2020. július 1-től lépett hatályba a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét szabályozó új jogszabály ("új Tbj"). A fontosabb változások között van: a saját jogú nyugdíjasok általános járulékmentessége, az egyéni járulékkötelezettségek összevonása, a járulékfizetési alsó határ, a társas és egyéni vállalkozók járulékalap korrekciójának megszüntetése, valamint a hátralék miatti TAJ kártya inaktiválás. A fentiek mellett a szociális hozzájárulási adó mértéke előbb 15,5%-ra, majd 2022-től pedig 13%-ra csökkent. Az új törvény sok tekintetben a korábbi jogszabályban ("régi Tbj") és annak végrehajtási rendeletében található szabályokkal megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Van azonban néhány változás, amire érdemes felhívni a figyelmet. E tanulmányban erre vállalkozok.
Kulcsszavak: társadalombiztosítás, járulék, új Tbj., járulékfizetési alsó határ
From 1 July 2020, new legislation regulating social security benefits and the coverage of these benefits ("new Tbj") entered into force. Among the major changes: general exemption from contributions for pensioners in their own right, aggregation of individual contribution obligations, the minimum contribution limit, the abolition of the correction of the contribution base for social and sole proprietorships, and social security card inactivation due to arrears. In addition to the above, the social contribution tax rate has been reduced firstly to 15.5%, and from 2022. to 13%. In many respects, the new law contains provisions identical to those contained in the previous legislation ("old Tbj") and its implementing regulation. However, there are some changes worth drawing attention to. That's what I'm going to do in this study.
Keywords: social security, contribution, new Tbj., minimum contribution
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény célja, hogy az egyéni felelősség és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat, meghatározza a foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók
- 672/673 -
és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését, valamint a társadalombiztosítási ellátások körét. Ennek keretében meghatározza a foglalkoztatók és a biztosítottak jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Az adóztatástól eltérő célok megvalósítása sajátos szabályozást, a jogviszony elv érvényesülését igényli. A társadalombiztosításban kötötten meghatározott jogviszony - amely ebben az esetben nemcsak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, de a társadalombiztosítás egyes meghatározott ellátásának igénybevételére jogosító jogállást is jelent - hiányában járulékkötelezettség nincs. Önmagában a jövedelemszerzés ténye nem alapozza meg a járulékfizetést, annak minden esetben meghatározott jogviszonyban kell megvalósulnia. Ennek az az oka, hogy a járulék valamely ellátás fedezetére fizetett közteher.[1]
A fizetési kötelezettségeket az Alaptörvény és a Stabilitási törvény egyaránt a közteherviselés elvéből vezeti le, azaz Magyarországon minden természetes személy jogi személy és más jogalany fizetési kötelezettségek teljesítésével járul hozzá a közös szükségletek fedezetéhez, azaz a közfeladatok finanszírozásához.[2] A stabilitási törvény tipizálja a fizetési kötelezettségeket, azaz a közhatalmi bevételek körét. A tipizálás alapját képezi az, hogy nyújt-e fizetési kötelezettségek jogosultja közvetlen ellenszolgáltatást vagy sem. Jellemzően az eljárási illetékek, díjak esetén jár ellenszolgáltatás, azaz a közhatalmi szolgáltatás. A fizetési kötelezettségek rendszerének a rögzítésével más típusú fizetési kötelezettség nem vezethető be, azaz egy zárt rendszer került kialakításra.[3]
A törvény az alapelvek között rögzíti, hogy a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező.
A biztosított a kötelező társadalombiztosítás rendszerében az egyéni felelősség elvének megfelelően, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésével szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.[4]
A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési,
- 673/674 -
nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli.[5]
A kötelező társadalombiztosításba bevont személyek számára legfontosabb alapelvként rögzíti a törvény, hogy az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják,
A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.[6]
Fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik.
A járulék fogalmi meghatározása változik, így beletartozik a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék (2011. december 31-éig az a foglalkoztató által fizetendő járulék elnevezése volt)[7], a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, valamint a táppénz-hozzájárulás. Az adókötelezettség a szociális hozzájárulási adóra utal, míg az egészségügyi hozzájárulás megszüntetésére tekintettel a hozzájárulás-fizetési kötelezettség a foglalkoztatót nem terheli, hiszen a táppénz-hozzájárulás járuléknak minősül.[8]
A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében a Tbj. a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási, különösen a járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.[9]
A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
- 674/675 -
Az egészségbiztosítási ellátások a következők:
a. egészségügyi szolgáltatás;
b. pénzbeli ellátások: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz, örökbefogadói díj;
c. baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék;
d. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás.
