Már az ókori gondolkodók fölismerték a törvényalkotók szakértelmének hiányát. Szolon szemléletesen rávilágított arra az ellentmondásra, hogy amíg az egyszerű szakmák gyakorlásához (mint például kőműves vagy hajóépítő) meghatározott ismeret és tudás szükséges, addig a törvényhozók a törvényhozáshoz szükséges szakértelemnek legtöbbször a híján vannak. A modern társadalmakban is jelentkezett ez a probléma. H. Spencer dühödten ostorozta a képviselők tudatlanságát és a szemükre vetette, hogy a foltozóvargasághoz ugyan megkövetelik a tanulást, de a törvények szerkesztéséhez (ami talán kényesebb munka, mint a lyukas lábbelik megtalpalása) fölöslegesnek tartják a szükséges tudás megszerzését. A modern társadalmak fejlődésének egyik "eredménye", hogy a parlamentet alkotó politikusi réteg a jogalkotás elsődleges és legfőbb alanyaként lépett a színtérre.
Hazánkban már a múlt század első harmadában annak a különös változásnak lehettünk a tanúi, hogy a jogalkotásban és jogalkalmazásban korábban vezető szerepet betöltő jogász-réteg kiszorult a jogalkotásból. A jogalkotás hozzá nem értő, dilettáns egyének kezébe került. Olyan a pillanatnyi helyzetnek és hangulatnak engedő, kellően át nem gondolt törvények és rendeletek születtek, amelyeken már eleve meglátszott az életképtelenség, mondotta Kuncz Ödön jogtudós a két világháború közötti időszakban írt művében (Bevezetés a jogtudományba, Pécs-Budapest, 1924. 8. oldal).
Bibó István az akadémiai székfoglalójában a föntebb vázolt jelenség ismertetésének tág teret szentelt. Az általa akkor elmondottakat akár a rendszerváltás utáni időszakban is megfogalmazhatták volna. Többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy a szakértők által gondosan elkészített törvénytervezetek a törvényhozási folyamat során kicsinyes hatalmi és politikai változásoknak - változtatásoknak vannak kitéve (már akkor is!). Ennek a helyzetnek a következménye a jogalkotás szakszerűtlensége, amelyet Bibó István a kontárság modern térfoglalásának nevezett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
