A jelen cikk azt vizsgálja, hogy a közösségi finanszírozás vagy az online tőkebevonás milyen szerepet tölt be a világgazdaság egyik jelentős problémájának, a kezdő- és kisvállalkozások finanszírozásának elősegítésében, különösen a szellemi tulajdon jogok terén, és ebben milyen szerepet játszik a tízéves előkészítés után elindult, 2021 novembere óta hatályos új európai rendelet a közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról (ECSP), amely az első alulról jövő, azaz a szakma által kezdeményezett uniós szabály. Célja, hogy úgy segítse elő a tőkeági finanszírozást, hogy az befektető- és fogyasztóvédelmi szempontból ne növelje az aggregált makropénzügyi kockázatokat.
This article examines the role of crowdfunding or online capital raise in facilitating the financing of start-ups and small businesses and how it affects intellectual property rights. It also examines the role of the new European Regulation on Crowdfunding Service Providers (ECSP), launched after ten years of preparation and entered into force on November 2021, which is the first bottom-up EU legislation initiated by the business. The regulation aims from the aspect of the investors and consumers protection to facilitate equity financing without increasing aggregate macro-financial risks.
Közösségi finanszírozás (crowdfunding) mindig is létezett: az emberek mindig kértek pénzt másoktól ötleteik megvalósítására. Ennek globalizálódását az internet, a web2 tette lehetővé: a kétezres évek elején azonnal megjelent a tőkebevonás online formája. Ennek során a tőkét kereső kampánygazda vállalkozás egy arra specializált online platformon, mint amilyen a Tőkeportál, egy 4-10 héten át futó kampányban egy rövid videóban és az üzleti tervben mutatja meg, milyen feltételekkel, milyen célból és mennyi tőkét keres. A kampány során a leendő befektetők a platform fórumán online kérdezhetnek, sőt alkudozhatnak is a befektetési feltételekről, s végül megállapodnak a vállalkozással. Minél nagyobb a kampánygazda kapcsolati hálója, amit más néven FFF-nek, azaz "friends, family and fools"-nak neveznek, valamint minél nagyobb az elérése a közösségi médiában és ott minél hitelesebben, agilisabban kommunikálja céljait, amit a platformszolgáltató a saját követői, felhasználói felé is felerősít, azaz minél nagyobb a crowd, annál gyorsabban és nagyobb eséllyel fogja elérni a kitűzött tőkecélt a kampány. Mivel az egész folyamat online zajlik, a közösségi finanszírozást az online kommunikáción keresztüli vagy digitális tőkebevonásnak is nevezik.
A web2, azaz a felhasználói tartalomgyártást engedő internet megjelenésekor az egyik első, leginkább projekt webshopnak mondható platformszolgáltató az amerikai egyesült államokbeli Kickstarter volt, ahol a mikrovállalkozásoknak is esélye nyílt projektjeik finanszírozására oly módon, hogy potenciális vevőiktől előleget kérve finanszírozzák meg a termék gyártását. Azóta több mint kétszázezer kampányban több mint hatmilliárd dollárt vontak be megannyi technológiai újdonság, film, könyv stb. megvalósítására. Ezt a formát reward-based, termékcélú közösségi finanszírozásnak hívják, amelynek során a támogató megkapja az áhított terméket mint "jutalmat". Ez a forma nem esik tőkepiaci szabályozás alá, mert bár a csalás vagy a nemteljesítés veszélye fennáll, de információs aszimmetria nincs: a támogató azt kapja, amit vesz, csak előre kell érte fizetnie, de előbb és olcsóbban juthat hozzá, mint az akár egy webshopban megjelenne.
A közösségi finanszírozás több globális gazdasági probléma megoldását segíti. A kezdő és kisvállalkozások, de számos középvállalkozás sem jut hozzá időben megfelelő tőkéhez, nem tudja magát finanszírozni, mert nem fér hozzá a befektetőkhöz, vagy számára nem transzparens, lassú vagy túl terhes az intézményi tőkebevonási folyamat, és a piacra lépést, márkaépítést nem segíti elő. A crowdfunding kampány révén az alapító egyszerűbben és gyorsabban juthat tőkéhez, mert az online folyamat lehetővé teszi, hogy ügyfelekből befektetők, befektetőkből ügyfelek váljanak, és sok kis befektető tudjon belépni úgy a társaságba, hogy közben a döntéshozatalban nem okoznak fennakadást. Minden fejlett fiskális politikának az is fontos, hogy nőjön a
- 29/30 -
pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra, továbbá, hogy a lakossági megtakarítók helyi vállalkozásokba fektethessenek. A kezdő vállalkozások első tőkebevonási köre leghatékonyabban helyi tőke bevonásával történik: statisztikák szerint e fázisban a tőke 85%-a százhúsz kilométeres körzetből jön.
Lássunk néhány híres példát a közösségi finanszírozásra! A közösségi finanszírozás történetének egyik korai sikersztorija a ma már globális kézműves márkaként ismert skót Brewdog, amely már 2010-től közösségi finanszírozás révén tudott növekedni. Ők "equity punk"-nak hívták a crowd-befektetőket és iskolapéldává tették a crowdfunding szerepét a növekedésben azáltal, hogy vevőik befektetőkké, befektetőik pedig ügyfelekké és márkanagykövetekké váltak. Az akkor huszonéves alapítók a cég bemutatását azóta is így kezdik: 180 000 befektetőtől kilencvenmillió dollárt vont be, értékelése kétmilliárd dollárra rúg és éppen a tőzsdére lépést tervezi. Már a 2017-es private equity befektető huszonhétszeres árat kínált az első crowd-befektetőknek - alig 2% adta el részvényeit. Mostanában azonban törzsbefektetőik és fogyasztóik már nem méltányolják a "mindenáron növekedni" stratégiát.
A Revolut 2017-ben egy nap alatt vont be ötmillió-négyszázezer fontot a Seedrs nevű brit platformon, majd a Crowdcube-on folytatta, két év alatt tizenkilencszeres hasznot hozott a befektetőinek és vált az első pénzügyi technológiai (fintech) unikornissá.
A Mintos kölcsöncélú közösségi finanszírozási platform 2020-ban több mint hétezer befektetőtől mindössze tíz nap alatt 7,2 millió font tőkét vont be.
Első crowdfunding körük után öt-hét évvel tőzsdére lépett több platformszolgáltató is: például a Raize, a FundedByMe, de példa erre a Very Good Food és az Arcane Crypto is.
Rengeteg vállalkozás hagyományos kereskedelmi banki alapon nem kaphat hitelt - nem hitelképes -, mert nem tud fedezetet biztosítani. A termelővállalkozások tipikusan hitelképesek, de csak több éves sikeres működést követően. Az internet elterjedésével vált tömeges problémává, hogy a biztosítékot nyújtani nem képes, szoftverfejlesztő, internetalapú azaz technológiai vállalkozások tömegeinek vált létfontosságúvá a korai fázisban történő tőkebevonás lehetővé tétele - ami egybeesett az online tőkebevonási szolgáltatást nyújtó platformok megjelenésével is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
