https://doi.org/10.32980/MJSz.2024.1.70
A közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárásban nagyon gyakori, hogy a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást a kötelezett nem veszi át. A 2023. szeptember 25. és 2024. március 25. napja között az Ajka 1. számú közjegyzőhöz érkezett 619 fizetési meghagyásos ügy 37,6 százalékánál (!) állt fenn ez az eset. Ezen belül a "nem kereste" postai jelzéssel visszaérkezett fizetési meghagyások aránya 83,3% volt, ami meglepően magas szám. Az át nem vett fizetési meghagyásokhoz különböző eljárási jogkövetkezmények kapcsolódnak, ezek bemutatása jelen tanulmány célja.
Kulcsszavak: fizetési meghagyás, kézbesítés, kézbesítési fikció, kézbesítési kifogás, rendkívüli ellentmondás
In the procedure of order for payment under the jurisdiction of the notary, it is very common that the obligor does not accept the order for payment issued by the notary. Between September 25, 2023 and March 25, 2024, this case occurred in 37.6 percent (!) of the 619 order for payment cases received by notary Ajka No. 1. Within this, 83.3% of order for payments returned with the "unclaimed" ("nem kereste") postmark, which is a surprisingly high number. Different procedural legal consequences are associated with the order for payments that have not been received, the purpose of this study is to present them.
Keywords: order for payment, serving, fiction of service, service complaint, extraordinary statement of opposition
A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás szabályos közlésének számos fontos joghatása van, például a közléstől kell számítani a teljesítési határidőt. A fizetési meghagyás kézbesítése az eljárás legjelentősebb cselekményei közé tartozik azon okból is, hogy ekkor állnak be a perindítás joghatályai[1], és ekkortól kell számítani az ellentmondás
- 70/71 -
előterjesztésére nyitva álló határidőt, amelynek eredménytelen letelte ítéleti hatályúvá teszi a fizetési meghagyást. Minőségét tekintve a fizetési meghagyás kézbesítése a keresetlevél kézbesítésével esik egy tekintet alá, azonban az eljárás peren kívüli jellege és annak folytán, hogy a meghagyás egyben befejező határozat is, a meghagyás kézbesítése az elsőfokú ítélet kézbesítésével is mutat azonos jegyeket.[2] A bírósági végrehajtási eljárás kezdeményezése komoly, súlyos jogkövetkezmény az adósra nézve, ezért is érdemes a határozatok kézbesítésével, azok körülményeivel, a kézbesítés eredménye elleni eljárási lehetőségekkel (jogorvoslattal) külön is foglalkozni.
Jelen tanulmány célja ezen megfontolásokból a fizetési meghagyás kézbesítésével összefüggő gyakorlati problémák, bírósági esetjog feldolgozása, mivel a joggyakorlatban ez az eljárási cselekmény több ponton is összetett kérdéseket vet fel. A fókuszban nem a dogmatikai kérdések elemzése, sokkal inkább a kézbesítéssel kapcsolatos joggyakorlat bemutatása, a gyakorlati munkában előforduló problémás esetek kiemelése áll.
A polgári peres és nemperes eljárásokban keletkezett határozatokat az alábbi módokon lehet kézbesíteni a címzettnek:
1. postai szolgáltató útján [Pp. 135. § (1) bek.]
2. elektronikusan (Pp. X. Rész XLVI. fejezet)
3. önálló bírósági végrehajtó útján [a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vkr.)]
4. bírósági irodában személyes átvétellel [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (továbbiakban: Büsz.) 35. § (4) bek.]
5. bírósági alkalmazott útján a bíróság székhelyén [Büsz. 35. § (2) bek.]
6. a fogvatartásban lévő személy részére a fogvatartást foganatosító szerv parancsnoka útján [Büsz. 35. § (3) bek.]
7. Az Európai Unió tagállamaiban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján
8. EU-n kívüli tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján diplomáciai vagy konzuli képviselő útján.[3]
- 71/72 -
Polgári ügyben Magyarországon belföldi viszonylatban az A/2. jelzésű értesítés alkalmazandó. Amennyiben a bíróság/közjegyző megítélése szerint az iratot kizárólag a címzett saját kezéhez lehet kézbesíteni, az A/6. jelzésű értesítést kell használni.[4]
A fent felsorolt kézbesítési módok közül legtöbb problémát a postai szolgáltató útján történő kézbesítés okozza, ezek közül is az, amikor az iratot a címzett nem veszi át valamilyen okból, vagy azt a posta nem tudja kézbesíteni és az iratot a feladó részére a posta a kézbesítési igazoláson[5] feltüntetett postai jelzéssel visszaküldi.
A postai kézbesítéssel kapcsolatos problémák megértéséhez fontos hangsúlyozni, hogy a fizetési meghagyásos eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.[6]
3.1. A "cím nem azonosítható". Amennyiben a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás a "cím nem azonosítható" jelzéssel érkezik vissza, annak az a jogkövetkezménye, hogy a fizetési meghagyás nem tekinthető közöltnek, a kézbesítés hatályai nem állnak be a kötelezettel szemben.
Ez a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Postarendelet) 25. § (1) bek. a) pontja szerint akkor kerül jelzésre, amikor a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű. A Postarendelet 12. § (2) bekezdése szerint amennyiben egy közterületi címen több, a küldemény címzésében feltüntetett névvel egyező megjelölésű levélszekrény van, és a címhely alapján nem lehet eldönteni, hogy a küldeményt mely levélszekrénybe kell kézbesíteni, a küldeményt kézbesíthetetlennek kell tekinteni és azt "cím nem azonosítható" jelzéssel a feladó részére vissza kell kézbesíteni.
A posta 2020. áprilisától (a veszélyhelyzet miatt megváltozott kézbesítési szabályok alkalmazása óta) úgy küldi vissza a feladó részére a hivatalos iratot tartalmazó küldeményt (továbbiakban: iratot), hogy a kézbesítés eredményéről egy kézbesítési igazolás kerül kiállításra, az kerül elektronikusan a MOKK rendszerekben rögzítésre, de maga a visszaküldött boríték képi megfelelője nem került digitálisan rögzítésre. Így a közjegyző azt nem láthatja, hogy esetleg a borítékon valamilyen írásos feljegyzést tett-e a kézbesítő, amiből kitűnhetne az, hogy az adott címen több azonos névvel ellátott levélszekrény van.
- 72/73 -
Így amennyiben a közjegyző fizetési meghagyást próbál egy gyakori névvel rendelkező kötelezett részére kézbesíttetni, és a fenti "cím nem azonosítható" postai jelzéssel ellátott kézbesítési igazolással érkezik vissza a küldemény, akkor a közjegyző hiánypótlás keretén belül új kézbesítési cím bejelentésére hívja fel a jogosultat.
A jogosult ezen felhívásra lakcímtudakozódást végezhet, majd közli a közjegyzővel, hogy a fizetési meghagyásban megadott kézbesítési cím a kötelezett érvényes lakcíme, és sok esetben kéri ezen lakcímre újra kézbesíteni a fizetési meghagyást, mivel más lakcímet bejelenteni nem tud.
Ilyen esetben azonban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vissza kell utasítani az Fmhtv. 24. § (4) bekezdése alapján, ugyanis a már megadott címre újra nem lehet a fizetési meghagyást kézbesíteni, hiába ez a kötelezett kézbesítési címe, lakcíme (lakóhelye vagy tartózkodási helye) ténylegesen. Ez a törvényi rendelkezés 2018. január 01. napjától hatályos, ezt megelőzően még ki lehetett újra kézbesíteni ugyanarra a címre a meghagyást.
Ha a jogosult új kézbesítési címet bejelentetni nem tud a fentiek szerint, úgy kérheti a közjegyzőtől, hogy második alkalommal önálló bírósági végrehajtó kísérelje meg a fizetési meghagyás kézbesítését a már közölt címen, azzal, hogy a végrehajtói kézbesítés munkadíjaként 7.500 Ft-ot meg kell fizetnie.[7] Ezzel akár kiküszöbölhető a postai kézbesítés esetleges hibája is; visszautasításra csak akkor kerül sor, ha e második, végrehajtó által végzett kézbesítési kísérlet is eredménytelen volt [Fmhtv. 24. § (7) bek.].[8]
(A végrehajtói kézbesítés szabályaival a tanulmány későbbi részében még foglalkozom, amikor a címzett nem veszi át az iratot kétszeri értesítés ellenére.) De dönthet úgy is a jogosult, hogy az igényét perben érvényesíti, vagy újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszt elő.
