1989. május 4-én a Kínai Népi Köztársaság megalkotta a közigazgatási peres eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Kkpe. tv.), amely 1990. október 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény az alapja a kínai közigazgatási peres rendszernek. 1949-ben, a Kínai Népi Köztársaság megalakulásakor eltörölték azt a jogrendszert, beleértve a közigazgatási peres eljárási rendszert is, amelyet a Kínai Köztársaság hozott létre. Ez hosszú ideig a jogrend visszafejlődését eredményezte.
Az 1980-as években Kínában gazdasági és politikai reformok kezdődtek, és ennek hatására a politikai és gazdasági viszonyok demokratizálódtak. Ez a folyamat új közigazgatási peres rendszer kialakítását követelte meg. Ennek feladata az emberi jogok és érdekek védelme, tekintettel a kormányzat és állampolgárok közötti viszonyra.
A Kínai Népi Köztársaság 1982-es Alkotmánya kimondta, hogy "a Kínai Népi Köztársaság polgárainak joga van az állami szervekkel és a köztisztviselőkkel szemben feljelentést tenni, ha az állami szervek, illetve a köztisztviselők jogellenesen járnak el, vagy kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Ha az állami szervek és a köztisztviselők tevékenységük folytán az állampolgároknak kárt, illetőleg jogsérelmet okoznak, a sérelmet szenvedett fél a törvény alapján kártérítésre tarthat igényt. Ez az alkotmányos rendelkezés alapozta meg az új közigazgatási peres rendszer megszilárdulását.
Az 1982. március 6-ára hatályba lépett kínai polgári eljárási törvény (Kpp. tv.) néhány speciális rendelkezést tartalmaz a közigazgatási peres eljárásra nézve: "E törvény rendelkezései alapján a közigazgatási ügyeket népi bíróságok tárgyalják. A törvény alapján a polgároknak joguk van a közigazgatási peres ügyeket bíróság elé vinni. A bíróságnak joga van az előbb említett polgári eljárási törvény alapján arra, hogy az ügyeket megvizsgálja, és döntést hozzon. Továbbá az állampolgároknak joga van az ágazati törvények alapján pert indítani. A Kpp. tv. volt az első bátorító lépés a közigazgatási peres rendszer megszilárdulása felé.
A közigazgatási pert és peres eljárást 1982 és 1989 között (a Kkpe. tv. kihirdetéséig) több, mint 130 törvény és rendelet szabályozta. 1987. január 1-jén hatályba lépett a Kínai Népi Köztársaság igazgatásáról és közbiztonságáról szóló rendelet (Kik. r.). Ez közvetlen hatással volt a kínai közigazgatási peres rendszer továbbfejlesztésére. Az 1957-es, régi Kik. rendelettel szemben az 1987. évi Kik. r. hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, hogy az állampolgárok nem jogosultak közigazgatási pert indítani a bíróság előtt, csupán a szabálysértési büntetések ellen nyújthatnak be panaszt, ha nem értenek egyet a döntéssel. Ez nemcsak a kínai demokrácia és jogállam megszilárdulására volt pozitív hatással, hanem közvetlenül a Kkpe. tv. rendelkezéseire is. Ennek a kijelentésnek három bizonyítéka van:
- a bíróságok elé vitt közigazgatási peres ügyek száma jelentősen megnőtt,
- a bírói gyakorlatban bebizonyosodott, hogy nagyon nehéz a közigazgatási ügyeket kizárólag a polgári eljárási törvényre támaszkodva megoldani, tehát szükség van egy közigazgatási eljárási törvény megalkotására,
- a szabálysértési eljárások tapasztalatai segítséget nyújtottak a közigazgatási peres eljárási törvény rendelkezéseinek gyakorlati megvalósításához. Mindezek nagymértékben elősegítették az új közigazgatási peres eljárási rendszer kialakulását.
