Mottó: "...régi törvényeink védelmükbe vették a bírákat ilyen támadásokkal szemben, tudva azt, hogy mihelyt a bírónak lelkiismerete parancsa helyett akár az állami végrehajtó hatalom gyakorlóinak, akár politikai vagy társadalmi irányzatoknak, avagy hatalmaskodó peres feleknek tetszéséhez kell alkalmaznia ítéletét, nem bíró az többé, hanem engedelmes eszköz azoknak a törekvéseknek vagy egyéneknek a szolgálatában, mert a függetlenségétől megfosztott vagy megfélemlített bíró olyan tehetetlen, mint a művész, akitől elvették az ecsetjét vagy vésőjét, mint a katona, akinek kezéből kicsavarták a fegyverét, mint a lelkész, aki elől elzárták az Isten házát."
(Juhász Andor)
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme szempontjából történelmi fordulópontot jelentett, amikor a zsarnok uralmát felváltotta angolszász terminológiával a jog uralma (rule of law), illetve a kontinentális jogfilozófia kifejezésével a jogállam (Rechtstaat). Ettől kezdve az emberi jogok egyre bővülő katalógusa már nem uralkodói kegygyakorlás kérdése, hanem a demokratikus jogállam sine qua non-ja. A demokratikus jogállamban az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme biztosításában, érvényesítésében a bíróságra, a bírákra kiemelkedően fontos, eléggé nem hangsúlyozható feladat hárul. A jog uralmának teljessé válását, megerősítését szolgálja az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtése, körülbástyázása. A független igazságszolgáltatás programja nem lehet teljes a bírák, bíróságok védelmének célja nélkül.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló, R (94) 12. számú ajánlása ebben a szellemben fogalmazta meg a következőket:
- Az ítélkezés során biztosítani kell, hogy a bírák tevékenységüket akadályoztatástól és - bárhonnan, bármely indokból, közvetlen vagy közvetett indíttatásból érkező - illetéktelen befolyásolástól, nyomásgyakorlástól, fenyegetéstől vagy beavatkozástól mentesen végezhessék. Törvényben kell előírni a bírákat bármely módon befolyásolni törekvő személyekkel szembeni szankciókat.
- A bíráknak megfelelő jogosítványokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy feladataikat teljesíthessék, bírói tekintélyüket és a bíróság méltóságát megóvhassák.
- Minden szükséges intézkedést meg kell hozni a bírák biztonsága érdekében, jelesül gondoskodni kell biztonsági őrök jelenlétéről a bíróság helyiségeiben, továbbá rendőrségi védelmet kell nyújtani azon bíráknak, akiket súlyos fenyegetés ért vagy érhet. - A hatékony és tisztességes jogrendszer létrehozása érdekében a bírák helyzetét és jogosítványait erősíteni kell, és gondoskodni kell arról, hogy a bírói kötelezettségeket megfelelően gyakorolják. A bíráknak gyakorlati lehetőségekkel és megfelelő jogosítványokkal kell rendelkezniük a tárgyalás rendjének fenntartására. Példaként hivatkozni lehet az egyes tagállamokban létező, a bíróság megsértésének eljárására ("Contempt of Court"). A biztonsági őrök jelenléte a tárgyaláson is hasznos lehet a közrendet megzavaró személyek eltávolítására. Amennyiben a bírák ezen jogosítványokkal rendelkeznek, felelősek olyan helyzetek keletkezésének megakadályozásáért, amelyek függetlenségüket veszélyeztethetik. Magyarország mint az Európa Tanács tagja nem szemlélheti közömbösen ezeket az ajánlásokat, annál is inkább, mert a tapasztalat szerint megszaporodtak a kritika elfogadott határát átlépő, a véleménynyilvánítás szabadságával visszaélő, gyalázkodó, nyomdafestéket nem tűrő, alaptalan sértegetések többnyire írásbeli beadványokba foglaltan. Tartalmukat tekintve a rágalmazást és becsületsértést megvalósító magatartásokon túl előfordulnak hamis vádat kimerítő magatartások (döntően a korrupció feltételezése), néhány esetben pedig a bíró, az adott bíróság, illetve a bírói kar egészének szakmai, emberi alkalmasságát kérdőjelezik meg keresetlen stílusban, olykor újságok hasábjain. De felbukkantak az eljáró bíró megfélemlítésének, fenyegetésének különböző formái is.
