Ausztriában a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló irányelv rendelkezéseinek a beiktatására külön törvényben került sor. Ez a törvény nem tartalmaz a nemzeti rendelkezésektől eltérő, speciális szabályokat a fordulónapra és a joghatások beállására vonatkozóan, így a belső jogban meghatározott feltételekhez kell visszanyúlnunk kérdéskör feltérképezésénél. Az átalakulás széttagolt szabályozási struktúrája miatt a részvénytársaságok egymás közötti, valamint a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok részvételével zajló egyesülési folyamatokban az öAktG [1] 220. §-ának a rendelkezéseit kell megvizsgálnunk. Abban az esetben azonban, ha a határon átnyúló egyesülési folyamatban csak korlátolt felelősségű társaságok vesznek részt, akkor az öGmbHG előírásait kell szem előtt tartanunk. Tekintettel arra, hogy a fordulónap és a joghatások beállásának a vonatkozásában az öGmbHG nem tartalmaz iránymutatást, így a törvény 96. §-ában foglalt utaló norma folytán ebben az esetben is a részvénytársaságokra irányadó rendelkezéseket kell alapul venni.
Az osztrák szabályozásban a végleges vagyonmérlegek fordulónapjára vonatkozó törvényi előírás értelmében az egyesülés esetében a fordulónap azt a napot jeleníti meg, amelytől kezdve az átalakuló gazdasági társaság vagyoni eszközei, jogai és kötelezettségei számviteli szempontból a jogutód gazdasági társaság részéről átvételre kerülnek. Ettől az időponttól kezdve a jogelőd könyvvezetése megszűnik, és a fordulónapot követően kötött ügyleteket pedig már a jogutód megnyitott nyilvántartásaiba kell bevezetni. Ez az időpont kötelező tartalmi eleme az egyesülési szerződésnek is, amely csak a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző időintervallumba eshet[2], hiszen a vonatkozó törvényi előírások értelmében fordulónapként csak a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző 9 hónapon belüli időpont jelölhető meg. Amennyiben az egyesülési folyamatban több jogelőd gazdasági társaság vesz részt, úgy az egyes jogelődök és a jogutód viszonylatában több, egymástól eltérő fordulónap is megállapítható.[3]
A fordulónap és a könyvvezetésben bekövetkező változás annak jogi természetét tekintve csak a jogelőd és a jogutód könyvvezetésében és azok belső jogviszonyában jelenik meg (akkor is, ha a jogutód gazdasági társaság az átalakulás következtében újonnan kerül létrehozásra). Ez a tény azonban külső jogviszonyban, harmadik személyek irányában az átalakulás bejegyzését megelőzően nem bír joghatással, valamint a jogelőd gazdasági társaság jogalanyiságát sem érinti. A vagyonátszállás csak az egyesülés bejegyzésének az időpontjában következhet be annak konstitutív hatálya miatt; az egyesüléshez fűződő joghatások tehát külső jogviszonyban csak ebben az időpontban realizálódhatnak.[4]
Csehországban egységes szabályozás irányadó valamennyi átalakulási formációra a vagyonmérlegek fordulónapját illetően. Igaz ez a határon átnyúló egyesülési folyamatokra is, hiszen az átalakulási törvény utaló normája alapján ezekre a transznacionális szervezeti változásokra is alkalmazni kell az átalakulás közös szabályait.[5]
A cseh átalakulási jogban a fordulónap az a nap, amikor a jogelőd gazdasági társaság ügyletei számviteli szempontból nézve felvételre kerülnek a jogutód könyvvezetésébe. Emellett a jogelőd könyvvezetése ezzel az időponttal egyidejűleg lezárásra kerül, a jogutód gazdasági társaság pedig arra kötelezett, hogy az átalakulás tényének a figyelembevételével vezesse tovább a könyveit. Az átalakulási eljárás menetét tekintve a fordulónap csak a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belüli időszakba eshet[6]. A számviteli szempontoknak történő megfelelést szolgáló időpont a cseh megoldás értelmében sem kerül összevonásra a cégbejegyzéssel és a joghatások beállásának az időpontjával, hiszen az átalakuláshoz fűződő joghatások csak az átalakulás konstitutív hatályú bejegyzésével következhetnek be függetlenül a fordulónap cég által meghatározott időpontjától.[7]