A kínai Kkpe. tv. alapvető elvként rögzíti azt, hogy "a népi bíróságoknak törvényességi szempontból kell vizsgálniuk a speciális közigazgatási aktusokat". Ez egyszerűbben a törvényességi vizsgálat elvét jelenti, amely a népi bíróságok törvényes beavatkozási joga, más szóval a speciális közigazgatási aktusok feletti bírósági vizsgálat. Vizsgálat esetén ez azt jelenti, hogy a végső döntést a bíróság hozza meg. A bíróság dönthet úgy, hogy a határozatot fenntartja, ha az törvényes, amennyiben viszont az aktus törvénysértő, akkor hatályon kívül helyezi, vagy kötelezi a közigazgatási szervet arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően járjon el. A hatályon kívül helyező döntések megelőzése érdekében a Kkpe. tv. kimondja, hogy a bíróság által már hatályon kívül helyezett ügyben az alperes közigazgatási szerv ugyanazon körülmények fennállása esetén nem hozhat a korábbival azonos határozatot.
Emellett a törvényességi vizsgálat alapelve konkrétan meghatározza a vizsgálatok körét. Először is a törvényességi vizsgálat tárgyai a közigazgatási szervek által hozott speciális közigazgatási aktusok. Mit értünk speciális közigazgatási aktus alatt? "A speciális közigazgatási aktusok, közvetett aktusok, melyeket az állami szervek, a köztisztviselők és a törvény felhatalmazása alapján más szervek, közigazgatási szerv megbízása alapján egyéb szervek és személyek a közigazgatási feladatok teljesítése során hoznak, amelyek az állampolgárokra, jogi személyekre, egyéb szervezetekre nézve egyedi ügyben jogaikat és kötelezettségeiket érintő döntést tartalmaznak."
Mielőtt mélyebben megismerkednénk a kínai közigazgatási bírósági rendszerrel, érdemes tisztáznia speciális és az absztrakt közigazgatási aktusok különbözőségét. A népi bíróságoknak joguk van arra, hogy az egyedi közigazgatási aktusok törvényességét felülvizsgálják, de nincs joguk absztrakt közigazgatási aktusokat vizsgálni. Absztrakt közigazgatási aktusokat bíróság nem vizsgálhat, nem is hozhat döntést ezzel kapcsolatban. A kínai alkotmány, a helyi népi kongresszus és a kormányzatáról szóló törvény értelmében a jogi normák (ezt nevezik Kínában az absztrakt közigazgatási aktusnak) vizsgálati joga csak a népi kongresszust, ennek az állandó bizottságát és a felső szintű népi kormányt illeti. A népi bíróságok vizsgálati joga csak az aktus törvényességére terjed. Ennek ellenére a népi kongresszus módosíthatja, hatályon kívül helyezheti a népi kormány által kiadott elfogadhatatlan rendeleteket és döntéseket. A Népi kormány is módosíthatja és hatályon kívül helyezheti az alárendelt szervek elfogadhatatlan döntéseit és a rendeleteit. Érdekes módon a Kkpe. tv. kimondja. hogy a közigazgatási szervek által kiszabott büntetések alkalmazhatóságának és ennek elfogadhatóságának vizsgálata csak a bíróság hatáskörébe tartozik. Továbbá a Kkpe. tv. tartalmazza azt a rendelkezést, hogy ha a közigazgatási büntetések tisztességtelennek bizonyulnak, akkor ezeket a büntetéseket módosítania kell a bíróságnak.
Ha a bíróság elfogad egy közigazgatási ügyet, akkor azzal az üggyel kapcsolatban törvényességi vizsgálatot folytathat. Ez nagyon vitás kérdés azóta, amióta a Kkpe. tv. hatályba lépett. A Kkpe. tv. a bíróság által elfogadható ügyeket két szempontból határozza meg: első szempontként azokat az ügyeket veszi alapul, amelyek elfogadására a bíróság a törvény alapján jogosult. A második szempont azokra az ügyekre vonatkozik, amelyeket tilos elfogadnia a bíróságnak.
A bíróság által elfogadható ügyek a Kkpe. tv. szerint a következők:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
