajátos az energia és az energiaszolgáltatók adóztatási kérdése. Megkülönböztethetünk olyan általános fizetési kötelezettségeket, amelyek terhelik az energiát és a szolgáltatót egyaránt (áfa, tárasági adó), mint ahogy terhelik más adóalanyokat is. Jellemzően ezekben az adónemekben nem fordulnak elő külön energiára vagy szolgáltatásra vonatkozó külön adórendelkezések, csak kivételes adópolitikai célból. Ilyen kivételes adópolitikai célként értelmezhető az áfa rendelkezésekben a távhőszolgáltatásra kedvezményes adókulcs alkalmazása, amely a távhő piaci versenyhátrányát hivatott kompenzálni. (Azonban ilyen kedvezményes adókulcsot nem csak a távhőenergiára alkalmaz az áfa törvény.)
Megkülönböztetünk továbbá olyan fizetési kötelezettségeket, amely az energiát vagy közvetlenül az energiaellátót, szolgáltatót adóztatja. Ebbe a csoportba tartozik az energiaadó, a bányajáradék és az energiaszolgáltatók külön adóztatása.
Az adók mellett a fizetési kötelezettségek között megtaláljuk a díjakat is, de ezek eljárási díjként jelentkeznek, mint a hivatalok részére fizetett díjak. Ezek a díjak lehetnek egyrészt felügyeleti díjak a Hivatal felügyeleti tevékenységért, másrészt az eljárásáért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak. Mindkét díj a szolgáltatókat terheli.
A tanulmány nem foglalkozik az ár és díjrendszer kérdéskörével, mivel ez az adó és díjpolitikától különálló, bár részben összefüggő kérdéskör, azonban ennek a területnek a részletes elemzése a terjedelmi korlátok miatt már külön tanulmány tárgyát képezheti.
Az energiaadózás fejlesztése érdekében fontos elképzelések láttak napvilágot a szakirodalom területén. A piaci alapú eszközökről szóló Zöld Könyv rámutat a fejlesztés irányaira. [Zöld Könyv (2007.) A környezetvédelmi és kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről]. Az energiaadó lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyobb energiahatékonyságú és környezetbarát energiafogyasztás érdekében összekapcsolja az adók ösztönző szerepét a bevételteremtő képességgel, azonban az energiaadó rugalmas és általános megközelítése nem minden esetben teszi lehetővé a környezetbarát energiafogyasztás érdekében tett harmonizációs lépéseket. A cél érdekében össze kell kapcsolni szorosan a szakpolitikai célkitűzéseket az energiaadó szabályozásával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