A hivatalos személy elleni erőszakra, a hamis vádra és a rágalmazásra, valamint a becsületsértésre vonatkozó törvényi rendelkezések a bírákat is védik, azonban a hatályos jogunkban rendelkezésre álló jogi eljárások (rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt magánindítvány előterjesztése, feljelentés hamis vád vétsége/bűntette miatt, fegyelmi eljárás kezdeményezése ügyvédek ellen, és polgári jogi eszközök) megindításától a bírák elzárkóznak. Az igazságszolgáltatás elleni nyílt és gyalázkodó támadásokkal szemben a magyar bírák és bíróságok eszköztára véleményem szerint nem teljes, nem nyújt kellő védelmet a bíráknak és a bíróságoknak, a kérdés komplex jogi rendezését mihamarabb el kell végezni. Ezt a dolgozatot gondolatébresztőnek szánom.
E bűncselekmény az 1961. évi V. törvény hatálybalépéséig a rágalmazás és a becsületsértés súlyosabban büntetendő esete volt. Az 1961. évi V. törvény fogalmazott meg először az állami tevékenységet, az állami feladatok ellátását sértő vagy veszélyeztető büntettek között önálló tényállást, amely 1993. május 15-ig kisebb módosításokkal hatályban volt.1
Az 1993. évi XVII. törvény a korábbi rendelkezésekhez képest szűkítette azon cselekmények körét, amelyek alapján hatóság vagy hivatalos személy megsértésének megállapítására sor kerülhet, egyidejűleg viszont szigorította a büntetési tételeket [az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 232. §-a].2 A büntetőeljárás megindításához szükséges feljelentés megtételére jogosultak körét a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. tvr. (Btké.) 20. § (1) bekezdése határozta meg.
Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) határozatával megállapította, hogy a Btk. 232. §-a alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. A Btk. 232. §-ának megsemmisítésével a hatóság és a hivatalos személyek becsületének védelmét a Btk. 179. és 180. §-a vette át, ezért az Alkotmánybíróság kijelölte e speciális sértetti körre a rágalmazás és a becsületsértés alkotmányos alkalmazásának határait is. Milyen megfontolások vezették a taláros testületet a fenti döntés meghozatalában?
Az Alkotmánybíróság az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatára figyelemmel, az ún. szükségességi-arányossági teszt alkalmazásával jutott arra az álláspontra, hogy a Btk. 232. §-a
- a közhatalom gyakorlói sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést a más személyek sérelmére elkövetett cselekményekkel azonosan széles körben bünteti, és ez nyilvánvalóan ellentétes az Európai Emberi Jogi Bíróság állandó gyakorlatában kifejezésre jutó elvekkel; - közügyekben büntetni rendeli az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítást, ami az alkotmányos alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozása; -a tényközlés tekintetében nem különböztet való és valótlan - ezen belül tudatosan hamis, illetve a hivatásból, foglalkozásból adódó szabályok megsértése miatt gondatlanságból valótlan tényállítások - között, holott a véleménynyilvánítási szabadság büntetőjogi eszközökkel csak utóbbiak esetében korlátozható alkotmányosan. Az Alkotmánybíróság elvi szinten mérlegelte egyrészről a büntetőjog orientációs szerepének lehetőségét a demokratikus jogállam alkotmányos berendezkedését jellemző intézmények iránti bizalom kialakításában és megerősítésében, másrészről a közhatalmi tekintély büntetőjogi védelmének történelmileg megtapasztalt negatív hatásait, a közügyeket érintő véleménynyilvánítási és sajtószabadság korlátozásának, a bírálat elfojtásának káros következményeit, továbbá azokat az előnyöket, amelyek a demokratikus társadalomban a véleménynyilvánítás szabadságából, az egyéneknek a közakarat képzésében való részvételéből, a közhatalmi testületek tevékenységének bírálhatóságából, tevékenységüknek a nyilvánosság biztosította társadalmi ellenőrzéséből nyerhetők. E mérlegelés során az Alkotmánybíróság a demokratikus társadalom alapkövét jelentő pluralizmus, tolerancia, nyíltság, a politikai kérdések szabad megvitatása, a kormányzat szabad bírálatának fontossága mellett döntött, követve a korábbi határozatokban megfogalmazott elvi jelentőségű tételt, miszerint paternalista hozzáállás büntetőjogi büntetésekkel formálni a közvéleményt és a politikai stílust.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
