"A vezető tisztségviselő felelőssége" című tanulmánykötet 13 szerző (Bándi Gyula, Berke Barna, Békés Balázs, Csehi Zoltán, Csőke Andrea, Dzsula Marianna, Gellér Balázs József, Kiss György, Kovács Zsolt, Kraudi Adrienne, Lajer Zsolt, Sobor Dávid, Várhomoki-Molnár Márta) 14 tanulmányát foglalja magába, Csehi Zoltán két tanulmányt is jegyez a műben.
A polgári jogi felelősség az egyike azon jogterületeknek, ahol az új Polgári Törvénykönyv gyökeres változást hozott. A Ptk. ugyanis
a) elválasztani igyekezett a felelősségi tényállásokat a tisztán objektív helytállási tényállásoktól (ez a szövegezésben nem mindig sikerült, emellett természetesen egy kft.-t mégsem lehet "tagok mögöttes helyállási kötelezettsége nélküli" társaságnak nevezni);
b) csak vagyoni kárt ismer, a személyiségi sérelmekre (erkölcsi kár) bevezette a sérelemdíj intézményét;
c) elvileg tisztán elkülönítette a kártérítést, a kártalanítást és a megtérítést (utóbbit az utaló magatartással kapcsolatban);
d) bár mögöttes jogterület maradt a deliktuális kártérítési felelősség, de elvileg elválasztotta a Ptk. a deliktuális és kontraktuális kártérítési felelősséget;
e) a szerződésszegésért való kártérítési felelősségnél alapvetően megváltoztatta a kimentési okokat és a kártérítés mértékét.
Mindez szükségképpen kihatott a jogi személyek vezető tisztségviselőinek polgári jogi felelősségére, amelyet behatóan feldolgoz a tanulmánykötet, sok részletvonatkozást teljeskörűen kifejtve.
A kötet legnagyobb érdeme, hogy jogágazatilag komplex. A polgári jogi vonatozások mellett kitér az eljárásjogi, munkajogi, pénzügyi jog, versenyjogi vonatkozásokra is, hogy ki ne felejtsem a büntetőjogot. Az általános jellegű tanulmányok mellett a kötetben egyes speciális jogterületre vonatkozó írások is találhatók.
A polgári jogi alapszabályozást Csehi Zoltán két tanulmányában is feldolgozza. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége kapcsán régen nem látott jogirodalmi vita bontakozott ki, a Ptk. különböző kommentárjai is egymástól eltérően értelmezték a Ptk. ez irányú rendelkezéseit. A kérdésnek politikai és gazdasági jelentősége is lett - például új dimenziókat nyitott a biztosítási iparág előtt (erről Kovács Zsolt tanulmányából tudhatunk meg sokat ebben a kötetben). Csehi Zoltán azt is hangsúlyozza, hogy a Ptk. vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó rendelkezései erős hullámokat váltottak ki a nonprofit szférában, hiszen e körben a Ptk. mind a tagi, mind a menedzsmenti felelősséget jelentősen szigorította, viszont az egyesületeknél és az alapítványoknál a vezető tisztségviselők általában ingyenesen tevékenykednek. A polgári jogi kártérítési felelősséget természetesen érvényesíteni kell, ezt elemzi Sobor Dávid az ezzel kapcsolatos polgári perekről szóló eljárásjogi tanulmányában, amely főleg a bizonyítási teher kérdésében a tágabb közönség számára is érdekes lehet.
A vezető tisztségviselő nem csak polgári megbízási jogviszonyban, hanem munkaszerződés alapján is elláthatja a jogi személy ügyvezetését. A munkajogi kártérítés szabályai viszont sokszor ellentétesek a Ptk. vezető tisztségviselőkre megállapított rendelkezéseivel. Ezen kollízió feloldási lehetőségeit elemzi Kiss György kiváló tanulmánya.
Nem feltétlenül helyes jogtechnikai megoldás, hogy a cégtörvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai sokszor kilépnek a cégeljárás, mint nemperes eljárás kereteiből és önállósult anyagi jogi szabályokat állapítanak meg. Különösen kiéleződik a Ptk., a Ctv. és a Cstv. szabályainak kollíziója a fizetésképtelenné vált jogi személyek, elsősorban a gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésénél. Erről két eltérő szemléletű tanulmány is értekezik, nevezetesen Csőke Andrea és Dzsula Marianna írásai.
A vezető tisztségviselő felelősségének vannak speciális területei. Ilyen mindenekelőtt a hitelintézeti törvény, illetve a befektetésekre vonatkozó pénzügyi jogi szabályozás, amelyekkel Lajer Zsolt és Kraudi Adrienne tanulmányai foglalkoznak. Lényegében a pénzügyi jogi körbe tartozik Békés Balázs írása a vezető tisztségviselő adójogi "felelősségéről". De a speciális területek nem érnek véget a pénzügyi joggal. Berke Barna azzal foglalkozik, hogy a vezető tisztségviselő felelőssége hogyan alakul versenyjogi jogsértések esetén. Ugyanezt vizsgálja Bándi Gyula a környezetvédelem vonatkozásában, Várhomoki-Molnár Márta pedig a közbeszerzések körében.
Végül jön a felelősségi rendszer legkeményebb része, a büntetőjog - Gellér Balázs József a vezető tisztségviselő büntetőjogi felelősségét vizsgálja az összes szóba jöhető Btk.-beli különös részi tényállásra kitérve.
Látható tehát, hogy a könyv a vezető tisztségviselők jogi felelősségének szinte minden aspektusára kiterjed, amely jogelméleti szempontból is értékes, de számos gyakorlati vonatozásban is felvilágosítást ad. Ami kicsit hiányolható, az egyedül talán a nemzetközi összehasonlítás, pedig a magyar irodalomban többek is foglalkoznak ezzel. Erre az egyébként gazdag irodalomjegyzék sem tér ki.
A következőkben a könyvben tárgyalt néhány alapve-
- 62/63 -
tő kérdésben szeretném saját véleményemet is röviden megosztani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