Fentiek és más cím azonosíthatatlansága esetén is indokolt lenne a Postarendelet olyan módosítása, hogy a posta jelezhesse a kézbesítési igazoláson a hivatalos iratot kézbesíteni kívánó hatóság részére azt, hogy a "cím nem azonosítható" alatt pontosan mit ért, mivel a fenti esetben a közjegyző pontosíttathatná a jogosulttal a kézbesítési címet, felhívva figyelmét a végzésben arra, hogy a megadott címen több azonos nevű személy levélszekrénye található, így csupán a házszám megjelölése nem elégséges, szükséges más adat (emelet és az ajtó) megadása is.
3.2. A címzett "ismeretlen", "elköltözött", a "kézbesítés akadályozott". A fizetési meghagyás nem tekinthető közöltnek, a kézbesítés hatályai nem állnak be a kötelezettel szemben. A jogosultat hiánypótlás keretében fel kell hívni új kézbesítési cím bejelentésére. Peres eljárásban, ha a fél tartózkodási helye ismeretlen és a fél számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető, akkor hirdetmény útján is kézbesíthető az irat a Pp. 144. § (1) bek a) pontja alapján. Hirdetményi kézbesítést a bíróság - kivéve, ha annak hivatalból van helye - csak a fél kérelmére és az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetén rendelhet el. Ha viszont keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot
- 73/74 -
rendel és a keresetlevelet számára is kézbesíti. Ha a hirdetményi kézbesítés feltételei a keresetlevél alperes részére történő szabályszerű kézbesítését követően következnek be, nem kell kirendelni ügygondnokot az alperes részére.[9]
3.3. A címzett "meghalt, megszűnt." A fizetési meghagyás nem tekinthető közöltnek, a kézbesítés hatályai nem állnak be a kötelezettel szemben.
Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtását megelőzően halt meg, úgy a fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, és a jogosult kérelmét az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján vissza kell utasítani, figyelemmel arra, hogy a kötelezettnek nincs perbeli jogképessége. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtását követően hunyt el, és a követelés jogutóddal szemben érvényesíthető, az eljárás az Fmhtv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 119. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig félbeszakad.
A jogosultat fentiek tisztázása érdekében hiánypótlásra kell felhívni, hogy kormányhivatal, illetőleg más hatóság (ilyen a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság) igazolása, vagy a halotti anyakönyvi kivonat alapján nyilatkozzon arról, hogy a kötelezett mikor halt meg, vagy ha az adatközlése szerint a kötelezett nem halt meg, jelölje meg pontosan a kötelezett új kézbesítési címét (lakó- vagy tartózkodási helyét). Ha a jogosult a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a közjegyző az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján visszautasítja; amennyiben a kötelezett részére a meghagyást belföldi címen ismételten (nem lehet kézbesíteni, a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján vissza kell utasítani.
A címzett megszűnt jelzés a gyakorlatban szinte soha nem fordul elő, figyelemmel arra, hogy a nem természetes felek jogképességéről a közjegyző meggyőződik a meghagyás kibocsátása előtt, ilyen esetben új kézbesítési cím bejelentésére kell felhívni a jogosultat, vagy a posta is megkereshető, hogy miért ilyen jelzéssel küldte vissza a küldeményt, ha például a rendelkezésre álló cégnyilvántartási adatok szerint a bejelentett kézbesítési székhelycímen a kötelezett egy működő gazdasági társaság.
3.4. A címzett az "átvételt megtagadta." Az előző kézbesítési akadályokhoz képest a fizetési meghagyás a Pp. 137. § (2) bekezdése alapján kézbesítettnek minősül a kézbesítés megkísérlésének napján, beállnak a kézbesítés (perindítás) hatályai a kötelezettel szemben, a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik, a jogosult a végrehajtás elrendelését kérheti a kötelezettel szemben. A kötelezett kézbesítési kifogást terjeszthet elő, a fizetési meghagyással szemben rendkívüli, utólagos ellentmondással élhet az alább tárgyalandó "nem kereste" kézbesítéshez hasonlóan.
3.5. A levélszekrény hiánya, zárszerkezet hibája. A Postatörvény 41. § (2) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett köteles gondoskodni a levélküldemények elhelyezésére és sérülésmentes, biztonságos tárolására alkalmas,
- 74/75 -
megfelelő méretű, zárható, - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a címnek megfelelő jelzéssel ellátott levélszekrény rendelkezésre állásáról, továbbá arról, hogy az a postai szolgáltatók számára könnyen és biztonságosan megközelíthető legyen.
A Postarendelet 11. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a levélszekrény kialakításának olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen a postai küldemények biztonságos és sérülésmentes elhelyezésére, valamint a kézbesített küldeményhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására.
A Postarendelet 13. §-a alapján ha nincs a fenti követelményeknek megfelelő levélszekrény, a postai szolgáltató legalább 30 napos határidő kitűzésével felszólíthatja a címzettet a jogszabálynak megfelelő levélszekrény elhelyezésére. A felszólítással egyidejűleg a postai szolgáltató felhívja a címzett figyelmét arra, hogy amennyiben ezt elmulasztja, a postai szolgáltató a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését nem kísérli meg. A felszólítás eredménytelensége esetén a postai szolgáltató a küldeményt kézbesíthetetlenként kezeli mindaddig, amíg a címzettől értesítést nem kap arról, hogy megfelelő levélszekrény felszerelése megtörtént és az ahhoz való könnyű és biztonságos megközelítés biztosított.
Arról nem szól a rendelet, hogy hogyan tudja felszólítani a posta a címzettet a jogszabálynak megfelelő levélszekrény elhelyezésére, amikor lehet hogy nincs is egyáltalán levélszekrénye a címzettnek, vagy abba biztonságosan nem lehet kézbesíteni. Feltételezhetjük, hogy személyesen adhatja át a posta ezen felhívást a címzettnek és annak átvételét elismertetik a címzettel.
A Kúria Pfv.20848/2022/5. számú precedensképese határozatában rögzített tényállás szerint a felperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság helyt adott az alperes kézbesítési kifogásának. A kifogás tárgyában hozott végzést a felperes csatlakozó fellebbezésében támadta meg. Hivatkozása szerint az alperes pusztán állította, de nem igazolta és nem valószínűsítette, hogy a Magyar Posta kézbesítője két alkalommal is megszegte a hivatalos kézbesítésre vonatkozó szabályokat és nem hagyott értesítéseket a kézbesítések megkísérléséről. Hivatkozott az általa kért és kapott postai tájékoztatásra annyiban, hogy a kézbesítés szabályszerű volt. A másodfokú bíróság rögzítette ugyanakkor azt, hogy ugyanezen tájékoztatás szerint a címhelyen a levélszekrény állapota rossz volt, mert amikor a kézbesítő behelyezi a levelet, a szekrény kinyílik. A másodfokú bíróság szerint ez megfelelően valószínűsítette a kézbesítési kifogás alapját, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság a kézbesítési kifogás kapcsán, az ezzel kapcsolatos végzés megváltoztatására, és ezáltal az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére a másodfokú bíróság ezért nem látott okot.
A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy szerinte a kézbesítés mind a keresetlevél, mind a bírósági meghagyás vonatkozásában szabályszerűen megtörtént. Ha a levélszekrény nem volt alkalmas arra, hogy abba a hivatalos küldeményeket elhelyezzék, az az alperes önhibájának tekinthető.
A Kúria úgy foglalt állást, hogy a másodfokú bíróság helytállóan mérlegelte a rendelkezésre álló adatokat akkor, amikor úgy döntött, hogy az alperes megfelelően valószínűsítette a kézbesítési kifogás alapját, ezért az annak való helyt adással az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt és a végzés hatályon kívül helyezésére nem
- 75/76 -
volt ok. A Magyar Posta hivatalos tájékoztatása ugyanis kitért arra a körülményre, hogy a kézbesítésre szolgáló levélszekrény zárszerkezete rossz, ezért, amikor a kézbesítő beteszi a levelet, kinyílik a szekrény. Ez a körülmény a méltányos elbírálás követelményére figyelemmel a Kúria szerint is elegendő okot szolgáltatott a kézbesítési kifogás elfogadására.
