(Tanulmánygyűjtemény, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar - Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2006. 257p.)
Prugberger Tamás több évtizedes és a munkajogon messze túlmutató (az agrár, a szövetkezeti, a polgári, a gazdasági és a környezetvédelmi jogot feldolgozó, illetve az alkotmány jogot és a jogbölcseletet is lényegi kérdéseiben vizsgáló) kutatásainak egy mindig visszatérő, fontos témája képezi az itt ismertetett kötet fő kérdését. Nevezetesen, a munkajog és a polgári jog kapcsolatának, elhatárolásának és kívánatos összhangjának a problematikája. A Szerző közismert mértéktartása okán a kötet műfaji megjelölése - "tanulmánygyűjtemény" -kissé félrevezetőnek tűnik. Igaz természetesen, hogy a kötet Prugberger professzornak az elmúlt években a témában megjelent fontos tanulmányait tartalmazza, azonban az is éppoly kétségtelen, hogy a munkajog és a polgári jog kapcsolatának több éves, rendszeres és következetes szerzői feldolgozása, valamint a kötet szerkesztési erényei okán a munka messze több kitűnő tanulmányok egyszerű sorozatánál. Valójában a kérdés történeti és jog-összehasonlító módszerekkel való monografikus feldolgozása, s mint ilyen a hazai jogirodalomban kivételes és példaértékű vállalkozás.
A kötet részletesebb ismertetése előtt öt olyan lényeges mozzanatra tartom szükségesnek rámutatni, amely nem csupán ezt a munkát, hanem a Szerző egész tudományos tevékenységét jellemzi. Ezek közül az első a kiváló oktató azon didaktikus képessége, amellyel a legösszetettebb kérdéseket a jelenségek leegyszerűsítése nélkül, igen árnyaltan, ám mindig érthetően, nem pusztán követhetően, de érdekfeszítően tárja hallgatói, olvasói elé. A második fontos erény a történeti látásmód, amely az egyes intézményeket a legtágabb történeti kontextusba helyezve, pontosabban, éppen hogy e kontextusból nem kiragadva világítja meg, feltárva egyúttal az egyes korokra oly jellemző szellemtörténeti vonatkozásokat is, bemutatva a modern intézmények feudális és antik előzményeit, azok szabályozási módszereit és gyakorlatát. Ezzel a módszerrel függ össze a harmadik tényező, a jog-összehasonlító módszer igen széles apparátuson nyugvó alkalmazása is, amely a mai megoldásokat nemzetközi környezetükben mutatja be. Ám az általam fontosnak tekintett negyedik mozzanat is merőben az összetett szerzői látásmód nyitottságával, széles körű problémaérzékenységével függ össze. A kötet ugyanis - amint a Szerző egész eddigi életműve - a vizsgált szabályozási és gazdasági problémákat nem pusztán egyetlen jogág keretei között vagy két jogág jól körülírható határterületén belül tárgyalja, hanem feltárja azoknak alkotmányjogi, eljárásjogi, közigazgatási jogi, sőt nemzetközi jogi vonatkozásait is. És végül erénye e munkának, hogy egy tudományos tárgyalástói kötelezően elvárható kritikai szemléletet, és a de lege fe-renda elemzést messze meghaladóan bocsátkozik a jogi és a valós gazdasági és társadalmi viszonyok mindenkor tárgyilagos, ám aligha minden szenvedélytől mentes bírálatába. Ez pedig a kötet - és az eddigi életmű -tudományos és szakmai erényeinek a "fedezetét" biztosító morális alapállás egyenes következménye. Egy olyan attitűdé, amelyet a humanitás és a társadalmi igazságosság iránti mély elkötelezettség jellemez.
A kötet három nagy fejezetben (azon belül §-okban és kisebb címekben) elemzi a munkajog és a polgári jog kapcsolatát. Az I. fejezet a két jogág kapcsolatát jogdogmatikai (és természetesen történeti) összefüggéseiben tárgyalja. A II. fejezet a kérdés jogalkotási és jogalkalmazási aspektusainak mélyreható elemzését adja, míg a III. - viszonylag rövidebb, ám annál tanulságosabb - fejezete a munka világának polgári jogias szabályozását metajurisztikus, gazdasági és szociológiai összefüggéseiben tárja az olvasók elé.
Az első fejezet miután rámutat a munkajogi szabályozás töredezettségére, a Kjt., Ktv., Mt., valamint a Ptk. együttes alkalmazhatóságának problematikájára, a személyek jogának oldaláról elemzi a munkajog és a polgári jog kapcsolatát, hangsúlyozva a polgári jog quasi anyajogi minőségét és a kollektív munkajog, valamint az egyesületi jog összefüggéseit (15.). Itt egyúttal tetten érhetjük a munkajog és az alkotmányjog olykor nem kellően bemutatott kapcsolódási pontjainak egy lényegi elemét. Hallatlanul izgalmas a tárgyalás következő állomásán a tulajdonjogi és öröklésjogi szabályoknak és jogi tényeknek a munkajogi következmények tükrében való elemzése. Ebben az alfejezetben igen szemléletes jogtörténeti kitekintésre kerül sor, összevetvén a haszonbérletet az antik kolonátus, illetve a feudális jobbágyi intézménnyel (17-18.).