A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a. saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,
b. hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások.[10]
Ezen ellátásokra, mint ahogy arra már utaltam, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésével lehet jogosultságot szerezni.
A természetes személy biztosítotti pozíciója nem automatikusan jön létre, ugyanis nem minden munkavégzés (tevékenység folytatás) alapozza meg a biztosítási kötelezettséget. A biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyokat a Tbj. 6. §-a tételesen meghatározza. Új eleme a szabályozásnak, hogy az egyébként biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kereső tevékenységet végző nyugdíjast (kiegészítő tevékenységet folytató személyt) nevesítve, a biztosítottak körének meghatározása során emeli ki a kötelezettek köréből a jogalkotó. Jogtechnikailag ez nem újszerű megoldás, annak ellenére, hogy a biztosítás alól történő mentesítés esetköreit külön rendelkezés, a Tbj. 17-19.§-a tartalmazza. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a foglalkoztatónak nemcsak a biztosítottak körét meghatározó rendelkezést, hanem a mentesítésre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell vennie. Ezek sorában a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személyt kell először számba venni.
Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
A jogalkalmazást segíti, hogy a Tbj. egyértelműen saját jogú nyugdíjasnak tekinti a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban részesülő személyt.[11]
Lényeges változás, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés valamennyi formája (például a megbízási jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony stb.) mentesül a biztosítási kötelezettség és a járulékfizetés alól.
- 675/676 -
A vállalkozó nyugdíjasok (a társadalombiztosítás rendszerében korábban sem biztosítottak, az egyes ellátásra jogosultak körébe tartoznak) pedig mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól.
A nyugdíjas egyéni vállalkozó nem fizet nyugdíjjárulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot. A nyugdíjas társas vállalkozó a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedeleméből nem fizet nyugdíjjárulékot, és a társaságnak sem kell utána egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
A járulékfizetés alóli mentesítés az ellátási jogosultságot annyiban érinti, hogy a nyugdíjas munkavállaló, vállalkozó e jogviszonyában baleseti ellátásra (például baleseti táppénz) és nyugdíjnövelésre nem lesz jogosult.
A Tbj. alapján biztosított a nyugdíjasnak nem tekinthető munkaviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik;[12]
Kiemelést érdemel, hogy a munkaviszonyban álló személy esetében a részmunkaidőben történő foglalkoztatás a jövőben is feltétel nélkül megalapozza a biztosítási jogviszonyt. A munkaviszonyban állók esetében bevezetésre kerülő minimum járulékalap a biztosítotti jogállást nem érinti.[13]
A szövetkezeti tag biztosítási kötelezettségére vonatkozó szabályok a hatályos rendelkezéshez képest pontosításra kerülnek. Egyértelművé válik, hogy a b) pont szerint a szövetkezet tagja csak akkor minősül biztosítottnak, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében közreműködik. Hiánypótló szabályként rögzítésre került, hogy az adott jogviszonyra (munkaviszony vagy megbízás) irányadó szabályok alapján kell a biztosítási kötelezettséget elbírálni.[14]
A sajátos szövetkezetekre [ba)-bc) pontok] kivételes szabályok vonatkoznak, amelyek változatlan tartalommal kerülnek a Tbj.-be, így e körben a biztosítás alól mentesített személyek köre nem változik.
A ba) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, hallgató e minőségét a következő dokumentumokkal igazolja:
- a köznevelési, a szakképző intézmény által kiállított tanulói jogviszonyigazolás,
- a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,
- az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány (a közreműködő intézmény által kiadott diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolást is),
- a fenti kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány.
a) az álláskeresési támogatásban részesülő személy;
b) az egyéni vállalkozó
- 676/677 -
c) a társas vállalkozó
Továbbra is társas vállalkozónak kell minősíteni a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az az adott társaságban a vezető tisztségen felüli feladatok ellátását társas vállalkozói jogviszony keretében végzi. Ez azt jelenti, hogy az új Tbj. az ügyvezető társadalombiztosítási jogállásának meghatározása szempontjából új szabályt nem tartalmaz. Az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó akkor is biztosítottnak minősül, ha a vállalkozói tevékenysége mellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy tanulmányokat folytat. A biztosítotti bejelentést ilyen esetben is teljesíteni kell.[15]
d) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy[16]
Az egyház és a tagjai közötti jogviszonyt az egyház belső törvényei határozzák meg. Az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személyre speciális járulékfizetési szabályok vonatkoznak, ezért lényeges a munkavégzés alapján az alapjogviszonyt helyesen megállapítani.