Véleményem szerint a fenti esetben a posta megsértette a kézbesítési szabályokat, hiszen a jogszabálynak nem megfelelő, nem zárható levélszekrényben nem helyezhette volna a hivatalos irat érkezéséről szóló értesítéseket, hiszen maga a posta ismerte el, hogy a levélszekrény zárszerkezete rossz, így amikor a kézbesítő beteszi a levelet, kinyílik a szekrény. A posta jogszerű eljárása az lett volna, ha kézbesítés akadályozott jelzéssel küldi vissza a bíróságnak az iratot, ebben az esetben szóba sem kerülhetett volna a kézbesítési fikció beállta. A bíróságnak a keresetlevelet ilyen esetben hirdetményi úton kell kézbesítenie az alperesnek, ügygondnok részére történő kirendelésével egyidejűleg.
Ha a kötelezettnek tehát nincs a jogszabályban előírtaknak megfelelő levélszekrénye és a kézbesítés megkísérlése időpontjában nem tartózkodik a címen, hogy a részére vagy helyettes átvevőnek a fizetési meghagyás átadható legyen, akkor a kötelezettnek a fizetési meghagyást szabályszerűen kézbesíteni nem lehet. A posta által kézbesíthetetlenként visszaküldött fizetési meghagyásra a közjegyzőnek új kézbesítési cím bejelentésére kell felhívnia a jogosultat, aki viszont kérheti a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését, ahol a végrehajtónak lehetősége van a helyszínen átadnia a fizetési meghagyást. Ha ez a kézbesítési mód sem vezet eredményre, akkor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vissza kell utasítani (Fmhtv. 24. § (7) bek.), a jogosult pedig az igényét perben érvényesítheti, ahol a kötelezett (alperes) részére további kézbesíthetetlenség esetén ügygondnokot kell kirendelni.
3.6. A címzett a küldeményt "nem kereste" - A kézbesítési fikció és a rendkívüli ellentmondás. A fizetési meghagyás a Pp. 137. § (2) bekezdése alapján kézbesítettnek minősül, beállnak a kézbesítés hatályai a kötelezettel szemben, a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik, a jogosult a végrehajtás elrendelését kérheti a kötelezettel szemben.
Ez a leggyakrabban előforduló kézbesítési akadály, ami lényegesen többször fordul elő mint az egyéb kézbesítési akadályok összesen - ahogyan arról már volt szó a bevezetőben - , egyúttal a legszerteágazóbb és legtöbb jogalkalmazási problémát jelentő jogkövetkezmények ehhez a kézbesítési módhoz kapcsolódnak, mivel a kötelezettel, adóssal szembeni vagyoni hátrányt jelent úgy, hogy sok esetben az adós a vele szemben jogerőssé vált fizetési meghagyásról nem tud, arról csak akkor szerez tudomást amikor a végrehajtótól a tartozása megfizetésére szóló felhívást kap, vagy a számlájáról a pénzügyi intézmény a valósnak vélt tartozása összegét a végrehajtó hatósági átutalási megbízása alapján a végrehajtó letéti számlájára átutalta.
Az irat fenti módon történő kézbesítését hívjuk kézbesítési fikciónak, mivel ténylegesen nem vette át ugyan a címzett az iratot, de úgy kell tekinteni, hogy az irat a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a kötelezett részére kézbesítettnek minősül.
- 76/77 -
A közjegyzőnek a kézbesítési fikció beállásáról a kötelezettet a fikció beállásától számított nyolc munkanapon belül, vagy ha arról csak később szerez hivatalos tudomást, a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül - papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerű postai küldeményben - értesíti. Az értesítésben a közjegyző tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról. Ha a közjegyzőnek a kötelezett elektronikus levélcímét (email címét) bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell a fizetési meghagyást, amelyre vonatkozóan a közjegyző a kézbesítési fikció beálltát megállapította.[10]
Fontos, hogy a kézbesítési fikció beálltáról a lehető leggyorsabban értesítse a közjegyző a kötelezettet, mert ebben az esetben még határidőben ellentmondással élhet a kötelezett, és nem kell kézbesítési kifogást vagy az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő túllépése miatt igazolási kérelmet előterjesztenie. Ha például a fizetési meghagyás március 05. napjával kézbesítettnek minősül a kötelezett részére és erről a közjegyző március 13. napján kelt végzésével értesíti a kötelezettet, akkor a kötelezettnek maradhat pár napja, hogy az ellentmondását vagy részletfizetési kérelmét előterjessze. Amennyiben a kötelezett elektronikus levélcíme a kérelemből ismert, úgy a közjegyzőnek e-mailben is értesítenie kell a kötelezettet.
A kötelezett kézbesítési kifogást terjeszthet elő a kézbesítési fikció beálltáról történő tudomásszerzés, illetve kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat esetén a kézbesítésről történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül, ha:
- a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy
- más okból nem volt szabályszerű, vagy
- az iratot más, az a) pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni.[11]
Tehát kézbesítési kifogás nemcsak kézbesítési fikció beállta esetén terjeszthető elő, mivel az a Pp. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tényleges kézbesítésről történő tudomásszerzés esetén is előterjeszthető. Például a kötelezett arra hivatkozik, hogy a fizetési meghagyást arra nem jogosult személy - pl. nem a kötelezett hozzátartozója - részére adta át a kézbesítő, így annak kézbesítése nem volt szabályszerű.
A Pp.-ben egy szabálytalan kézbesítési esetet rögzít a Pp. 135. § (2) bekezdésében, mely szerint a kézbesítés nem szabályszerű, ha az nem a címzett, hanem egyéb jogosult átvevő részére történik meg és az átvevő az ellenérdekű fél vagy perbeli képviselője.
Nagyon fontos szabály, hogy önhiba hiányára történő hivatkozással csak természetes személy terjeszthet elő kézbesítési kifogást, tehát gazdálkodó szervezet (pl. korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság) nem. Kiemelendő, hogy a Pp. 7.
- 77/78 -
§ (1) bek. 6. pontja alapján az egyéni vállalkozó is gazdálkodó szervezetnek minősül, tehát önhiba hiányára nem hivatkozhat.
Ha a közjegyző (bíróság) a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a szükséges mértékben - meg kell ismételni. Ha a fél a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt a kézbesítési kifogás előterjesztésével egyidejűleg szabályszerűen elvégezte, e cselekményét hatályosnak kell tekinteni, és az azzal összefüggő eljárási cselekményeket nem kell megismételni.[12]
Ezt tehát azt jelenti, hogy amennyiben fizetési meghagyás került kézbesítési fikció alapján a kötelezett részére kézbesítésre, majd a kötelezett kézbesítési kifogással él és egyidejűleg a meghagyás ellen az ellentmondását is előterjeszti, úgy nem kell a fizetési meghagyást a részére ismételten kézbesíteni. Ezt a szabály 2021. január 01. napjától kell alkalmazni, ekkortól változott meg a Pp. 139. § (6) bekezdése, így megszűnt az a teljesen felesleges és ésszerűtlen korábbi rendelkezés, hogy a fizetési meghagyást újra kézbesíteni kellett a kötelezett részére, akinek ismét elő kellett terjesztenie a meghagyással szembeni ellentmondását.
A Pp. 138. § (2) bekezdése szerint a kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével nincs helye (objektív határidő), azonban ha az eljárás során fizetési meghagyást (mely eljárást megindító iratnak minősül) kézbesített a közjegyző, úgy kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés esetén az arról történő tudomásszerzéstől (szubjektív határidő) számított tizenöt napon belül a kézbesítési kifogás előterjeszthető. Ha pedig a végrehajtási eljárás már megindult a kötelezettel szemben a jogerős fizetési meghagyás alapján akkor a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő a kifogás.
A végrehajtási eljárás kötelezett általi tudomásszerzésének időpontja vonatkozásában érdemes megkeresni a végrehajtást foganatosító végrehajtót, mivel a végrehajtó a végrehajtási lapot postán kézbesíti az adósnak - a tartozás megfizetésére vonatkozó felhívással együtt - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 36. § (1) bekezdése alapján, így a postai kézbesítési igazolás bizonyítja a tudomásszerzés időpontját; ha pedig a helyszínen kézbesíti a végrehajtható okiratot a végrehajtó, akkor arról jegyzőkönyvet készít és így abból ismerhető meg az időpont.