A személyek kérdéseit követően - a gyakorlati munkajogászok és polgári jogászok számára is sok tanulsággal járóan - a kötelmek kérdéseinek az Európai Gazdasági Térség államai jogainak tükrében való tárgyalása következik, amely a jogviszony tartalmát, érvénytelenségét (21.) és felelősségi viszonyait (22-23.) vizsgálja mind a munkajog, mind pedig a polgári jog aspektusából. A Szerző helyesen állapítja meg, hogy a munkaszerződés semmissége, sikeres megtámadása esetén az in integrum restitutio csupán ex nunc hatály-lyal valósítható meg, tekintettel a már megvalósult szolgáltatás meg nem történtté tételének lehetetlenségére. Az ezt követő alfejezetek a munkaviszony jellegű jogviszonyt létrehozó szerződéseknek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat keletkeztető szerződésektől való részletes dogmatikai elhatárolását adja, egybevetve egyúttal a magyar szabályozással többek között a német BGB-t, a francia Code Civil, az osztrák AGB és az olasz Code Civile megfelelő előírásait (27., 31., 33.) Az ismertetés keretei lehetetlenné teszik, hogy a Szerző e körben tett megállapításait akár például a szolgálati típusú szerződések lényegi elemeiről (31.), a vállalkozási szerződés főbb elhatárolási pontjairól (34.), illetve az olyan speciális vállalkozásnak, mint az alkuszi ügyletnek (35.) a lényegéről ismertessük. Meg kell elégednünk azzal, hogy felhívjuk a jog elméleti és gyakorlati művelőinek, a munkajog és a polgári jog nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó szakemberek figyelmét, hogy Prugberger monografikus tanulmánygyűjteménye által kutatásaikhoz, illetve napi munkájukhoz elméleti megalapozottságú gyakorlati ismeretekhez, illetve gyakorlati kérdések által felvetett elméleti igényű válaszokhoz juthatnak. A hazai kényszervállalkozások gyakorlata szempontjából is lényeges az a Szerző által ismertetett körülmény, hogy a nyugat-európai államok jogértelmezésében és joggyakorlatában a szolgálati típusú szerződés és a vállalkozás lényeges elhatárolási pontja az, hogy a tevékenységet végző saját nevében vagy cége neve alatt köti-e meg a szerződést, illetve, hogy egzisztenciálisan függésben állóként, személyesen végzi-e a tevékenységet. Az ilyen részben formális megközelítés azonban ott alighanem azért is jogosultabb a hazai viszonyokhoz képest, mert Nyugat-Európában - noha nem elhanyagolható mértékű a színleges vállalkozás, ám ott - nem öltött olyan egészségtelen mértéket és talán nem is oly szemérmetlenül átlátszó formában, mint Magyarországon, ahol sokszor például egy lapnál a főszerkesztőn kívül mindenki vállalkozó a gépírótól a takarítószemélyzetig. A kötet első része, miután a munkaviszonnyal összefüggő olyan járulékos megállapodások neuralgikus pontjait tárgyalja, mint a leltárfelelősségi, a munkavállalók magánéletével ösz-szefüggő, illetve a munkakört meghaladó ügyviteli tevékenységre vonatkozó megállapodások, részletesen elemzi a konkurens vállalkozásnál való későbbi elhelyezkedést kizáró megállapodások kedvezőtlen (mondjuk ki, olykor katasztrófális és tragikus) egzisztenciális hatásait (49.). A munkavállalói kiszolgáltatottság tehát gyakorta a munkaviszony megszűnését követően sem szűnik meg, sőt olykor akkor éri el legelkeserítőbb formáját. A Szerző részletesen tárgyalja a vállalkozási vagy megbízási szerződéssel palástolt munkaviszony kérdéseit is, kimondva, hogy a legfőbb elhatárolási pontot itt a mozgási szabadság mértéke, illetve korlátozása képezi (54.). A működési zavarokat mutató gazdaságokban sajátosan "felvirágzó" kereskedelmi ügynöki tevékenység és az azzal kapcsolatos jutalékos rendszer jogi és társadalmi visszásságainak bemutatását követően a kötet a munkavégzéssel kapcsolatos "klasszikus" szerződések magánjogi összefüggéseinek tételes-jogi kérdéseit elemzi. Itt ismételten felveti a Szerző annak szükségességét, hogy az új Ptk. legalább keretjelleggel tartalmazzon szabályokat a munkajogi viszonyokra (67.). A méltányos szabályozási formákat elutasító gazdasági érdekcsoportok azon nézetével összefüggésben, hogy a nyereségmaximálásra irányuló törekvés a nyereségorientált társaságok természetes igénye, nem kevesebbet mond ki a Szerző, mint hogy ez a merkantil szemlélet oly mértékben sújtja a fogyasztók legszélesebb rétegeit, hogy e gondolkodásmód sajátos kritikájaként is értékelhető az Európai Alkotmány tervezetének elutasítása a francia és a holland társadalom részéről (71.). Az első rész a következőkben nagy figyelmet szentel az új Ptk. koncepciója kötelmi jogi részének munkavállalókat érintő vonatkozásainak, rámutatva az új szabályozás tervezetében rejlő lehetőségek veszélyeire. Áttekinti a vezetőállású munkavállalóra vonatkozó speciális viszonyokat és szabályokat, a munkaerő-kölcsönzés, a bedolgozás és a távmunka gyakorlati aspektusait és azon sajátosságait, amelyek a dogmatikai szempontokon túl a legelevenebb egzisztenciális vonatkozásban érintik a munkavállalókat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
