1989. május 4-én a Kínai Népi Köztársaság megalkotta a közigazgatási peres eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Kkpe. tv.), amely 1990. október 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény az alapja a kínai közigazgatási peres rendszernek. 1949-ben, a Kínai Népi Köztársaság megalakulásakor eltörölték azt a jogrendszert, beleértve a közigazgatási peres eljárási rendszert is, amelyet a Kínai Köztársaság hozott létre. Ez hosszú ideig a jogrend visszafejlődését eredményezte.
Az 1980-as években Kínában gazdasági és politikai reformok kezdődtek, és ennek hatására a politikai és gazdasági viszonyok demokratizálódtak. Ez a folyamat új közigazgatási peres rendszer kialakítását követelte meg. Ennek feladata az emberi jogok és érdekek védelme, tekintettel a kormányzat és állampolgárok közötti viszonyra.
A Kínai Népi Köztársaság 1982-es Alkotmánya kimondta, hogy "a Kínai Népi Köztársaság polgárainak joga van az állami szervekkel és a köztisztviselőkkel szemben feljelentést tenni, ha az állami szervek, illetve a köztisztviselők jogellenesen járnak el, vagy kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Ha az állami szervek és a köztisztviselők tevékenységük folytán az állampolgároknak kárt, illetőleg jogsérelmet okoznak, a sérelmet szenvedett fél a törvény alapján kártérítésre tarthat igényt. Ez az alkotmányos rendelkezés alapozta meg az új közigazgatási peres rendszer megszilárdulását.
Az 1982. március 6-ára hatályba lépett kínai polgári eljárási törvény (Kpp. tv.) néhány speciális rendelkezést tartalmaz a közigazgatási peres eljárásra nézve: "E törvény rendelkezései alapján a közigazgatási ügyeket népi bíróságok tárgyalják. A törvény alapján a polgároknak joguk van a közigazgatási peres ügyeket bíróság elé vinni. A bíróságnak joga van az előbb említett polgári eljárási törvény alapján arra, hogy az ügyeket megvizsgálja, és döntést hozzon. Továbbá az állampolgároknak joga van az ágazati törvények alapján pert indítani. A Kpp. tv. volt az első bátorító lépés a közigazgatási peres rendszer megszilárdulása felé.
A közigazgatási pert és peres eljárást 1982 és 1989 között (a Kkpe. tv. kihirdetéséig) több, mint 130 törvény és rendelet szabályozta. 1987. január 1-jén hatályba lépett a Kínai Népi Köztársaság igazgatásáról és közbiztonságáról szóló rendelet (Kik. r.). Ez közvetlen hatással volt a kínai közigazgatási peres rendszer továbbfejlesztésére. Az 1957-es, régi Kik. rendelettel szemben az 1987. évi Kik. r. hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, hogy az állampolgárok nem jogosultak közigazgatási pert indítani a bíróság előtt, csupán a szabálysértési büntetések ellen nyújthatnak be panaszt, ha nem értenek egyet a döntéssel. Ez nemcsak a kínai demokrácia és jogállam megszilárdulására volt pozitív hatással, hanem közvetlenül a Kkpe. tv. rendelkezéseire is. Ennek a kijelentésnek három bizonyítéka van:
- a bíróságok elé vitt közigazgatási peres ügyek száma jelentősen megnőtt,
- a bírói gyakorlatban bebizonyosodott, hogy nagyon nehéz a közigazgatási ügyeket kizárólag a polgári eljárási törvényre támaszkodva megoldani, tehát szükség van egy közigazgatási eljárási törvény megalkotására,
- a szabálysértési eljárások tapasztalatai segítséget nyújtottak a közigazgatási peres eljárási törvény rendelkezéseinek gyakorlati megvalósításához. Mindezek nagymértékben elősegítették az új közigazgatási peres eljárási rendszer kialakulását.