A kézbesítési kifogás előterjesztésével egyidejűleg el kell végezni a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt is, tehát fizetési meghagyás kézbesítése esetén az ellentmondást, vagy a részletfizetési/fizetésre halasztás iránti kérelmet elő kell terjeszteni, amennyiben a fizetési meghagyás tartalmáról tudomást szerzett a kötelezett.
A gyakorlatban a legtöbbször az fordul elő, hogy a végrehajtó intézkedését követően szerez tudomást a kötelezett az ellene indult fizetési meghagyásos eljárásról, és terjeszti elő a kérelmét a kötelezett arra hivatkozással, hogy a
- 78/79 -
végrehajtási lapon szereplő címéről már régen elköltözött, melynek bizonyítására csatolja a lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
Ha ezt nem csatolja a kötelezett, de például megküldi a tartozás megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívást és annak fejrészében látszik, hogy más a kötelezett címe, mint ami a fizetési meghagyáson volt, akkor erre irányuló kérelem hiányában is a közjegyző hivatalból felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, mivel a kifogásban előadott tények fennállása valószínűnek mutatkozik.[13] Ha a végrehajtás felfüggesztése megtörténik, arról a végrehajtót azonnal értesíteni kell a Vht. 50. § (2) bekezdése alapján. Mivel a közjegyző a MOKK rendszerén keresztül elektronikusan küldi meg a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzést a végrehajtónak, így arról a végrehajtó rövid időn belül, sokszor még aznap értesül, ezért a kézbesítési kifogás elbírálásáig már nem érheti vagyoni hátrány a kötelezettet.
3.7. A rendkívüli ellentmondás a fizetési meghagyásos eljárásban. Az Fmhtv. 32. § (1) bekezdése szerint, ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A törvény ezen rendelkezését nevezzük rendkívüli vagy utólagos ellentmondásnak, Molnár Judit szerint pedig második ellentmondásnak.[14], aki rámutat, hogy "2009. január 1-jétől van jelen a fizetési meghagyásos eljárásunkban a fenti ellentmondási lehetőség[15], és nem tekinthető előzmény nélkülinek a hazai polgári eljárásjogban. Már a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 1893. évi XIX. törvénycikk is rendelkezett ezen kötelezetti védekezési eszközről: "Az ellentmondás a 10. §-ban említett 15 nap eltelte után is előterjeszthető mindaddig, míg a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtást elrendelő végzésnek az adós részére történt kézbesítéstől számított 30 nap el nem telt. E záros határidő eltelte után előterjesztett ellentmondás visszautasítandó."[16]
A közjegyzői joggyakorlat nem egységes abban a kérdésben, hogy mikortól lehet előterjeszteni ilyen esetben az ellentmondást.
Az egyik álláspont szerint az ellentmondást csak a végrehajtható okirat (jelen esetben a végrehajtási lap) kézbesítését követően lehet előterjeszteni. A másik álláspont az Fmhtv. Nagykommentárjában megjelenő értelmezéssel egyezően az, hogy az ellentmondást a végrehajtási lap kézbesítése előtt is elő lehet terjeszteni.[17]
- 79/80 -
"Ugyanis az Fmhtv. 32. § (1) bekezdésében, illetve 33. §-ában található rendelkezés a két szöveg összevetése alapján ("15 nap alatt" - "határidőt"), valamint rendszertani értelmezés szerint is határidőt szabályoz. A határidő dogmatikailag azt az időtartamot jelenti, melyen belül az eljárási cselekményt el kell vagy el lehet végezni.[18] A határidő elmulasztásáról akkor beszélünk, ha az adott cselekményt a határidő lejártáig nem végzik el. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a fél az adott eljárási kötelezettségét - ha egyébként annak helye van - a határidő számítása szerint kezdőnapnak minősülő időpont előtt teljesítse. A Pp. 146. § (3) bekezdése szerint a napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele; kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (például kézbesítés, kihirdetés) esik. Nyilvánvaló, hogy a kötelezett már a fizetési meghagyás kézbesítését követően azonnal - azaz a kézbesítés napján - ellentmondást terjeszthet elő, erre technikai lehetősége is van, hiszen az elektronikus rendszeren néhány másodperc alatt "beérkezik" a beadvány. Nincs tehát szükség arra, hogy a kötelezett megvárja a határidő kezdetét. Az Fmhtv.-nek a rendkívüli ellentmondásra vonatkozó, vitatott értelmű rendelkezései a határidő kezdetét szabályozzák, így e körben is helye van a határidő kezdőnapja előtt elvégezni az eljárási cselekményt. Célszerűségi szempontok is ezt indokolják: mind időtényező, mind költségek szempontjából teljesen felesleges csak azért megindítani a végrehajtási eljárást, hogy a kötelezett ellentmondhasson.... A fentiekkel ellentétes álláspont arra kényszerítené a jogosultat, hogy egy általa is tudottan vitatott követelése tárgyában azért indítson végrehajtást, hogy a kötelezett ellentmondással élhessen. Megfordítva: a jogosult számára célszerűbb a végrehajtási eljárást nem megindítani, és mindaddig fenntartani a függő jogi helyzetet, amíg a kötelezett nem kerül olyan élethelyzetbe, hogy a végrehajtási lapot ne tudja átvenni, mert ekkor bizonyára a rendkívüli ellentmondási határidőt is elmulasztja (a végrehajtási lapot is lehet fikció útján kézbesíteni, ugyanakkor a végrehajtási eljárásban foganatosított kézbesítéssel összefüggésben kézbesítési kifogást már nem lehet előterjeszteni). Vagyis az az értelmezés, mely a végrehajtási lap kézbesítését a rendkívüli ellentmondás előterjeszthetősége előfeltételének tekinti, nemcsak a józan észnek mond ellent, de a jogbiztonságot is kifejezetten sérti azzal, hogy a függő jogi helyzetek fenntartása irányába hat."
Konkrét jogeset alapján a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett - az akkori terminológia szerint kézbesítési vélelem alapján - , a kötelezett kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmét a közjegyző elutasította, mivel azonban a kötelezett ellentmondással is élt, az eljárást perré alakította a fenti, Fmhtv. Nagykommentárjából idézett okokból. A jogosult a perré alakító végzéssel szemben fellebbezéssel élt, melyet a közjegyző elutasított. A Veszprémi Törvényszék a végzést helybenhagyó 1.Pkf.20.273/2017/3 ügyszámú végzése döntése indokolásában rögzítette, hogy a már időközben megindult, és a járásbíróság előtt folyamatban lévő peres eljárásban a Pp. 321. § (1) bekezdése értemében a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára hivatkozással lehet helye a per megszüntetésének, amennyiben a közjegyzői eljárás alatt a fizetési meghagyás jogerőssé vált.
- 80/81 -
A törvényszék hivatkozott a Pécsi ítélőtábla Pkf.VI.20098/2013/2. ügyszámú határozatára (BDT 2013.2903) mely kimondta, hogy az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltével a fizetési meghagyás a törvény erejénél fogva bármely közjegyzői aktustól függetlenül jogerőre emelkedik. Ha a közjegyző ennek ellenére a perré alakulás szabályai szerint járt el, a bíróságnak a pert meg kell szüntetnie, mert a peres követelés tárgyában keletkezett jogerős fizetési meghagyás olyan pergátló akadály, amelynek észlelése az eljáró bíróságnak a per bármely szakaszában kötelezettsége. Jogosult nincs elzárva attól, hogy immár felperesi pozícióban a folyamatban lévő peres eljárás során hivatkozzon arra, hogy az elkésetten benyújtott ellentmondás folytán a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett és, hogy a kötelezettnek az ellentmondása joghatályosan benyújtottnak azért nem minősül, mert a jogosult még végrehajtási eljárást nem kezdeményezett. Amennyiben a járásbíróság erre hivatkozással a peres eljárást megszüntetné, a kötelezett önkéntes teljesítésnek hiányában a felperes kénytelen lesz azonban a végrehajtási eljárást megindítani, melynek során a kötelezett az Fmhtv. 32. § (1) bekezdésre utalással jogszerűen terjeszthet elő már ellentmondást az abban foglalt törvényi feltételek, azaz a jogosult által előlegezett végrehajtási költségek végrehajtó részére történő megfizetése mellett.
