Az ELTE Jogi Karán 2020. március 11-én került megrendezésre az Igazságügyi Minisztérium által támogatott Kutatási és Oktatásfejlesztési Program keretében végzett kutatás zárókonferenciája. A kutatásban az ELTE ÁJK oktatói vettek részt, s azt vizsgálták, hogy a család, illetve egyes családtagok - gyermekek, fiatalkorúak, idős családtagok - helyzete, jogai miként jelennek meg a különböző jogágak egyes rendelkezéseiben.
A konferenciát Somssich Réka, az ELTE ÁJK tanulmányi dékánhelyettese nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a konferenciasorozat a kezdetektől fogva nagy érdeklődésre tartott számot és a kar nagy büszkeségeként értékelhető, hogy a kutatási projektben a kar oktatói és kutatói kiemelten nagy számban tudtak együttműködni. Rámutatott arra is, hogy a kutatás évről évre olyan eredményeket hoz, amelyek a bírói és hatósági jogalkalmazás, illetve a jogalkotás terén is eredményesen hasznosíthatóak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a családi kapcsolatokra vonatkozó kérdéskörök szinte minden jogág esetében meghatározó jelentőségűek lehetnek. Elmondása szerint az idei kutatás keretében a gyermekeket, a fiatal- és az időskorúakat összekötő különböző jogi aspektusok olyan területre vezetnek, ahol azt vizsgálhatjuk meg, hogy a családnak a legsérülékenyebb és legérzékenyebb tagjai a jog eszköztára által milyen védelemben részesülnek.
A konferencia első előadója Szeibert Orsolya, a Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára, a kutatási projekt vezetője volt. Bevezetőjében kiemelte, hogy a karon összesen tíz tanszék vett részt a kutatásban, amely egyértelműen tükrözi, hogy a projektben számos jogterület képviseltette magát. Előadásában áttekintette a kutatási projekt teljes spektrumát, és rámutatott arra, hogy az elvégzett vizsgálódásoknak voltak büntetőjogi, polgári jogi, gyermekjogi és jogtörténeti aspektusai egyaránt, s különböző nézőpontból közelítették meg a kutatók a család kérdését. A gyermekek vonatkozásában külön felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire más a gyermek helyzetének, jogállásának megítélése különböző életkorokban az egyes jogágak és jogterületek fénytörésében. Saját kutatását, a kapcsolattartás témakörét bemutatva átfogó képet adott a kérdéskört érintő legfontosabb szempontokról, valamint a hatáskörrel rendelkező intézményrendszerről és annak lehetséges eszközeiről. Előadása zárásaként a kapcsolattartás jogának alapjogi és személyiségi jogi aspektusaival kapcsolatos fejleményeket fejtette ki röviden.
A konferencia második előadója, Ambrus István, a Büntetőjogi Tanszék docense a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményekről tartott előadást, különös figyelemmel a szülő által elkövethető kiskorú veszélyeztetésére. Kiindulópontként hangsúlyozta, hogy a téma kapcsán nehéz a jogági elhatárolás, ennélfogva a megfelelő áttekintéshez interdiszciplináris vizsgálat szükséges. Rámutatott hogy a kérdéskört illetően a jogágak kölcsönös közeledése figyelhető meg, példaként említve a büntetőjogban az elöljárói mögöttes felelősség magánjogi, valamint a polgári jogban a sérelemdíj büntetőjogi jelleget idéző vonásait. A folytatásban rövid jogtörténeti áttekintés után a hatályos szabályozás struktúráját ismertette, majd a kiskorúak veszélyeztetésével járó bűncselekmények törvényi tényállási elemeinek feltételrendszerét járta körbe. Előadása befejező részében azokra az eredményekre és szempontokra reflektált, amelyek a bírói gyakorlatban is alkalmazhatóak, valamint a jövőbeli szabályozásra vonatkozó javaslatait összegezte.
Inzelt Éva, a Kriminológia Tanszék adjunktusa a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésmegelőzésének gyakorlati aspektusairól tartott előadásában a bűnmegelőzés helyét és szerepét tekintette át a jogrendszerben. Bevezetőjében a bűnmegelőzés fogalmát ismertetve az Európai Tanács definícióját elemezte. Rámutatott arra, hogy a bűnmegelőzésért felelős szervek örök dilemmája, hogy a büntetőjog vagy a polgári jog eszközrendszerét alkalmazzák. A bűnmegelőzés különös jellemzőjeként emelte ki, hogy az állam által biztosítható eszközök igénybevétele nem elégséges, egy eredményesen működő stratégiához az állampolgári és az üzleti szféra tevékeny bekapcsolódása is szükséges, ehhez kapcsolódóan az úgynevezett "három pillér elvet" ismertette. Előadása folytatásában a hazai gyakorlatból mutatott be olyan konkrét prevenciós programokat, amelyek a társadalmi helyzetüknél fogva veszélyeztetett kiskorúakat érintik, s áttekintette azokat a bűnmegelőzési stratégiákat, amelyekben külön prioritás a fiatalkori bűnözés visszaszorítása.
A konferencia negyedik előadójaként Horváth Georgina, a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanársegédje a fiatalkorú terhelttel szemben alkalmazható kényszerintézkedésekről tartott előadást. Beve-
- 51/52 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
