Az információszabadság, vagyis a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog a magyar alkotmányos fejlődés kiemelkedő vívmánya. Azt a méltányolható igényt juttatja érvényre, hogy az állami szervek működésének a polgárok számára átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez az alapjog biztosítja, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatot - a törvényes keretek között - bárki szabadon megismerhesse és terjeszthesse.
A bíróságok szerepe az információszabadság érvényesülésének elősegítésében kettős: egyfelől a bíróság mint szervezet maga is köteles biztosítani működésének transzparenciáját, másfelől ítélkezési tevékenysége révén felügyeli a közérdekű és közérdekből nyilvános adatigénylések gyakorlatát.
A tanulmány célja, annak felvillantása, hogy a leggyakoribb adatigénylések során milyen kérdésekkel szembesül a bíróság: mit jelent az, hogy egy adat a bíróság kezelésében van, illetve a tárgyalási jegyzéken szereplő adatok közérdekűnek minősülnek-e.
Kulcsszavak: információszabadság, bíróság, közérdekű adat, ügyszám, tárgyalási jegyzék, bíróság kezelésében lévő adat
A közérdekű adatok megismerésének joga az 1989-es alkotmánymódosítással került be az Alkotmányba. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy "[a] Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje és terjessze". A jelenleg hatályos Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy "[m]indenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez". A közérdekű adatok nyilvánossága egyfelől a személyes adatok védelméhez való joghoz hasonlóan információs szabadságjog, másrészt a véleménynyilvánítás szabadságából eredeztetett kommunikációs jogcsoport része, a közéletben való részvétel nélkülözhetetlen eleme.[1]
Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában kiemelte, hogy "a közérdekű információhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat."[2] "A kellő informáltság, a tények ismerete a szólásszabadság egyik feltétele. A szabad véleménynyilvánítás joga pedig a plurális, demokratikus társadalom alapvető értékei közé tartozik."[3]
Magyarországon a közhatalom gyakorlása választott képviselők útján történik. Az átruházott hatalomnál fogva az állam, az önkormányzatok és ezek szervei saját hatáskörben járnak el. A döntéshozói jogkör átruházásával azonban nem szűnik meg a nép joga az ellenőrzésre. A polgárok közössége - mint a hatalom forrása - továbbra is jogosult közvetlenül ellenőrizni az állam és alrendszerei működését. Azonban ez a kontroll csak akkor lehet hatékony és sikeres, ha az állampolgárok megismerhetik a szükséges információkat. Az állam komplex feladatainak ellátása során számos adatot állít elő. Az adófizetők pénzéből hozzák létre az információkat, a különböző nyilvántartásokat. Egyrészt az állam rendelkezésére álló adatok a nemzeti vagyon részét képezik, a pontos, naprakész adatbázisok az állam működéséhez nélkülözhetetlenek. Másrészt az állam nem mindenható, nem eshet kívül a társadalmi kontroll határain.[4]
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az információszabadság alkotmányos funkciója az állam demokratikus működésének a garantálása, hiszen a pol-
- 31/32 -
gárok közössége megismerheti mindazon közérdekű és közérdekből nyilvános adatot, amelynek révén kontrollálni tudja az egyes közfeladatot ellátó szervek tevékenységét, eljárását. A vonatkozó információk birtokában meg lehet ismerni az egyes döntéseket megalapozó indokokat, át lehet látni a döntéshozás mechanizmusát, így megismerhető a közhatalom működése. Láthatjuk tehát, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog a demokratikus jogállam működésének egyik legfontosabb biztosítéka.[5]
Annak megítélése, hogy egy adat közérdekűnek vagy közérdekből nyilvánosnak minősül-e, alapvetően jogalkalmazói kérdés. Az Alaptörvény - a 39. cikk (2) bekezdésének kivételével - nem határozza meg, mely adatok tartoznak ebbe a körbe, ezért az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) vonatkozó rendelkezései alapulvételével kell az érintett adatkört behatárolni. Egyedi adatigénylések során az Infotv 3. § 5. és 6. pontját a jogalkalmazónak kell értelmeznie és megfelelően alkalmaznia.
A tanulmány I. és II. pontjaiban az alapfogalmakat kívánom bemutatni és az adatigénylés eljárásrendjét, mert ezek nélkül a III. pontban felvázolt gyakorlati példák megértése nem lehetséges, figyelemmel arra is, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok beazonosítása a gyakorlatban számos kérdést vethet fel, különösen a bírósági működés esetén.
Az Infotv. 3. § 5. pontja a következőképpen definiálja a közérdekű adat fogalmát: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Mint láthatjuk az Infotv. által adott definíció igencsak összetett, annak része az adat jellegének meghatározása (az érintett szerv tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső adat) és az adatkezelő személyének rögzítése is (állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy).[6]
A közérdekű adat definíciójának értelmezése körében először a kötelezetti oldal, azaz az adatkezelő személyének vizsgálatával foglalkoznék. Az Alkotmánybíróság e körben kifejtette, hogy "a kötelezetti kört egyfelől az adatszolgáltató jogállása vagy tevékenysége, illetve magának az adatnak a milyensége határozza meg, tehát a kötelezetti kör szélesebb a közfeladatot ellátó szervek vagy személyek körénél".[7] A közfeladat fogalmának meghatározása azonban azért nehézkes, mert nincs egy konkrét jogszabályi definíció vagy taxatív felsorolás, amely rögzítené, hogy mi minősül közfeladatnak. Ebből következően minden egyes adatigénylésnél egyedileg kell vizsgálni, hogy a két konjunktív feltétel - kiadni kért adat a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett-e, és a közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében van-e - megvalósult-e.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