A Veszprémi Törvényszék szerint tehát a rendkívüli ellentmondást a már megindult végrehajtási eljárás során lehet előterjeszteni. Ezzel összhangban áll az Fmhtv. miniszteri indokolása is mely szerint: "A törvény a XII. Ppn.-nel összhangban a kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedett fizetési meghagyással szemben -német példára de annál jóval szűkebb körben - a végrehajtási szakban is megnyitja az ellentmondás lehetőségét."
Tehát az indokolás is egyértelműen arról szól, hogy a végrehajtási szakban nyílik meg a lehetőség ezen utólagos ellentmondásra, hamarabb nem. A kérdés eldöntése nem egyszerű, ugyanakkor mindenképpen fel kell hívni a figyelmet az alábbiakra. A kérelmek túlnyomó részében a jogosultak késedelmi kamatköveteléssel élnek, melynek összege évente jelentős összeget tehet ki akkor is, ha az csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű törvényes késedelmi kamatkövetelés.
Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik kézbesítési fikció alapján akkor a jogosult dönthet úgy, hogy például csak a jogerőssé válást követő negyedik évben indítja meg a végrehajtási eljárást a kötelezettel szemben. Ez számára előnyös, hiszen addig jár neki a fizetési meghagyás szerinti késedelmi kamat, ugyanakkor több okból is súlyosan hátrányos a kötelezettre nézve, mert pervesztessége esetén még erre a 4 évre eső késedelmi kamatot is meg kell fizetnie. Ezzel szemben ha az eljárás perré alakulna az előterjesztett utólagos ellentmondása folytán és azt nem kellene visszautasítani, úgy ezen 4 évre eső késedelmi kamatot nem kellene megfizetnie. Ezért sem kívánatos az Fmhtv. Nagykommentárjában említett függő jogi helyzet fenntartása, ami ráadásul egy indokolatlan pszichés nyomást is helyezhet a kötelezettre akinek a meghagyás jogerőssé válásától számítottan folyamatosan tartania kell attól, hogy mikor kézbesítik részére a végrehajtási lapot, amikortól végre megnyílik a lehetősége annak, hogy az ellene ellentmondással éljen.
A másik igen komoly hátrány pedig az, hogy a végrehajtási lap kézbesítését megeőzőeeg már intézkedhet a bírósági végrehajtó a kötelezett pénzforgalmi
- 81/82 -
szolgáltatójánál vezetett számláján kezel összeg végrehajtás vonása iránt átutalási megbízással a Vht. 82/A. §-ában foglaltak szerint. Tehát a végrehajtónak kézbesítési fikcióval jogerőre emelkedett fizetési meghagyás és az ez alapján kiállított végrehajtási lap kézbesítése esetén sem kell 15 napot várnia, hogy a kötelezett kíván-e ellentmondással élni, azonnal intézkedhet a kézbesítéssel egyidejűleg az átutalási megbízás kiadása iránt.
Ami azt is jelentheti, hogy a számlán lévő összeg lefoglalása és végrehajtó letéti számlájára történő átutalását követően a kötelezett számláján nem lesz elegendő fedezet adott esetben a jelzálogkölcsöne törlesztő részletének megfizetésre, továbbá a kötelezett ingatlanát a végrehajtó lefoglalhatja, arra a végrehajtó végrehajtási jogot jegyeztethet be, ami akár a kölcsönszerződés felmondásával is járhat.
Az viszont kedvező változás a kötelezettekre nézve, - a 2018. január 01. napjától bekövetkezett jogszabályváltozás miatt - , hogy az utólagosan előterjesztett ellentmondása folytán a végrehajtás eljárást a közjegyzőnek hivatalból meg kell szüntetnie, így a végrehajtónak a végzés jogerőre emelkedését követően a lefoglalt és a végrehajtást kérőnek még ki nem utalt pénzösszeget az adós részére vissza kell térítenie. Fenti időpontot megelőzően a végrehajtási eljárást felfüggeszteni kellett, így a lefoglalt összeget a peres eljárás jogerős befejezéséig a végrehajtónak nem kellett az adós részére visszafizetnie. Más kérdés, hogy a végrehajtás felfüggesztése esetén a végrehajtás a per alatt a biztosítási hatállyal fennmaradt, így a kötelezett nem tudta a jogosult követelésének a fedezetét elvonni. (Fmhtv. Nagykommentár 397. oldal.)
Természetesen a kézbesítési fikció beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül a kötelezett kézbesítési kifogást is előterjeszthet az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg, és ha a közjegyző a kifogásnak helyt ad, úgy a fizetési meghagyás jogerősítő záradékát hatályon kívül kell helyezni, majd az eljárást perré kell alakítani, azaz ebben az esetben a végrehajtási eljárás nem indul meg a kötelezettel szemben.
Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sok esetben nem könnyű a kézbesítési fikcióval szemben az eredményes kézbesítési kifogás előterjesztése, gondoljunk csak a már idézett BDT2001. 433. számú széleskörűen alkalmazott eseti döntésre.
A kötelezett által előterjesztett kézbesítési kifogás vagy igazolási kérelem elbírálásával összefüggésben több elvi jelentőségű bírósági határozat látott már napvilágot.
A bírói és közjegyzői gyakorlatban az egyik legtöbbet idézett döntés a Fővárosi Bíróság 45.Pf.28.752/1999. (BDT 2001.433.) sz. határozata, mely rögzíti, hogy a félnek önmagában az az állítása, hogy a posta nem a kézbesítésre irányadó szabályok szerint járt el, a postai küldemény vétívén feltüntetett adatok valóságának megdöntésére nem alkalmas. Az erre alapított igazolási kérelmet el kell utasítani, mivel a fél a mulasztás vétlenségét ezzel a hivatkozással nem valószínűsíti.
- 82/83 -
Sok esetben hivatkozik a kötelezett arra, hogy a posta nem hagyott hátra értesítő(ke)t, a kézbesítés megkísérléséről, ilyet nem talált a levélszekrényében, a kézbesítési igazoláson szereplő adatok e vonatkozásban valótlanok; vagy a postai kézbesítő személyesen meg sem kísérelte a fizetési meghagyás személyes kézbesítését, nem csengetett be hozzá, pedig ő otthon tartózkodott a kézbesítések megkísérlésekor stb. Az ezekre alapított kézbesítési kifogásokat tehát el kell utasítani, a postát ilyenkor nem szükséges megkeresni arra nézve, hogy valóban kétszer megkísérelte-e a kézbesítést a kézbesítő és hagyott-e hátra értesítőket.
Természetesen nem követ el hibát a közjegyző, ha a fentiek tekintetében nyilatkozattételre hívja fel a postát, és ezen válasz alapján dönt a kézbesítési kifogásról, különösen ha arra hivatkozik a kötelezett hogy részére meg sem kísérelték személyesen a meghagyás kézbesítését. Ugyanis a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (továbbiakban: Postatörvény) 41. § (3) bekezdése szerint a személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, írásbeli értesítőt hagy hátra. Tehát amennyiben a posta azt közölné a közjegyző megkeresésére, hogy a kötelezett részére a személyes átadást meg sem kísérelte a kézbesítő, úgy megállapítható, hogy a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt és a kézbesítési kifogásnak helyt kell adni.
Az alábbi ügyben az volt a jogkérdés, hogy a követelések megvásárlásával, azok behajtásával foglalkozó gazdasági társaságot egy adott követelés érvényesítése előtt milyen mértékben terheli ellenőrzési kötelezettség a kötelezett valós lakcímének, tartózkodási helyének megállapítására. A Kúria Pfv.20934/2022/8. számú precedensképes határozatának tényállása szerint a kötelezettel szemben kézbesítési fikció alapján jogerőre emelkedett fizetési meghagyás jogosultja egy követeléskezelő cég volt, aki a fizetési meghagyás benyújtását megelőzően három alkalommal szólította fel a kötelezettet a teljesítésre, mindhárom alkalommal a felszólítás "nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza a céghez. A jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás indult a kötelezettel szemben 24.873,- Ft és járulékai behajtása iránt, melyről úgy szerzett tudomást, hogy az ingatlanára bejegyzett jelzálogjog jogosultja arról telefonon értesítette. A kötelezettnek emiatt a külföldi lakóhelyéről, Ausztráliából kellett Magyarországra utaznia és jogi képviselőt megbíznia az ügye intézéséhez, ezzel kapcsolatos költségeit érvényesítette kártérítés jogcímén a perben. A kötelezett igazolta, hogy a kézbesítési fikció beálltakor a lakcíme nem a fizetési meghagyásban szereplő cím volt.
