A jegyzőnek a sokféle új feladat mellett, egyik legfontosabb teendője az új vagyonrendelet előkészítése. Mellőzve a megfogalmazható kritikai észrevételeket, a feladat megoldásának egy lehetséges módját mutatom be, amely legalább alapjaiban megfelelhet a törvényi rendelkezéseknek.
Természetesen a rendelkezésre álló vagyon tömege és belső struktúrája a vagyonrendelet megalkotásának szabályait - településenként eltérő mértékben - tovább árnyalhatja.
2012. január 1-jén részlegesen hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, melynek VI. fejezete tartalmazza a helyi önkormányzatok gazdasági alapjaira vonatkozó rendelkezéseket. 2011. december 31-én és 2012. január 1-jén léptek hatályba - az ott meghatározott kivételekkel - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései.
A helyi önkormányzatok vagyongazdálkodására nézve e két törvény részletes szabályozást tartalmaz. Az alábbiakban megjelölt kérdésekben e törvények helyi rendeletalkotást írnak elő:
1. a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
- 107. §-a alapján a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik,
- 109. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület rendeletben határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
2. a 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról
- 3. § (1) bekezdés 6. pontja szerint a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik - helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - azon nemzeti vagyon is, amelyről a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,
- 6. § (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzati vagyon tekintetében a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem elidegenítési és terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll, kivéve ez alól a vagyonkezelői jog létesítését és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot,
- 6. § (6) bekezdése szerint a törvény 1. § (2) bekezdésének a) pontja hatálya alá nem tartozó (állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok) és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba sem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül,
- 11. § (16) bekezdése szerint, mely 2013. január 1-jétől lép hatályba, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyont hasznosítani, ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
- 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni, ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet,
- 18. § (1) bekezdése kötelezően előírja, hogy a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a vagyonelemeket, amelyeket a törvény 5. § (4) bekezdése szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
3. a 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról
- 97. § (2) bekezdése alapján önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet követelésről lemondani.
A rendelettervezet igazodik azokhoz a törvényi előírásokhoz, amelyek felhatalmazást vagy éppen kötelezést tartalmaznak a helyi rendeletalkotásra.
Településnév Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányza-tokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya Településnév Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bér-
- 18/19 -
letére e rendeletet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló ................. önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Településnév Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
