A Való Világ 4 tekintettel a 2010-es év végén történő indulására két médiatörvény, a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. (a továbbiakban: Rttv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) kiskorúak védelmére vonatkozó szabályai tárgyi hatálya alá tartozott. Emellett a médiaszolgáltatóknak az Európai Unió audiovizuális ágazatra vonatkozó irányelve1 alapján lehetőségük volt és van társ- és/vagy önszabályozás keretén belül további szabályok elfogadására. E lehetőséggel élve az RTL Klub is megfogalmazta a valóságshow szerkesztési szabályait a kiskorúak káros tartalmaktól való távoltartása érdekében. Mindezek ellenére a műsorral kapcsolatban nem csak a Médiatanács, hanem a közönség tagjai is jelentős számú panaszt fogalmaztak meg, amelyek komoly szankcionálást vontak maguk után. Mindezekre tekintettel tanulmányunkban a Való Világ közvetítésére vonatkozó, a kiskorúak védelmét garantálni hivatott szabályok mellett olyan alternatív megoldást kívánunk bemutatni, amely egy valóságshow közvetítése esetén biztosíthatná az életkora miatt sérülékeny médiafogyasztók egészséges fejlődését.
A valóságshow, mint igen nagy népszerűségnek örvendő műfaj, hosszú múltra tekint vissza. Megszületése az 1973-ban megjelent "An American Family" című 12 részes sorozathoz köthető, amelyben egy hétköznapi család élete került filmvászonra, különböző társadalmi problémákkal színezve. Közel húsz évvel később, 1991-ben látott napvilágot a "Biosphere 2", amelyben egy mesterségesen konstruált, de természetesnek álcázott környezetben két évet kellett a résztvevőknek eltölteniük, bizonyítva azzal, hogy a modern társadalomban szocializálódott ember is képes boldogulni egyszerű, nomád viszonyok között. A világ első, mai értelemben vett valóságshow-ja 1997-ben indult "Expedition Robinson" címmel. A svéd show-ban 48 ember 45 napon keresztül élt együtt egy maláj szigeten, ahol különböző ügyességi, kaland, túlélő feladatokat kellett elvégezniük. A valóságshow 4. részének utolsó adását a teljes svéd lakosság több mint fele követte nyomon. Ennek amerikai változataként született meg a "Survivor", melynek magyar verzióját az RTL Klub alkotta meg. Később, 1999-ben a holland Endemol cég előállt a Magyarországon is (TV2) megjelent "Big Brother" című valóságshow-val, amely hazánkon kívül Európa számos más országában is hatalmas sikert aratott. A nagy testvér házában 12 ember élt együtt három hónapig a külvilágtól elzárva, mely idő alatt különböző feladatokat kellett teljesíteniük. A résztvevők száma hétről-hétre csökkent, mert az előre meghatározott szabályok szerint egymás kijelölésével és a nézők szavazataival kiestek a játékból. A Big Brother-re adott válaszként a konkurens kereskedelmi tévécsatorna 2002-ben elindította az első magyar valóságshow-t "Való Világ" címmel, mely szinte folyamatosan látható újabb és újabb szériái az elődjeihez hasonló elemekre épülnek néhány szerkezeti sajátosságtól eltekintve.2 A Való Világ a kezdetek óta Magyarország legnézettebb valóságshowjává nőtte ki magát. A műsor első szériája és a konkurens Big Brother egyszerre, egy időben futott a képernyőn és ekkor még csak ,,szorongatta" a Nagy Testvért (mindkét műsornak közel azonos, 1,5 milliós nézettsége volt). A nagy áttörést a Való Világ 2 jelentette, mely 1,75 millió nézőjével "kiütötte" a Big Brother 2-t. A hatalmas sikerre való tekintettel az RTL Klub elindította az első magyar fejlesztésű valóságshow harmadik sorozatát, majd 2010-ben, 6 évvel a Való Világ harmadik szériája után az RTL Klub ismét műsorra tűzte a produkciót.3