A fordulónapra és a bejegyzés kapcsolatára vonatkozóan nem találunk törvényi előírásokat sem a határon átnyúló egyesülésekre irányadó jogszabályi rendelkezésekben, sem pedig a nemzeti szervezeti változásokra alkalmazandó normaanyagban. Ebből fakadóan ellentmondásos gyakorlat alakult ki abban a tekintetben, hogy a vagyonmérlegek fordulónapja és az átalakulás bejegyzése időbeli síkon hogyan viszonyulhat egymáshoz. A fordulónap Romániában is azt az időpontot testesíti meg, amikor a jogelőd ügyletei, jogai és kötelezettségei számviteli szempontból átvezetésre kerülnek a jogutód könyveibe[8]. A fordulónap megjelölését tekintve egyedüli kritériumként csak az jelenik meg a román szabályozásban, hogy ez az időpont nem eshet az előző üzleti év lezárása előtti időszakra, valamint annak jövőbeli dimenzióit tekintve nem lehet későbbi, mint az adott üzleti év lezárásának az időpontja[9]. Ezen az időintervallumon belül azonban egységes gyakorlat hiányában a fordulónap eshet a bejegyzés elé, megegyezhet a bejegyzés napjával, de cégbírótól függően az is előfordulhat, hogy a bejegyzést követő időpontra csúszik ki. Romániában egyébként az átalakuláshoz és az egyesüléshez fűződő joghatások a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel állnak be. Az előbbiekben említett utolsó esetben ez a feltétel csak akkor valósul meg, ha a cégbíró a társaság által megjelölt napon jegyzi be az átalakulást, így ebben a megvalósulási esetkörben a számviteli könyvek lezárása és cégjogi szempontból a joghatások beállásának az időpontja megegyezik.[10]
Bulgáriában a határokon átnyúló egyesülésekkel kapcsolatban nem kerültek elfogadásra az általános rendelkezésektől eltérő, speciális előírások, így az ilyen típusú transznacionális szervezeti változások esetében is ugyanazon rendelkezéseket kell alkalmazni, mint a határokon belül zajló átalakulások vonatkozásában[11]. A bolgár jog is különválasztja a fordulónapot az átalakulás bejegyzésétől, illetve a joghatások beállásának az időpontjától. Fordulónapként csak előzetes időpont adható meg, amely az átalakulás bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárást és a bejegyzési kérelem benyújtását is szükségszerűen megelőzi, hiszen a kapcsolódó törvényi rendelkezések értelmében fordulónapként csak az egyesülési szerződés aláírását megelőző 6 hónapon belüli időpont jelölhető meg.[12]
Az időpont jogi természetét tekintve a fordulónaphoz nem kapcsolódnak külső jogviszonyban joghatások, hanem csak számviteli szempontból van jelentősége: ettől az időponttól kezdve a jogelőd gazdasági társaságot terhelő könyvvezetési kötelezettség megszűnik, és a jogelőd ügyletei a továbbiakban a jogutód nyilvántartásaiban kerülnek kimutatásra. Amennyiben a jogutód gazdasági társaság a bolgár jog szabályai szerint működik, akkor az átalakuláshoz fűződő joghatások a cégjegyzékbe történő konstitutív hatályú bejegyzéssel állnak be a határon átnyúló egyesülési folyamatok esetében is.[13]
Valamennyi vizsgált ország szabályozási gyakorlata megegyezik abban, hogy az irányelv által meghatározott keretjellegű előírásokba illeszkedve és utaló normát alkalmazva a határon átnyúló egyesülések esetén a fordulónapra és az egyesüléshez fűződő joghatásokra is a nemzeti rendelkezések alkalmazását tartják irányadónak. A kapcsolódó uniós jogforrás mindkét jogintézmény vonatkozásában csak minimumstandardokat tartalmaz, így tagállami hatáskörben maradt a kapcsolódó részletszabályok megalkotása. Az egyes országok különféle szabályozási gyakorlatára lásd a következő összefoglaló táblázatot az 5. oldalon.
