Időnként - főleg az önkormányzati választások után, az alakuló ülések időszakában - lehet hallani önkormányzati képviselőktől, a médiából vagy akár szakemberektől is, hogy ha majd a képviselő-testület nem választ alpolgármestert, akkor a kormányhivatal választ helyette, pótolja az elmulasztott alpolgármester-választást a saját, felügyeleti jogkörben hozott döntésével. De vajon ilyen egyszerű ez? S ha megtörténik, az mennyi ideig tart, meddig nem lesz a településnek alpolgármestere abban az esetben, ha végül valóban a kormányhivatal pótolja az elmulasztott döntést?
Az Mötv. kötelezővé teszi a helyi önkormányzatok képviselő-testületei számára, hogy legalább egy alpolgármestert válasszanak. S ha csak egyet választanak, akkor azt a saját tagjaik közül kell megválasztaniuk.
Az Mötv. 74. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, vármegyei közgyűlési alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg.
Az alpolgármester megválasztása tehát nem a képviselő-testület (közgyűlés) mérlegelésétől függő döntés, hanem kötelezettség. Ahhoz azonban, hogy a képviselő-testület erről határozhasson, a törvény fontos feltételként írja elő, hogy a polgármester javaslatot tegyen a megválasztandó alpolgármester személyére.
Azaz: a képviselő-testület az alpolgármestert a polgármester javaslatára választja meg. Még pontosabban a képviselő-testület nem választhat meg mást alpolgármesternek, csak azt, akire a polgármester javaslatot tesz. A polgármester általi javaslattétel tehát fontos előfeltétele az alpolgármester megválasztásának.
Hogy mikor kell ezt a javaslatot megtenni és ennek alapján az alpolgármestert megválasztani, a törvény ezt is egyértelműsíti. Az Mötv. 43. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az alpolgármestert vagy az alpolgármestereket.
A képivelő-testület döntéshozatalának, határozathozatalának feltétele tehát a polgármester általi javaslattétel és előterjesztés, az alpolgármester személyére való jelölés megtétele.
Ha nincs javaslattétel, ha nincs jelölés, az jogsértő; az önkormányzat, még pontosabban a polgármester jogsértő cselekménye a javaslattétel elmulasztása.
Ha van javaslattétel, van jelölés, de a képviselő-testület nem választja meg a javasolt, megjelölt személyt, akkor az szintén jogsértő cselekmény, az alpolgármester megválasztására vonatkozó döntés elmulasztása.
Mindkét eset a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében történő, a törvény által meghatározott eljárást vonja maga után.
A törvényességi felügyeleti eljárás az első esetben a polgármesteri javaslattétel kikényszerítésére, a második esetben a képviselő-testület döntéshozatalának kikényszerítésére irányul. Ezt azért hangsúlyozom már itt is, mert a döntést - ha a törvényességi felügyelet eszközei eredménytelenek lennének - adott esetben a kormányhivatal fogja döntéspótló jogkörében - erre irányuló bírósági felhatalmazás esetén - meghozni. S nem mindegy, melyik aktus elmaradásáról - a javaslat megtételéről vagy az alpolgármester megválasztásáról szóló képviselő-testületi határozat meghozataláról - van szó.
Az Mötv. 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti jogkörében törvényességi felhívással (is) élhet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
