Cikkünkben áttekintést adunk a 2020. január 1-jén hatályba lépett, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Met.) érintő változásokról.[1]
1. A munkavállaló személyét érintő szabályok változásai
2. Családvédelmet, gyermekvédelmet szolgáló módosítások
3. A munkaidő beosztásához kapcsolódó pontosítás
4. Kiegészítések a versenytilalmi megállapodást és a tanulmányi szerződést érintően
5. A munkaügyi ellenőrzés témaköreit érintő változások
6. A munkaügyi ellenőrzési intézkedések és szankciók változása
7. Fellebbezés kizártsága a munkaügyi ellenőrzés keretében hozott határozatokkal szemben
a) A munkavállalók egy sajátos csoportját, a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható tizenhat évesnél fiatalabbakat érinti az Mt. 34. § (3) bekezdésének módosítása. A módosítást beiktató, a városi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: kormányhivatali törvény) indokolása szerint az engedélyezési eljárások merevek, lassúak és körülményesek, ezért ahol csak lehetséges, bejelentésköteles eljárásokká kell ezeket átalakítani. Ez érintette az említett tizenhat éven aluliak foglalkoztatásának gyámhatósági előzetes engedélyezését is. 2020. január 1-jét követően tehát engedélykérés helyett elegendő a foglalkoztatást a leendő munkáltatónak, megbízónak, egyéb foglalkoztatónak előzetesen bejelentenie a gyámhatósághoz, annak megkezdését megelőzően legalább tizenöt nappal. Természetesen ez nem érinti a fiatal (tizennyolc év alatti) munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartásának munkaügyi ellenőrzését, arra továbbra is változatlan szabályok szerint kerül sor.
b) Az Mt. 36. §-ának módosítása azokat a munkavállalókat érinti, akiknek a munkáltatója személyében változás következik be. Ilyen változás esetén, vagyis akkor, ha a munkáltató gazdasági egysége (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügylet alapján más jogalanyhoz kerül át, a fennálló munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át, akinek az érintett munkavállalói kört tehát át kell vennie és tovább kell foglalkoztatnia, vagy - ha munkájukra a jövőben nem tart igényt - munkaviszonyukat (az általános szabályok szerint) meg kell szüntetnie. Ha a jogügylet az eredeti munkáltató felszámolásával összefüggésben jött létre, a munkavállalókat eddig sem kellett átvennie a jogutódnak, de 2020. január 1-jétől az átvételi kötelezettség akkor sem áll fenn, ha a szanálási jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank hatósági határozattal a szanálás alatt álló intézmény (munkáltató) tagsági részesedését, vagy eszközeit, forrásait, jogait, kötelezettségeit ruházza át, ún. vagyonértékesítés, áthidaló intézmény, illetve eszközelkülönítési eszköz alkalmazásával, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény szabályai szerint. E módosítást a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: családvédelmi akciótervről szóló törvény) iktatta az Mt. 36. § (3) bekezdésébe.
a) Míg az előző módosításnak nem volt tartalmi összefüggése a családvédelmi akciótervvel, az Mt. 61. §-át módosító rendelkezés kifejezetten a kisgyermekes munkavállalók érdekeit szolgálja. A módosítás háromról négy évre emeli azt az életkort, amelynél fiatalabb gyermeket nevelő szülőnek minősülő munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztassa őt. A kérés alapján a munkáltató a teljes általános napi munkaidő felének megfelelő módosítást köteles a munkaszerződésbe belefoglalni. Ugyanígy kell eljárni, ha három vagy több gyermeket nevelő munkavállalóról van szó, a legkisebb gyermek hatéves életkoráig terjedő időszakban (korábban a gyermek ötéves koráig volt biztosítandó ez a kedvezmény).
- 31/32 -
b) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény nyomán bővült a szülési szabadság és a gyermek gondozása, ápolása céljára szolgáló fizetés nélküli szabadság igénybevételének lehetősége.
A szülési szabadság nemcsak az anyának, hanem annak is jár, aki az anya egészségi állapota vagy halála miatt, végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza a gyermeket. Ez a személy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján lehet az örökbe fogadó szülő vagy az ún. családbafogadó gyám, akinél a gyámhatóság, bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki őt családba fogadta. A szülési szabadság tehát 2020. január 1-jétől az Mt. 127. § (2) bekezdése alapján nőnek és férfinak is járhat.
c) A gyermek gondozása céljára szolgáló fizetés nélküli szabadság az idei évtől a szülőkön kívül megilleti az örökbe fogadó szülőket is. Esetükben nem a gyermek születésétől, hanem a gondozásba vételétől kell számítani a fizetés nélküli szabadság három évét, ami azt jelenti, hogy például egy kétéves gyermek örökbefogadása esetén a gyermek ötéves koráig vehetik igénybe ezt a kedvezményt. Abban az esetben pedig, ha a gyermek az örökbefogadáskor több mint hároméves, csak hat hónapig jár a fizetés nélküli szabadság.[2] E szabályhoz kapcsolódva az Mt. 66. § (6) bekezdése a felmondás elleni munkajogi védelmet kiterjeszti azokra is, akik az előzőek szerint örökbefogadással összefüggésben fizetés nélküli szabadságra lennének jogosultak, de azt nem veszik igénybe. Ehhez két megjegyzést kell tenni: egyfelől a védelem abban áll, hogy az ilyen munkavállaló munkaviszonyának felmondását csak súlyos, vétkes szerződésszegő magatartása indokolhatja, vagy ha a felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggő ok, a munkavállaló számára az általa betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakört kell felajánlani. Másfelől: a védelem ez esetben is az (örökbefogadott) gyermek hároméves koráig áll fenn, nem illeti tehát meg azokat a munkavállalókat, akik háromévesnél idősebb gyermeket fogadtak örökbe, illetőleg arra az időszakra sem, ami a fizetés nélküli szabadság hároméves időszakából az örökbe fogadott gyermek hároméves korának betöltése utánra esik.
d) A családvédelmi akciótervről szóló törvény az előzőeken túl tovább bővítette a gyermek gondozása céljára igénybe vehető fizetés nélküli szabadságban részesülők körét. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg abban az esetben is, ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díjban, azaz az ún. nagyszülői gyedben részesül. Ez azokat a nagyszülőket illeti meg, akiknek legalább két év megelőző biztosításban töltött idejük van, és olyan unokájukra vigyáznak, akinek mindkét szülője keresőtevékenységet folytat.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