A Kúria döntése szerint a "nem kereste" jelzéssel visszaszármaztatott postai küldemény szabályszerű kézbesítésnek minősül, a feladóban az nem kell, hogy kételyt ébresszen, hogy az adott cím nem valós, a címzett további címét kutatnia kell. Ennek elmulasztása tehát nem minősül az elvárható magatartás követelménye megsértésének. Ezért a Kúria a hatályában fenntartotta a másodfokú döntést, mely a kötelezett keresetét teljes egészében elutasította.
A Kúria Mpk.10526/2017/6. számú precedensképes határozata kiemelte, hogy ha a kézbesítés nem volt szabályszerű, nincs szó vélelem (jelenleg: kézbesítési fikció)
- 83/84 -
megdöntéséről, ugyanis szabályszerűtlenül nem lehet kézbesíteni hivatalos iratot, így annak vonatkozásában vélelem sem állhat be. Ha a bíróság hivatalból észleli a kézbesítés szabálytalan voltát, vagy arra a címzett (adott esetben a fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élő fél) hívja fel a figyelmet, szabályszerűen meg kell ismételni a kézbesítést, amely az adott esetben csak az eljárás megismétlésével lehetséges.
Tehát a közjegyzőnek, bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell a kézbesítés körülményeit és ha kételye merül fel a kézbesítés szabályszerűségét illetően, akkor a kézbesítés körülményeit tisztáznia kell. Ha például a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben feltüntetésre került a kötelezett születési ideje, melyből megállapítható, hogy a kézbesítés idején a kötelezett 20 éves, és úgy érkezik vissza a kézbesítési igazolás, hogy helyettes átvevőként a kötelezett lánya vette át az iratot, úgy valószínű, hogy a kézbesítés szabályszerűtlen, mivel a Postarendelet 16. § (3) bekezdés a) pontja szerint a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója veheti át a postai küldeményt. Így vagy a postai kézbesítő hibázott vagy a fizetési meghagyásban szerepel rossz adat. Ebben az esetben a közjegyzőnek a kézbesítés szabályosságát illetően meg kell keresnie a postát, hogy tájékoztassa a közjegyzőt a kézbesítés körülményeiről. Elképzelhető, hogy a kötelezett testvére vette át az iratot és helytelenül került feltüntetésre a "lánya" megjelölés a hozzátartozó jogcíme rovatban. Ebben az esetben a kézbesítés szabályszerű.
Nem szorosan a tárgyhoz tartozó kérdés, de ha a kötelezett személyes adatait helytelenül közölte a jogosult, úgy annak közjegyző általi kijavítására a fizetési meghagyás kibocsátását követően nincs lehetőség, ugyanis kijavításnak akkor van helye, ha az elírásra a közjegyző, bíróság részéről kerül sor. A téves adatközlés felelőssége a jogosultat terheli, ahogyan azt az Fmhtv. 21. § (3) bekezdése is rögzíti. A Kúria a Pf.24713/2022/2. számú precedensképes határozatában rámutatott arra, hogy a határozat kijavításának lehetősége a bírósági munkával elkerülhetetlenül együtt járó hibák orvoslására szolgál, ebből is következik, hogy nem lehetséges a jogosult által tévesen közölt adatok kijavítása.
A fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésével kapcsolatosan nézzünk meg egy több szempontból is érdekes jogesetet. A Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.25.762/2015/5. számú határozatában rögzített tényállás szerint a jogosult kérelmére a közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki a kötelezettel szemben kölcsöntartozás címén 28.000.000,- forint és járulékai iránt. Miután a jogosult a kérelmében végrehajtói kézbesítést kért, így a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére került sor. A végrehajtó a kötelezett részére nem tudta átadni a fizetési meghagyást a helyszíni eljárása során, sem pedig a végrehajtói irodában, de a kézbesítés eredményesnek volt tekinthető a Vkr. 46/E. § (1) bekezdése második mondata szerint, mivel a Vkr. 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon (tehát amikor a végrehajtó a helyszíni eljárás során értesítést hagy a kötelezettnek arról, hogy a fizetési meghagyást második alkalommal kísérelte meg a részére kézbesíteni) az irat kézbesítettnek tekintendő. A végrehajtó értesítette a közjegyzőt a Vkr. 46/E. § (3) bekezdése szerinti módon a kézbesítés eredményességéről. A közjegyző külön nem értesítette a kötelezettet a
- 84/85 -
kézbesítés eredményességéről. A fizetési meghagyás az eredményes végrehajtói kézbesítésre tekintettel jogerőre emelkedett a kötelezettel szemben, a jogosult kérelmére a közjegyző a végrehajtást elrendelte a kötelezettel szemben. Ezt követően a kötelezett perújítási kérelmet terjesztett elő a bíróságon, hivatkozva arra, hogy a jogosulttal nem áll jogviszonyban, vele szemben semmilyen kötelezettséget nem vállalt.
Lényeges különbségek vannak a fenti Vkr. szerinti módon eredményesnek tekintett kézbesítés - és így jogerőssé és végrehajthatóvá váló fizetési meghagyás -és a Pp. 137. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett kézbesítés között. Először is a végrehajtói kézbesítés esetében nincs a Pp. 137. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési fikció, hiszen az iratot nem a posta kézbesíti, ezért kézbesítési kifogás előterjesztése is kizárt. Másodszor az Fmhtv. 32. § (1) bekezdése szerint rendkívüli (utólagos) ellentmondás előterjesztésének nincs helye, mivel az iratot itt sem a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, hanem a Vkr. alapján.
így ilyen esetben a kötelezett igazolási kérelmet terjeszthet elő[19], melynek - a szubjektív 15 napos határidő mellett - az objektív határideje az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő leteltét követő három hónap; igazolási kérelem ugyanakkor a fizetési meghagyás végrehajtására irányuló eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül nem terjeszthető elő, ellentétben a kézbesítési kifogás szabályainál, ahol ez megengedett.
Amennyiben ezen 3 hónapos objektív határidő letelt, úgy már csak perújítási kérelmet terjeszthet elő a kötelezett, aminek megengedhetőségi feltétele az új tény (bizonyíték) állítási kötelezettség, továbbá annak igazolása, hogy önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás keretén belül előadja.[20]
A Fővárosi ítélőtábla fenti döntése szerint fizetési meghagyásos eljárás esetében a perújítás alapjául megjelölt tény (bizonyíték) fogalmi okokból mindig új ténynek (bizonyítéknak) tekintendő, mivel annak elbírálására a fizetési meghagyásos eljárás során az eljárás jellegéből fakadóan nem kerülhetett sor. A hivatkozott új tény - a felek közötti jogviszony hiánya - kétséget kizáróan alkalmas lehet arra, hogy a kötelezettre (perújító alperesre) nézve a marasztaló fizetési meghagyáshoz képest kedvezőbb határozatot eredményezzen.
Az ítélőtábla kiemelte továbbá, hogy miután a közjegyző a kötelezett részére a végrehajtói kézbesítés eredményességére vonatkozó értesítést nem küldött, sérült a kötelezett tudomásszerzéshez fűződő, alkotmányosan védett joga, ezért alappal hivatkozhatott arra, hogy a fizetés meghagyásról önhibáján kívüli okból nem szerzett tudomást. Rögzítette továbbá, hogy a kötelezett a vele közölt határozatról való tudomásszerzés lehetőségeire nézve végrehajtó általi kézbesítés esetén sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint ha a fizetési meghagyást postai úton
- 85/86 -
kézbesítették volna számára, különösen, hogy a kézbesítés módját a jogosult határozhatja meg.
