Az Igazságügyi Minisztérium szervezésében 2001. szeptember 24-25. között került megrendezésre a holland és a magyar kormány közötti uniós csatlakozásra felkészítő program keretében, az új magyar Polgári Törvénykönyv előkészítésének elősegítése érdekében tartott konferencia, melyen számos neves holland és magyar szakember vett részt. A konferencia a fogyasztóvédelem, a biztosítás, az értékpapírjog, a tőkepiaci szabályozás és a társasági jog főbb kérdéseit vizsgálta. Az alábbiakban az előadásobiak a nemzeti jognak a közösségi jogból eredő problémáit taglaló legfőbb kérdései kerülnek bemutatásra.
Prof. van Erp, a fogyasztóvédelem témakörének holland előadója legfőbb kérdésnek tekintette, hogy a fogyasztókkal kapcsolatos vizsgálódásokat a lehető legtágabb körre terjesszük ki. Ha a fogyasztóvédelemről beszélünk, akkor a polgári jog egészét kell vizsgálnunk, mert a fogyasztóval annak egész területén találkozhatunk. Ha a fogyasztókat akarjuk megvédeni, akkor egyrészt mint a polgári jogviszonyok alanyát, másrészt azonban mint egy speciális jogviszony alanyát is figyelembe kell vennünk. A szabályozás egyik nehézsége éppen ebből adódik, mivel a polgári jog nem képes minden egyes viszonyt Önállóan szabályozni, hiszen akkor külön kellene vizsgálnunk a fogyasztókat, az eladókat, a gyártókat stb. A cél az, hogy a polgári jog egy egységes szabályrendszert alakítson ki, amely hatékonyan képes minden szegmens szabályozására és - ahol szükséges - védelmére.
A fogyasztóvédelmi szabályok fejlődésével a régi, holland polgári törvénykönyv nem tudott lépést tartani. Az új törvénykönyv elkészítése során szem előtt kellett tartani az uniós tagságból eredő kötelezettségeket is. A legfontosabb feladat az újrakodifikálás során az egységes, koherens, az Európai Unió. irányelveinek és a készülő Európai Polgári Törvénykönyvnek megfelelő terminológia megteremtése volt. Egységesíteni kellett az olyan kifejezéseket, mint például a "közlés", az "azonnal" és az "amilyen gyorsan csak lehetséges". Ezek az új Ptk.-ban meghatározott jelentést nyertek. Néhány esetben azonban az Európai Uniós és a holland jog terminológiájának jelentéstartalma eltér, sőt az egyes Európai Uniós irányelveken belül is eltéréseket tapasztalhatunk. És akkor még nem is említettük az eltérő jogalkalmazói kérdéseket.
A holland törvénykönyv elkészítése során nagy gondot jelentett a jogalkotó számára a nemzeti és az uniós szabályozás kapcsolatának megfogalmazása. Ha a jogharmonizációs folyamat egészét tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az egységesedési folyamat a szabálysértésektől indult, majd a szerződéseken keresztül eljutott a tulajdonjogig is. Így egyre nagyobb területet fed le ugyan, de ezzel párhuzamosan egyre nagyobb nemzeti behatások is érik, amik persze hátráltatják a folyamatot. Az új holland Ptk. mindössze tíz éves, így nehéz kérdést tesz fel az új európai egységesítési folyamat a holland jogalkotónak, hiszen nehéz megtalálni azt a magatartást, mellyel a legkevesebbet ártunk az új Ptk.-nak. Vagy teljesen előlről kezdjük az építkezést, vagy megpróbáljuk folyamatosan beépíteni a változtatásokat.
Ez a folyamat azonban új problémát is felvet: milyen formában lehet a magánjog területén a jogharmonizációval előrébb haladni? Alapvetően két megoldás kínálkozik. Vagy a szokásos jogalkotási folyamattal, tehát rendelettel vagy irányelvvel lehetne megoldani, vagy egy önkéntesen követhető, ún. modell jog kialakításával. Az utóbbi járhatóbb útnak látszik.
Prof. van Erp szerint a cél tehát egy visszafogott, koherens kódexet alkotni a polgári és a kereskedelmi jog területén, melyben az egyes kifejezések és fogalmak ugyanazon jelentéssel bírnak elkerülve azt, hogy az egyes szerződések hamar leértékelődjenek.
Mindezt úgy, hogy utána az egyes fogalmakat csak egy módon lehessen értelmezni.
Dr. Wallacher Lajos előadásában a magyar jogalkotó jogharmonizációs kötelezettségéből eredő problémákra hívta fel a figyelmet. A közösségi jog ugyanis elvárja, hogy elsőbbsége legyen az egyes nemzeti jogokkal szemben, de a közösségi jogot előbb inkorporál-ni kell a magyar jogrendszerbe, így a közösségi jog belső joggá tételének módja konfliktust okozhat a belső hierarchiában (pl. egy kormányrendelettel kihirdetett közösségi norma ellentétbe kerülhet egy törvénnyel, hiszen annak a belső hierarchia miatt elsőbbsége van). Szintén sokat vitatott kérdés, hogy egy polgári jogi tárgyú közösségi irányelv átültetése esetén a Ptk.-ba, vagy egy külön jogszabályba kerüljön-e be.
Prof Mijnssen a biztosítási és a polgári jog kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy Magyarországon nincs jelentős különbség a fogyasztói és a kereskedelmi ügyletek között, melyeket ugyanazok a törvényi előírások szabályozzák. Talán érdemes lenne külön szabályozni ezeket, és jobban megkülönböztetni Őket egymástól, ahogy Hollandiában is megfigyelhető. A holland törvénykönyv követendő megoldásának tartja azt is, hogy a biztosítási szerződési szabályok a Polgári törvénykönyvben találhatók meg. A holland szabályozási tervekben ez úgy szerepel, hogy a Ptk. általános szerződési szabályai vonatkoznak a biztosírási szerződésekre is, így külön csak a biztosítási szerződés hibáinak különböző eseteit szükséges szabályozni.
A professzor véleménye szerint fontos megkülönböztetni az életbiztosítási és a nem-életbiztosítási szerződéseket. Míg ugyanis a kárbiztos írások célja a biztosított károk megtérítése, ami azonban soha nem lépheti túl a felmerült kár mértékét, addig az életbiztosítás esetén a "kár" mértéke nem viszonyítható a kifizetendő összeghez. Valójában életbiztosítások esetén nem is beszélhetünk klasszikus értelemben vett károkról, így a biztosító nem is a felmerült károk megtérítésére köteles.
A biztosítási szerződés nem egy aleatórikus szerződés ("az nem egy kockajáték"), hanem az általános elveknek teljes mértékben megfelelő szerződés, amely által a biztosító díjfizetés ellenében átveszi a biztosított kockázatának egy részét, tehát egyszerű kockázatmegosztásról, nem pedig véletlenszerű fizetésről van szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