e) a mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
ga) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
gb) az egyéb jogcímen - ide nem értve a k)-l) pont szerint - biztosítottat,
gc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A mezőgazdasági őstermelő esetében a biztosítási kötelezettség megállapítása a feltételek változatlansága ellenére is összetett feladat. Ennek oka a tevékenység jellegéből fakadó speciális szabályrendszer. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége kettős feltételhez kötött, egyrészt a megszerezhető szolgálati időnek el kell érnie a 20 évet (ez az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő), másrészt a mezőgazdasági őstermelő nem állhat egyidejűleg biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez utóbbi feltételből azonban a jogalkotó továbbra is kiemeli a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt és a választott tisztségviselői jogviszonyt.[17]
Fettételhez kötötten biztosított a nyugdíjasnak nem minősülő díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (például megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra annak harmincad részét. Ez azt is jelenti, hogy a biztosítási jogviszony elbírálása utólag, a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor történik.
- 677/678 -
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és Koordinációs rendelet vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.[18]
A szociális biztonságot szabályozó egyezmények egy része az egy állam joghatóság elvét követi.[19]
Más egyezmények a szerződő államokban végzett munka tekintetében az adott ország tb-szabályait rendelik alkalmazni, vagyis nem zárják ki a kettős biztosítást. Ha az Egyezmény egy adott munkavégzés tekintetében a magyar joghatóságot mondja ki, akkor a belső jogi normákban meg kell jeleníteni a tb.-kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat. Ezt a célt szolgálja a biztosítottak körének fentiek szerinti kiterjesztése is.
Meg kell említeni, hogy az említett biztosítottak vonatkozásában a járulékkötelezettségeket a Tbj. 87.§-a szerinti különös szabályok szerint kell teljesíteni, hiszen Magyarországon a klasszikus értelemben vett foglalkoztató nincs.
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.[20]
A biztosítási kötelezettség megállapítása során nem akadály, hogy a szerződő felek a külföldi jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesítettek, mert ezeket a magyar jog szerinti jogviszonyokkal azonosan kell a Tbj. alkalmazásában megítélni.[21]
A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. Ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőlegalap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.[22]
A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény[23] szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles
- 678/679 -
bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, valamint kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,
b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,
e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.[24]
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig - az általánostól eltérő adattartalommal - az erre a célra rendszeresített 20T1041INT, 2008INT jelű adatlapokon elektronikus úton kell teljesíteni az állami adó- és vámhatóság részére. Az általános szabályok szerinti[25] [a Tbj. 66. § (1) bekezdés, a 74. és 75. §-ban meghatározott] nyilvántartásokat nem kell vezetni. A biztosítottnak a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosítási járulékról igazolást nem kell adni. [26]
A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet.[27]
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy, a központi költségvetés és a szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékot, a törvényben meghatározott személy szociális hozzájárulási adót fizet. A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.
Az új szabályozás a társadalombiztosítási járulék mellett kizárólag a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékkulcsot tartja fenn. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében
- 679/680 -
munkát végző tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után, az egyházi szolgálati viszonyban álló személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet.[28]
A foglalkoztató köteles továbbá a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.[29]
A járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.[30]
- A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.[31]
- A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8000 forint (napi összege 270 forint) volt 2021-ben, 2022. január 1-jétől 8400 forint (napi 280 forint).
A központi költségvetés[32] a nyugellátásban részesülő után, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, a nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, a bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban, a gyermekgondozást segítő ellátásban, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülők után, havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.[33]
A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot
- 680/681 -
munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át.[34]
Az állami adóhatóság a nyugdíjjárulék címén megfizetett járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak naponta utalja át.[35]
Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék címén megfizetett járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak naponta utalja át.[36] Külön vizsgálandó, hogy mi minősül járulékalapot képező jövedelemnek.[37]
Az Szja tv.[38] szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,[39]
A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, tehát a munkaviszonyban, a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.[40]
Nem kell ugyanakkor alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést munkaviszonyban álló és a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.[41]
Vannak azonban kivételek, amelyek a Tbj. 32. § alapján nem képezik a társadalombiztosítási járulék alapját, mint például a foglalkoztató által megállapított
- 681/682 -
és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege.
5.1. Járulékfizetési szabályok. A foglalkoztató a foglalkoztatottat a járulékalapot képező jövedelme után terhelő társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetésre vonatkozó eljárási szabályok szerint vonja le és fizeti meg. Ha a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.[42]
5.2. Családi járulékkedvezmény. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény[43] érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy
ez utóbbi két esetben a biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.[44]
A családi járulékkedvezményt a meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított
- 682/683 -
társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.[45]
5.3. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet.[46]
Ennek továbbra is az a célja, hogy az ellátások folyósításának időtartama figyelembe vehető legyen a nyugellátás megállapítása során.[47]
A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.[48]
Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.[49]
Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adó- és vámhatóságnak bevallani és megfizetni.[50]
Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet.[51]
A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.
A társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) hatályon kívül helyezték az új Tbj. miatt a 22/A.§-t. Az (1) bekezdés továbbra is
- 683/684 -
érvényben marad, de új helyekre kerül. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.[52]
A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.[53] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 22/A.§ további rendelkezései és a 83/B.§-a szintén hatályát vesztette.
Új jogintézményként kerül bevezetésre a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása. A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjjárulékkal és alappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés) vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a Nyugdíjbiztosítási Alap részére befizetett járulék visszaigénylésére. Az eljárás a nyugdíj megállapításért felelős szervnél vagy az állami adó- és vámhatóságnál a magánszemély kérelmére indul, ami egyben azt is jelenti, hogy a NAV-ot továbbra is köti az általános elévülési idő, tehát a NAV az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget.
A nyugdíj megállapításért felelős szerv megvizsgálja, hogy fennállnak-e az érintett időszak szolgálati időként történő figyelembevételének a feltételei. Ha megállapítható olyan időszak, amely időszakot nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a nyugellátás megállapításához, a nyugdíj megállapításért felelős szerv a nyilvántartásában szereplő adatok alapján határozattal megállapítja a szolgálati időként figyelembe nem vehető időszakot és az erre tekintettel tartozatlanul megfizetett nyugdíjjárulék összegét, amelyet a Magyar Államkincstár a természetes személy részére kifizeti.[54]
Pontosításra kerül továbbá az is, hogy szolgálati idő elismertetése iránti kérelem csak olyan időszak vonatkozásában indítható, amely időszak tekintetében az Art. szerinti elévülési idő már letelt. Az Art. szerinti elévülési időn belüli járulékfizetés rendezésére továbbra is az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel[55] egészségügyi szolgáltatás igénybevétele
- 684/685 -
vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartás kezeléséért felelős szerv a TAJ szám érvényességét az állami adó- és vámhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja vissza. A tartozás
utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.[56]
Részletes eljárási szabályok alkalmazandók az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására vonatkozóan, illetve arra az esetre, ha a magánszemély vitatja a kötelezettség jogalapját. Amennyiben a magánszemély nem ért egyet a kötelezettség megállapításával, egyeztetési eljárást kezdeményezhet. Az egyeztetési eljárás jogerős lezárásáig felhalmozódó hátralékot nem kell figyelembe venni a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék összegének számítása során. Az eljárás alatt felhalmozódó hátralékot a kötelezettség megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni
Az új szabály az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének számítási módját a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez köti. A tárgyévet követő évre megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék mértékeket a NAV honlapján október 31-ig teszi közzé.[57]
2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85%-ról 89%-ra nőtt a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg.[58]
Az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerültek július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18,5%-os tb kötelezettség terheli, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében - így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, stb. - csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő. Ennek következtében:
- 685/686 -
- A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamit a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17%-ról 18,5%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2020. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereztek.
- Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os tb járulékkal szemben érvényesíthetővé vált. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen ezt megelőzően a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékkal szemben nem volt érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
Bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ. Ez alapján a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a tb járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell fizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érintheti és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától. E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe is átvezetésre került.
Ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a fenti összeget, a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló tb kötelezettséget a munkáltatónak kell viselni (bevallani és megfizetni) anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelné. A különbözet alapján fennálló tb járulékfizetési kötelezettséget azonban a 2020. július és augusztus hónapokra vonatkozóan nem kellett teljesíteni; az ezekre a hónapokra tekintettel a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kellett megállapítani.
A járulékalap meghatározásával kapcsolatosan az alábbi változások kiemelten fontosak:
- Társas és egyéni vállalkozók esetében az új Tbj megszünteti a járulékalap korrekciókat, így a jövőben a tb járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, a korábbi 150%-os minimálbér (garantált bérminimum) helyett.
- Adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem hiányában vagy abban az esetben, ha a jövedelem részben vagy egészben Magyarországon kívül adóztatható, a járulékalapot speciális szabályok alapján kell meghatározni. A tervezett szabályozás elvi szinten hasonlít az eddigi szabályozáshoz, azonban bizonyos esetekben a járulékfizetés a KSH által a tárgyévet megelőző év július hónapjára publikált bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött vagy akár további összetett szabályok mentén kell a járulékalapot megállapítani. A szociális hozzájárulási adó alapját is az új szabályokhoz igazítottan kell majd meghatározni.[59]
- 686/687 -
- Nagy Zoltán: Költségvetési gazdálkodás, 2014, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
- Széll Zoltánné: Az új járulékszabályozás - 1. rész. Adó Adó-és Pénzügyi Szaklap, XXXIV. évfolyam 2020/7. szám.