A kínai Kkpe. tv. alapvető elvként rögzíti azt, hogy "a népi bíróságoknak törvényességi szempontból kell vizsgálniuk a speciális közigazgatási aktusokat". Ez egyszerűbben a törvényességi vizsgálat elvét jelenti, amely a népi bíróságok törvényes beavatkozási joga, más szóval a speciális közigazgatási aktusok feletti bírósági vizsgálat. Vizsgálat esetén ez azt jelenti, hogy a végső döntést a bíróság hozza meg. A bíróság dönthet úgy, hogy a határozatot fenntartja, ha az törvényes, amennyiben viszont az aktus törvénysértő, akkor hatályon kívül helyezi, vagy kötelezi a közigazgatási szervet arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően járjon el. A hatályon kívül helyező döntések megelőzése érdekében a Kkpe. tv. kimondja, hogy a bíróság által már hatályon kívül helyezett ügyben az alperes közigazgatási szerv ugyanazon körülmények fennállása esetén nem hozhat a korábbival azonos határozatot.
Emellett a törvényességi vizsgálat alapelve konkrétan meghatározza a vizsgálatok körét. Először is a törvényességi vizsgálat tárgyai a közigazgatási szervek által hozott speciális közigazgatási aktusok. Mit értünk speciális közigazgatási aktus alatt? "A speciális közigazgatási aktusok, közvetett aktusok, melyeket az állami szervek, a köztisztviselők és a törvény felhatalmazása alapján más szervek, közigazgatási szerv megbízása alapján egyéb szervek és személyek a közigazgatási feladatok teljesítése során hoznak, amelyek az állampolgárokra, jogi személyekre, egyéb szervezetekre nézve egyedi ügyben jogaikat és kötelezettségeiket érintő döntést tartalmaznak."
Mielőtt mélyebben megismerkednénk a kínai közigazgatási bírósági rendszerrel, érdemes tisztáznia speciális és az absztrakt közigazgatási aktusok különbözőségét. A népi bíróságoknak joguk van arra, hogy az egyedi közigazgatási aktusok törvényességét felülvizsgálják, de nincs joguk absztrakt közigazgatási aktusokat vizsgálni. Absztrakt közigazgatási aktusokat bíró-
- 378/379 -
ság nem vizsgálhat, nem is hozhat döntést ezzel kapcsolatban. A kínai alkotmány, a helyi népi kongresszus és a kormányzatáról szóló törvény értelmében a jogi normák (ezt nevezik Kínában az absztrakt közigazgatási aktusnak) vizsgálati joga csak a népi kongresszust, ennek az állandó bizottságát és a felső szintű népi kormányt illeti. A népi bíróságok vizsgálati joga csak az aktus törvényességére terjed. Ennek ellenére a népi kongresszus módosíthatja, hatályon kívül helyezheti a népi kormány által kiadott elfogadhatatlan rendeleteket és döntéseket. A Népi kormány is módosíthatja és hatályon kívül helyezheti az alárendelt szervek elfogadhatatlan döntéseit és a rendeleteit. Érdekes módon a Kkpe. tv. kimondja. hogy a közigazgatási szervek által kiszabott büntetések alkalmazhatóságának és ennek elfogadhatóságának vizsgálata csak a bíróság hatáskörébe tartozik. Továbbá a Kkpe. tv. tartalmazza azt a rendelkezést, hogy ha a közigazgatási büntetések tisztességtelennek bizonyulnak, akkor ezeket a büntetéseket módosítania kell a bíróságnak.
Ha a bíróság elfogad egy közigazgatási ügyet, akkor azzal az üggyel kapcsolatban törvényességi vizsgálatot folytathat. Ez nagyon vitás kérdés azóta, amióta a Kkpe. tv. hatályba lépett. A Kkpe. tv. a bíróság által elfogadható ügyeket két szempontból határozza meg: első szempontként azokat az ügyeket veszi alapul, amelyek elfogadására a bíróság a törvény alapján jogosult. A második szempont azokra az ügyekre vonatkozik, amelyeket tilos elfogadnia a bíróságnak.
A bíróság által elfogadható ügyek a Kkpe. tv. szerint a következők:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