Az Alkotmánybíróság a 46/2003. (X. 16.) AB határozatában foglalkozott a "nem kereste" jelzéssel kézbesített irattal, melyre a fenti ítélőtáblai döntési is hivatkozik. A meghozott határozat nyomán került be a régi Pp-be[21] új, önálló részként a kézbesítési vélelem megdöntése. (r. Pp. 99/A. §). A határozatban több fontos megállapítást tesz az Alkotmánybíróság. Így kijelenti, hogy a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához - egyebek mellett - elengedhetetlenül szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát. Az Alkotmánybíróság a 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában (ABH 1999, 237, 244.) a jogorvoslati határidő elbírálásával kapcsolatban azt is kimondta, hogy annak "alkotmányossága önmagában ... nem ítélhető meg, e tényező mellett más elemeket is figyelembe kell venni, mindenekelőtt a jogorvoslattal megtámadható döntésről való tudomásszerzés garantáltságát".
Az Alkotmánybíróság szerint a tudomásszerzés akkor garantált, ha megállapítható, hogy a tudomásszerzés lehetősége minden kétséget kizáróan fennáll. A törvényben rögzített jogkövetkezmények akkor állnak be, ha a kézbesítésre a jogszabályi rendelkezések megtartásával, azaz szabályszerűen került sor. A kézbesítés szabályszerűségét a bíróságnak a kialakult bírói gyakorlat szerint mindenkor körültekintően és hivatalból kell vizsgálnia. A kézbesítésre vonatkozó szabályok nem maradéktalan teljesülése a bírósági percselekményeket jogellenessé teszi, lényeges eljárási szabálysértéshez vezet.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a hivatalos iratok kézbesítéséhez fűződő jogkövetkezmények beálltának előfeltétele az, hogy az irat vagy a kézbesítési jogszabályokban említett értesítés a címzetthez bizonyosan eljuthasson. A tudomásszerzésnek nem kell bekövetkeznie, de minden kétséget kizáróan fenn kell állnia a lehetőségének.
A jogalkotónak a kifejtettek szerint egyidejűleg kell az alkotmányos követelményeket kielégítő korszerű szabályozással biztosítania a bírói úthoz és a jogorvoslathoz való alapvető jog érvényesülését az eljárások hatékony befejezéséhez fűződő érdek szem előtt tartásával, a különféle hivatalos iratokra vonatkozó, megfelelően differenciált szabályozással.
Az ítélőtábla tehát a fenti alkotmánybírósági döntésre hivatkozással is mondta ki azt, hogy miután a közjegyző a kötelezett részére a végrehajtói kézbesítés eredményességére vonatkozó értesítést nem küldött, sérült a kötelezett tudomásszerzéshez fűződő, alkotmányosan védett joga. Más kérdés, hogy ezzel az ítélőtábla jogalkotást valósított meg, hiszen egy olyan mulasztást rótt fel a közjegyzőnek, melynek a jogszabály szerint nem kell eleget tennie.
Azért is érdekes az ítélőtábla megállapítása, mivel a Vkr. 46/C. § (3) bekezdésén keresztül alkalmazandó 26. § (1) bekezdése szerint, ha a címzett a bírósági határozatban a címeként feltüntetett címen megtalálható, de a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával nem találja ott sem őt, sem a helyettes átvevőt, a címzett levélszekrényében értesítést hagy a címzettnek arról, hogy kézbesítés céljából a
- 86/87 -
címen megjelent, és a bírósági iratot a címzett hol, milyen időszakban és milyen okiratok bemutatása ellenében veheti át (a továbbiakban: értesítés). Tehát az értesítést a végrehajtó elhelyezi a kötelezett levélszekrényében, mely értesítés szövegében az V. pont alatti tájékoztatásban szerepel az, hogy "Ha az irat átvételére a fizetési meghagyás kézbesítésének második megkísérlését követően sem kerül sor, a fizetési meghagyás kézbesítését a második helyszíni eljárás napját követő ötödik (5.) munkanapon eredményesnek kell tekinteni. A fizetési meghagyással szemben a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 28-31.§-a szerint lehet ellentmondást előterjeszteni."
Tehát a kötelezett két alkalommal is tájékoztatást kap arról, hogy a fizetési meghagyás kézbesítése eredményesnek tekintendő, ha az iratot nem veszi át a végrehajtói irodában.
Kiemelendő, hogy a Vkr. szerinti bírósági határozat (bíróság polgári vagy közigazgatási ügyben hozott marasztaló határozata, a bíróság által jóváhagyott egyezség közjegyző által jóváhagyott egyezség, közjegyzői költségjegyzék, bíróság szolgálati bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, végrehajtói díjjegyzék) valamint bírósági irat (a bírósági határozat bíróság által készített kiadmányáról a végrehajtó által a Vkr. rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat) kézbesítése viszont eredménytelen a Vkr. 34. § (2) bekezdés a) pontja szerint, ha végrehajtó megállapította, hogy a címzett a kézbesítési helyen tartózkodik, de részére vagy helyettes átvevő részére a bírósági iratot sem a helyszíni eljárás során, sem pedig végrehajtói irodában nem sikerült átadni.
Viszont a fizetési meghagyásos eljáráshoz hasonlóan kézbesítettnek kell tekinteni a második helyszíni eljárás napját követő ötödik munkanapon az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke szerint előterjesztett kérelem és az Nmjtv. 74. § (1) bekezdésében említett jogsegélykérelem alapján kézbesítendő kézbesítendő külföldi iratot is.
A Fővárosi ítélőtábla 16.Gpkf.44.151/2021/2. számú határozata szerint (BDT 2022.4492) ha a fél az eljárási cselekményt a határidő utolsó napján kívánta megtenni, és ebben önhibán kívül felmerült ok akadályozta, mulasztását erre hivatkozással kimentheti, függetlenül attól, hogy a valószínűsített akadály nem állt fenn az eljárási cselekményre szabott határidő egészében.
A határozat indokolásában kifejti, hogy: "Az igazolási kérelem kötelező tartalmi eleme, hogy megjelölje benne a kérelmező a mulasztásra vezető okokat és valószínűsítse a saját mulasztása vétlenségét. A Pp.-hez fűzött kommentár szerint a valószínűsítés valamely eljárásjogilag releváns körülmény állítást meghaladó, de bizonyítást el nem érő szintű igazolása. Nem elegendő tehát, hogy a kérelmező előadja, akár részletesen, hogy mi vezetett a mulasztásra, azt hitelt érdemlően alá is kell támasztania, a bíróság számára az előadást hihetővé kell tennie. Az ügyvezetőtől származó teljes bizonyító erejű magánokirat a Pp. 325. § (3) bekezdésében foglaltak alapján csupán azt bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette. Ehhez képest az ügyvezető betegségének adott
- 87/88 -
időtartamban fennálltát például orvosi igazolással, a háziorvosnak írt e-mail levéllel, vagy más hitelt érdemlő módon lehetett volna valószínűsíteni. Az elsőfokú bíróság ennélfogva helytállóan állapította meg, hogy az ügyvezető betegségére hivatkozás -annak valószínűsítése hiányában - nem alkalmas arra, hogy a mulasztás vétlenségét alátámassza."
Ezt a bírósági döntést azért emeltem ki, mivel a fenti analógia alapján a kötelezett alappal hivatkozhat arra igazolási kérelmében, hogy a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésre nyitva álló 15 napos határidőt azért lépte túl és adta fel később postára az ellentmondását, mert a határidő utolsó három napján beteg volt és nem tudott a postahivatalba elmenni, hogy feladja az ellentmondását. Önmagában a betegség állítása viszont nem elegendő, azt valamilyen okirattal hitelt érdemlően alá is kell támasztani.
Nem elegendő a mulasztás okának és a vétlenséget valószínűsítő körülményeknek az előadása, hanem azt valamilyen mértékben alá is kell támasztani. A valószínűsítés igazolása a bizonyítás szintjét nem kell, hogy elérje, arra alkalmas lehet adott esetben egy okirat (orvosi igazolás, egyéb hatósági okirat) vagy valamely személy azt alátámasztó nyilatkozata.[7]
A Kúria Pf.V.24.650/2018/2 számú döntése értelmében alaptalan a fél igazolási kérelme arra hivatkozással, hogy a beadványát azért nem tudta határidőben benyújtani, mert a jogi képviselőjének számítógépe meghibásodott, mivel az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását.