- Széll Zoltánné: Az új járulékszabályozás - 2. rész. Adó Adó-és Pénzügyi Szaklap, XXXIV. évfolyam 2020/8.-9. szám.
- Varga Zoltán: Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica 28 pp. 523-554., 32 p. (2010) ■
JEGYZETEK
[1] Széll Zoltánné: Az új járulékszabályozás - 1. rész. Adó Adó-és Pénzügyi Szaklap, XXXIV. évfolyam 2020/7. szám. 60.o.
[2] Magyarország gazdasági stabilitásáról (Gst.) szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. §
[3] Nagy Zoltán: Költségvetési gazdálkodás, 2014, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 6. o.
[4] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 1. § (1)-(2)-(3) bekezdés
[5] Tbj. 1. § (4) E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.
[6] Tbj. 1. § (6)
[7] A korábbi járulékszabályokról lásd bővebben: Varga Zoltán: Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica 28 pp. 523-554., 32 p. (2010)
[8] Széll Zoltánné: i.m. 61. o.
[9] Tbj. 1. § (7)
[10] Tbj. 5. § (2)
[11] Tbj. 4. § 17.1. pont
[13] Széll Zoltánné: i.m. 62. o.
[14] Széll Zoltánné: i.m. 63.o.
[15] T1041 számú adatlap
[16] Az egyházi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.
[17] Széll Zoltánné: i.m. 64.o.
[18] Széll Zoltánné: i. m. 64.o.
[19] Ilyen például a Koordinációs rendelet, a 883/2004/EK rendelet - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról.
[20] Széll Zoltánné: i. m. 64.o.
[21] Tbj. 4. § 13. pont
[22] Tbj. 88. § (1)
[23] Air.
[24] Tbj. 87. §
[25] Amelyek a Tbj. 66. § (1) bekezdésében és a 74. és 75. §-ban kerültek meghatározásra.
[26] Széll Zoltáné: i.m. 65. o.
[27] Tbj. 23. § (1)
[28] Széll Zoltánné: Az új járulékszabályozás - 2. rész. Adó Adó-és Pénzügyi Szaklap, XXXIV. évfolyam 2020/8.-9. szám. 115.o.
[29] Tbj. 23. § (3)
[30] Tbj. 24. §
[31] Tbj. 25. § (1)
[32] Tbj. 25. § (4)
[33] Az ehhez kapcsolódó elszámolási szabályokat a Tbj. 2. melléklete tartalmazza.
[34] Tbj. 26. § (1)
[35] Tbj. 26. § (2)
[36] Tbj. 26. § (3)
[37] Tbj. 27. §
[38] Magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.)
[39] Tbj. 27 § (1) a)
[40] Tbj. 27.§ (2)
[41] Tbj. 27. § (3)
[42] Tbj. 31§ (1)-(2)
[43] A családi adókedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kedvezményezett eltartott:
- az a gyermek, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
- A családi adókedvezmény az adózó összevont adóalapját csökkenti. Az a biztosított, aki az adóalappal szemben nem tudja teljes egészében érvényesíteni az őt megillető családi adókedvezményt, azt a társadalombiztosítási járulékkal szemben is elszámolhatja.
- A családi adókedvezmény összege az eltartottak számától függ.
- Eltartott:
- a kedvezményezett eltartott,
- az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne (pl. egyetemista/főiskolás gyermek).
[44] Tbj. 34.§ (1)
[45] Tbj. 35. §
[46] Tbj. 37.§ (1)
[47] Széll Zoltánné: Az új járulékszabályozás - 2. rész. Adó Adó-és Pénzügyi Szaklap, XXXIV. évfolyam 2020/8.-9. szám. 115.o.
[48] Tbj. 37.§ (1)
[49] Tbj. 37.§ (2)
[50] Tbj. 37.§ (3)
[51] Tbj. 37.§ (4)
[52] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § új (3a) bekezdés
[53] Tny. 42. § új (3) bekezdés
[54] Tbj. 78. §
[55] TAJ szám
[56] Tbj. 46. § (2)
[57] Tbj. 25.§ (3)
[58] Szja. 29.§
[59] Baranyi Gábor: Sok minden változik az új Tb törvénnyel július 1-től https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/ado/articles/sok-minden-valtozik-uj-tb-torveny.html (2022.01.12.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Államtudományi Intézet, Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék.
Visszaugrás
