Az utóbbi időben több felszámolási eljárásnál merült fel az a kérdés, hogy a felszámolói díj alapját hogyan kell meghatározni. Miután az elmúlt több mint tíz évben ezzel kapcsolatban vita nem merült fel, s így közzétett eseti döntésekben kitapintható bírói gyakorlat sem alakult ki, célszerűnek látszik a címben jelzett eljárásokban megállapítható díjak egyes kérdéseit elemezni.
A kérdés nagyon röviden az, hogy a nettó vagy a bruttó (az áfa összegével növelt) bevétel képezi a díj megállapításának alapját. Már a kérdés feltételét is megnehezíti az, hogy a többször módosított 1991. évi IL. tv (Cstv.), illetve az Öcstv. (a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv) más megfogalmazásban tárgyalja a csőd, a felszámolás, a végelszámolás, illetve a felszámolási egyezség esetén, továbbá a pénzügyi gondnok esetében a díj megállapítását.
A Cstv. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A 17. § (2) bekezdése elkülöníti a vagyonfelügyelő díját és költségét, amikor kimondja, hogy a vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni.
A vagyonfelügyelő díjának mértéke a Cstv. 8. §-ának (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyv szerinti értékének 1 százaléka. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg.
A Cstv. 8. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a csődeljárás iránti kérelemhez három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) kell csatolni.
A felszámolási eljárásban a közbenső és a zárómérleg elfogadásakor, illetve egyezség esetén lehet felszámolói díjat megállapítani.
A Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése szerint "a bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4 százalékát - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1 százalékát de legalább 50 000 forintot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni."
A felszámolási eljárás befejezésekor a díjat a bíróság a Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján állapítja meg. Eszerint a felszámoló díjának összege a felszámolás során az adott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5 százaléka, de legalább 100 ezer forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2 százaléka vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 ezer forint.
Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének 5 százaléka.
A Cstv. a csődeljárástól eltérően a felszámoló költségeiről nem tesz említést, egyedül a teljesítési segéd közreműködésével kapcsolatban felmerült költséget nevesíti a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének g) pontja, kimondva, hogy a felszámoló díja ezt a költséget is tartalmazza. Ennek indoka nyilvánvalóan az, hogy a felszámolásnak a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében felsorolt költségei gyakorlatilag tartalmazzák a felszámoló költségeit is. (Mindenesetre az elhatárolás bizonytalansága miatt született több eseti döntés, amelyek azt próbálták meghatározni, hogy a költségek mely körét köteles a felszámoló és melyet az adós viselni.)
Meg kell említeni a 2/2000. Polgári jogegységi határozatot, amely kimondja, hogy a felszámolónak a Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza.
A Cstv. felszámolói díjat tartalmazó rendelkezéseit módosította a 2000. évi CXXXVII. tv, s ezeket a rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, ahol 2001. szeptember 1-jén a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg.
Eszerint a közbenső mérleg jóváhagyásakor megállapított díj esetén a felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeggel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