Ha mindezen műsorok alapján a valóságshow fogalmát kívánjuk megadni, akkor azt mondhatjuk, hogy olyan interaktív televíziós műsor, melyben a szereplők a valós élettől elzárva, közösséget alkotva, a valóságot imitáló helyzetekben különböző feladatokat teljesítenek, konfliktusokat oldanak meg, illetve generálnak. Általában kieséses rendszerben működik és az utolsóként bennmaradó nyertes pedig díjazásban részesül, amely elnyeréséhez legtöbbször a tévénézők által a műsorvezető felhívására leadott szavazatokra van szüksége. A szavazás szimpátia alapján történik.4
Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a valóságshow, mint fogalom, megtévesztő, hiszen magának a shownak valójában nem sok, szinte semmi köze nincs a valósághoz. A mindennapi valóság nem kerül rögzítésre, annak minden ember szereplője, akiknek bizonyos, a társadalom rajtuk kívül állók érdekeit is szolgáló jogi és etikai normákat szigorúan be kell tartaniuk, amely - ahogy jelen tanulmány is mutatni fogja - nem mondható el a showműsorokban résztvevők tekintetében. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a valóság jelzőre azért volt és van szükség, hogy ez a marketing szempontból figyelemfelhívó szócska minél népszerűbbé tegye a valóság mesterségesen generált változatát, amely feledtetve az igazi valóságot igen nagy hatást tud gyakorolni a nézőkre sok esetben anélkül, hogy ezt érzékelnék.
A tavalyi évben indult show tekintetében a legnagyobb újdonságot jogi, szabályozási szempontból az jelentette, hogy, figyelemmel a hazai új médiatörvény előkészítő munkálataira és az a körül zajló heves vitákra, illetve az egyre szigorúbbnak tűnő rendelkezések kikristályosodására, az RTL Klub etikai kódexet (mely valójában mindössze néhány oldalas dokumentum) készített a műsor szerkesztési kereteinek rögzítése érdekében. Tehát a szolgáltató az önszabályozás eszközét választotta és elsősorban a kiskorúak védelme érdekében önmaga fogalmazta meg a részletesebb szabályokat.
A Való Világ 4 indulásától 2010 decemberéig az Rttv. rögzítette a kiskorúaknak a műsorszolgáltatások káros hatásaival szembeni védelmét garantálni hivatott korhatári besorolási rendszert és a kategóriáknak megfelelő idősávokat. Ennek alapján a műsorszolgáltató a valóság show-t a II. kategóriába sorolta, azaz ,,tizenkét éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott" minősítéssel látta el és este hét órától vetítette. A szolgáltató maga végzett klasszifikációja során iránymutatásként szolgált - elméletileg - az egykori Országos Rádió és Televízió Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozata5. A Testület e dokumentumában kifejezetten felhívta a figyelmet a gyermekek bizonyos életkorának fontosságára, így a 12-16. év jelentőségére, amikor a kiskorúak értékrendszere és világképe kialakul. Erre tekintettel a gondos, alapos körültekintéssel végzett korhatári besorolás elkerülhetetlen annak ellenére, hogy a gyermekek saját televízióval a szobájukban és a számítógép előtt ülve gyakran magasabb kategóriába sorolt műsorokhoz is könnyen hozzáférnek. E körülmény miatt valójában a klasszifikáció önmagában nem jelent teljes védelmet napjainkban, de ez nem mentesíthet a helyes besorolás alól. Visszatérve a határozat II. kategóriába sorolt műsorokra vonatkozó kritériumaira, a dokumentum tiltotta, hogy az ilyen, megfelelő jelzéssel mind a mai napig szinte bármikor közzétehető műsorok6 olyan szereplőkkel való azonosulásra csábítsanak, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek. További elvárás volt az ilyen műsorokkal szemben, hogy az erőszak visszafogottan jelenjen meg bennük és ne terjesszenek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket, és lehetőleg a partnerkapcsolatban az egyenrangúságot hirdessék.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