A Kúria rámutatott arra is, hogy a méltányosság alkalmazása során magasabb az elvárhatóság mértéke a jogi képviselőkkel szemben. Erre figyelemmel a jogi képviselő e magatartása a Pp. méltányos elbírálást előíró rendelkezése mellett sem jelenti a mulasztás vétlenségét.
A Kúria utalt a Legf.Bír.Pf.V.24.967/2007 számú döntésére is. Eben az ügyben a jogi képviselő arra hivatkozott, hogy azért nyújtotta be tévesen a másodfokú bíróságnál a fellebbezést, mert a fellebbezés elkészítésére rendelkezésére álló rövid határidő és a minél alaposabb munka elkészítésének az igénye folyamatosan, felfokozott idegi megterhelést eredményezett.
A fellebbezés elkészülte utáni megkönnyebbülés - a hosszú idő óta fennálló cukorbetegségből fakadóan - nála vélhetően olyan rosszullétet okozhatott, ami adminisztratív tévedést eredményezett. Az igazolási kérelemhez orvosi igazolást csatolt, amely szerint 2000. szeptember 6-a óta II. típusú cukorbetegségben szenved, rendszeres orvosi kezelés alatt áll.
Az ítélőtábla végzéssel az igazolási kérelmet elutasította. Indokolása szerint a kérelemhez csatolt orvosi igazolás csupán a cukorbetegség és a rendszeres orvosi kezelés tényét igazolja, de nem utal arra, hogy a jogi képviselő a fellebbezés postára adásának a napján rosszul lett volna, a postai küldemény helyes címzésében őt a betegség gátolta volna, ezért az alaptalan igazolási kérelmet elutasította. A végzése ellen a jogi képviselő fellebbezéssel élt, a Kúria a fellebbezést nem találta megalapozottnak, kifejtette, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint az igazolási kérelem előfeltételeinek a vizsgálata, a méltányosság alkalmazása során magasabb
- 88/89 -
az elvárhatóság mértéke a jogi képviselővel szemben. Az ítélőtábla ennek megfelelően járt el, amikor az igazolási kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy az alperes jogi képviselője által előterjesztett igazolási kérelemben előadottak és a mellékelt orvosi igazolás nem valószínűsítik a mulasztás vétlenségét.
A fizetési meghagyások kézbesítését illetően megállapítható, hogy nagy felelősség hárul a kézbesítést végző postai szolgáltatóra és a bírósági végrehajtóra is. Kisebb részben megoldást jelenthetne a fenti kézbesítési problémákra, amennyiben a magánszemélyek által önkéntesen kérelmezhető lenne a rendelkezési nyilvántartásban annak rögzítése is, hogy más államigazgatási eljárásokhoz hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárásokban is az elektronikus kapcsolattartást választják, és így elektronikusan történhetne a kézbesítés a részükre, mely biztonságosabb és hatékonyabb, mivel a fizetési meghagyás érkezéséről elektronikus értesítést kapnának a tárhelyükre és nem lennének kiszolgáltatva a különféle kézbesítési körülményeknek. Bár a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a természetes személyek nem szívesen választják az elektronikus kapcsolattartást, illetve ezen lehetőségről nem is nagyon tudnak.
Álláspontom szerint - egyetértve e tanulmányban már idézett ítélőtáblai döntéssel - , ha a fizetési meghagyást a bírósági végrehajtó általi kézbesítés esetén a kötelezett részére ténylegesen nem lehetett kézbesíteni, azt a kötelezett nem vette át, úgy a közjegyzőnek a végrehajtói kézbesítés eredményességéről értesítést kellene a kötelezettnek küldenie; továbbá biztosítani kellene a kötelezett részére ilyen esetben a kézbesítési kifogás és a rendkívüli ellentmondás előterjesztésének lehetőségét is, ahogyan az a postai kézbesítése esetén is történik. Indokolt lenne egy ilyen irányú jogszabálymódosítás.
Logikátlan és ésszerűtlen a különbségtétel azon okból, hogy a kézbesítést a bírósági végrehajtó vagy a posta végzi. Ha a kötelezett önhibáján kívül (pl.: kórházba kerülése és huzamosabb ott tartózkodása okán) nem tudta átvenni a fizetési meghagyást, teljesen mindegy, hogy a bírósági végrehajtó helyezte el az értesítést a levélszekrényben vagy a postai kézbesítő. Amennyiben az igazolási kérelem előterjesztésére biztosított 3 hónapos objektív határidő letelt, - ami könnyen bekövetkezhet - felesleges és jogbiztonságot sértő a kötelezettet perújításra szorítani (aki minden bizonnyal annak lehetőségéről nem is tud, és az még akkor is kétséges, ha jogi képviselőt hatalmaz meg), ahelyett, hogy kézbesítési kifogással, vagy rendkívüli ellentmondással élhetne.
Ugyanakkor a "nem kereste" kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények fenntartása a jövőben is indokolt, osztva Bagi István alkotmánybíró 46/2003. (X. 16.) AB határozathoz fűzött különvéleményét, mely szerint "elsődleges érdek pedig az eljárások ésszerű időben történő befejezése, amely a tisztességes eljárásához való jogból következik. ... Az ügyfelet tehát védeni kell ugyan a postai mulasztások ellen, nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni az ellenérdekű fél érdekét, amely ugyanúgy védendő - többek között - az eljárás elhúzását célzó cselekményekkel
- 89/90 -
szemben. Az eljárás elhúzásának egyik esetleges eszköze éppen a küldeményekkel való manipuláció."
- Kiss Daisy: A polgári per titkai; HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2006.
- Molnár Judit: Meglepetés kizárva - a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítése; Erdélyi Jogélet 48. oldal
- Nagy Adrienn - Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári eljárásjog I.; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2021.
- Nagy Adrienn: Bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése az Európai Unió tagállamai között; in: Stipta István (szerk.): Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium; Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. 433-454. o.
- Nagy Adrienn: A Tanács 1348/2000/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről; In: Wopera Zsuzsa - Wallacher Lajos (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában; CompLex Kiadó, Budapest 2006. 333-374. o.
- Pulinka Mihály: Fizetési meghagyásos eljárás: még mindig gyors és népszerű; Jogászvilág, 2019. augusztus 12.
- Pulinka Mihály: A végrehajtó is kétszer csenget, avagy a végrehajtói kézbesítés mint alternatíva; Jogászvilág, 2016. június 20.
- Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog I-II. Kommentár a gyakorlat számára, Harmadik kiadás, HVG Kiadó, Budapest 2023.
- Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2020.
- Wopera Zsuzsa (szerk.): Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2023. ■
JEGYZETEK
[1] Fmhtv. 27. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartástól (a továbbiakban: Pp.) 180. §
[2] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2020. 216. o.
[3] A határon átnyúló kézbesítésről lásd részletesebben Nagy Adrienn: Bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése az Európai Unió tagállamai között; in: Stipta István (szerk.): Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium; Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. 433-454. o.; Nagy Adrienn: A Tanács 1348/2000/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről; In: Wopera Zsuzsa - Wallacher Lajos (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában; CompLex Kiadó, Budapest 2006. 333-374. o.
[5] A veszélyhelyzet miatt megváltozott kézbesítési szabályok alkalmazása óta a posta úgy küldi vissza a feladó részére a hivatalos iratot tartalmazó küldeményt, hogy a kézbesítés eredményéről egy kézbesítési igazolás kerül kiállításra. Ez váltotta fel tehát az addig használt tértivevényt.
[8] Pulinka Mihály: Jogászvilág, 2019. augusztus 12.
[9] Pp. 144. §
[10] Pp. 137. § (3) bek.
[11] Pp. 138. § (1) és (4) bek.
[12] Pp. 139. § (6) bek.
[13] Pp. 139. § (4) bek.
[14] Molnár Judit: Meglepetés kizárva - a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítése; Erdélyi Jogélet 48. oldal
[15] a 2008. évi XXX. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 45. §
[16] 1893. évi XIX. tc. a fizetési meghagyásokról 12. szakasz.
[17] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2020. 395. o.
[18] Kiss Daisy: A polgári per titkai; HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2006. 320. o.
[19] Pulinka Mihály: A végrehajtó is kétszer csenget, avagy a végrehajtói kézbesítés mint alternatíva; Jogászvilág, 2016. június 20.
[21] 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző, Dr. Endrédy András Közjegyzői Irodája, Ajka.
Visszaugrás