(1) A határon átnyúló egyesülési folyamatok esetében, tekintettel arra, hogy a több ország területét érintő jelleg miatt a jogelőd és a jogutód eltérő tagállam honosságával rendelkezik, az összehasonlítás első aspektusaként jelenhet meg az irányadó időbeli feltételek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy Ausztria a cégbírósági eljárást megelőzően 9 hónapos, Csehország 12 hónapos, míg Bulgária pedig az egyesülési szerződés aláírásától számított 6 hónapos határidőt ír elő a fordulónapra vonatkozóan[14], így az átalakulási eljárás cégbíróság előtti szakaszainak párhuzamossága a határon átnyúló egyesülések esetében felbomolhat. A nemzeti szabályozások különbözősége az egyesülésről szóló döntéshozatal és a bejegyzési kérelem benyújtásának az egyes tagállamokban történő egymáshoz viszonyított eltolódását eredményezheti.
| Magyarország | Ausztria | Csehország | Románia | Bulgária | |
| a fordulónap időpontja | nem lehet korábbi, mint a bejegyzés napja, illetve nem lehet későbbi, mint az átalakulás bejegyzésére irányló kérelem benyújtását követő 90. nap | a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző 9 hónapon belüli időpont | a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belüli nap | nem eshet az előző üzleti év lezárása előtti időszakra, és nem lehet későbbi, mint az adott üzleti év lezárásának az időpontja | az egyesülési szerződés aláírását megelőző 6 hónapon belüli időpont |
| előzetes/ utólagos | utólagos | előzetes | előzetes | ? | előzetes |
| a joghatások beállásának az időpontja | a fordulónap és a bejegyzés egybe kell, hogy essen | cégbejegyzés | cégbejegyzés | ? (lehetséges az eltérés és az azonosság is) | cégbejegyzés |
| a fordulónap jogi természete | összekapcsolódik a joghatások beállásának időpontjával | csak belső jogviszonyban, számviteli szereppel bír | csak belső jogviszonyban, számviteli szereppel bír | ? | csak belső jogviszonyban, számviteli szereppel bír |
| összekap- csolódnak-e? | | | | ? | |
(2) A fordulónap időpontjára vonatkozóan a tagállamok szabályozási gyakorlata eltér abban a tekintetben, hogy ez az időpont az átalakulási eljárásban a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző vagy azt követő időszakban jelenhet-e meg. Megállapítható, hogy a külföldi jogok esetében hazánk és Románia kivételével a fordulónap csak az átalakulás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását megelőző időintervallumba eshet, míg a magyar jog a bejegyzési kérelem benyújtásához viszonyítva egy utólagos fordulónapot ismer, a román szabályozásban pedig divergáló cégbírósági gyakorlat alakult ki erre vonatkozóan.
(3) Abból a jogalkotói megfontolásból fakadóan, hogy az átalakulás konstitutív, ex nunc hatályú bejegyzése miatt a szervezeti változás hatályosulásának az időpontja az érintett gazdasági társaságok szemszögéből nézve véletlenszerűen alakulhat, a hazai jogalkotó a kapcsolódó számviteli és könyvviteli feladatok megkönnyítése érdekében lehetővé teszi, hogy az átalakuló gazdasági társaság a joghatások beállásának az időpontját meghatározhassa[15]. Ez a lehetőség, illetve szabályozási koncepció a hazai átalakulási jogban a fordulónap, illetve a bejegyzés sajátos szimbiózisát eredményezte. A vizsgált országok vonatkozásában a kapcsolódó jogszabályi előírások hiányában hasonló gyakorlat csak Romániában alakult ki. Eltérés tapasztalható azonban a két ország között abban a tekintetben, hogy míg Romániában a fordulónap - betartva a vonatkozó időbeli feltételeket - a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző időszakra is eshet, addig a magyar jog kógens törvényi előírásaival kizárja annak a lehetőségét, hogy ez az időpont a bejegyzési kérelem benyújtását megelőző szakaszra nézve kerüljön megállapításra. Abban az esetben, ha a cég által meghatározott időpont későbbi lenne, mint az átalakulás bejegyzésének a napja, mindkét ország vonatkozásában azonos jogtechnikai megoldást követnek a cégbírák, hiszen az átalakulás bejegyzésével kivárják a társaság által megjelölt időpontot. A többi vizsgált ország gyakorlata egységes abban a tekintetben, hogy az egyesüléshez fűződő joghatások csak a cégbejegyzés napjával állhatnak be. Ez a megállapítás irányadónak tekintendő a határokon átnyúló ilyen típusú szervezeti változásokra is.
(4) A fordulónap annak jogi természetét tekintve a vizsgált országok nagy részében csak a könyvvezetésben és a belső jogviszonyban bekövetkező változásokat jeleníti meg, külső jogviszonyokban azonban nem kapcsolódik össze az átalakulás joghatásainak a beállásával, illetve a konstitutív cégbejegyzéssel[16]. Az irányelv által támasztott harmonizációs célú rendelkezéseknek, amely a fordulónap és a joghatások beállásának az időpontjával kapcsolatban nem tartalmaz további részletszabályokat, mind a magyar megoldás sajátos kombinációja, mind pedig azon jogok megoldása is megfelel, amelyek különválasztották a számviteli, belső jogviszonyban történő könyvvezetési változások bekövetkezésének az időpontját az átalakulás konstitutív hatályú bejegyzésének a napjától. ■
JEGYZETEK
[1] A külföldi jogszabályok mutatóját és jegyzékét lásd a tanulmány végén. Az egyes tagállamok vonatkozásában az idézett jogszabályok német nyelvű rövidítését alkalmazzuk jelölve a származási tagállamot is.
[2] Straube, Manfred (Hrsg.): Wiener Kommentar zum GmbH-Gesetz; Manzsche; Wien; 2008.; zu § 96, Rn 47-50, 59.
[3] Kalss, Susanne: Kommentar zur Veschmelzung - Spaltung - Umwandlung; Manzsche; Wien; 2010.; zu § 220 AktG, Rn 39.
[4] Jabornegg, Peter-Strasser, Rudolf (Hrsg.): Kommentar zum Aktiengesetz 2. Band; §§ 70-273 AktG; Manzsche; Wien; 2010.; zu § 220 AktG, Rn 15.; Kalss, S.: i. m. zu § 220 AktG, Rn 38. és zu § 225a AktG, Rn 39.
[5] czUmwG 180. §
[6] czUmwG 10. §
[7] Schindler, Clemens Philipp-Stingl, Harald (Hrsg.): The Wolf Theiss Guide to: Cross-Border Mergers in CEE/SEE; LexisNexis ARD Orac; Wien; 2009.; 42.; Adam, Jakub- Pasková, Markéta: Grenzüberschreitenden Verschmelzungen in der Tschechischen Republik; eastlex; Heft 6/2008.; 221-224.; 222.; a fordulónapra vonatkozó egységes szabályozás miatt irányadónak tekinthető: Skálová, Jana: Tschechien: Spaltung aus gesellschafts- und steuerrechtlicher Sicht; eastlex; Heft 3/2008.; 108-112.; 108.
[8] rHGG 241. cikk j) pont.
[9] rHGG 249. cikk b) pont.
[10] Galla, Harald-Petre, Daniel: Grenzüberschreitende Verschmelzungen in Rumänien; eastlex; Heft 1/2010.; 9-12.; 10-11.; a szétválással kapcsolatban elemzi, de nem találunk eltéréseket az egyesülés esetében sem: Ollinger, Nina-Neagu, Alexandru-Biban, Sorin: Rumänien: Spaltung aus gesellschafts- und steuerrechtlicher Sicht; eastlex; Heft 3/2007; 153-158.; 155.
[11] bHG 265d cikk (1) bek.
[12] bHG 263g cikk
[13] Schindler, C.P.-Stingl, H. i. m. 28.; Kaufmann, Alexander - Patscheva, Stefana: Grenzüberschreitende Verschmelzungen in Bulgarien; eastlex; Heft 1/2008.; 8-13.; 9.; az egységes szabályok miatt lásd erre vonatkozóan: Doytchinova, Alexandra - Georgieva, Theodora: Bulgarien: Spaltung aus gesellschafts- und steuerrechtlicher Sicht; eastlex; Heft 3/2007.; 148-153.; 150.
[14] Tenk I. i. m.
[15] Gál J.-Adorján Cs. i. m. 95., 119.
[16] Koppensteiner, Ham Georg-Rüffler, Friedrich: Kommentár zum GmbHG; LexisNexis ARD Orac; Wien; 2007.; zu § 96, Rn 27.; Jabornegg-Strasser i. m. zu § 220 AktG, Rn 15.
Visszaugrás
